Előző két cikkünkben összefoglaltuk az átalakulási folyamatnak a cégbejegyzésig szükséges legfontosabb teendőit, valamint a cégbejegyzést követő főbb feladatokat. Következő három írásunk a számviteli és könyvelési összefüggéseket mutatja be, számszerű példákkal alátámasztva a gyakorlati kérdéseket.
Számviteli és könyvelési feladatok az átalakulásokhoz, egyesülésekhez és szétválásokhoz kapcsolódóan – 1. rész
1. Számviteli elszámolások a társaságiforma-váltással megvalósuló átalakulásoknál
Jogelőd társaság számviteli feladatai
Tekintettel arra, hogy a társaságiforma-váltás során a jogelőd társaság a cégbejegyzés napjával megszűnik, így az analitikus és szintetikus nyilvántartásait le kell zárni, a záró beszámolót el kell készíteni, és könyvvizsgálati kötelezettség esetén a könyvvizsgálói jelentést is közzé kell tenni a szokásos módon (https://e-beszamolo.im.gov.hu/ felületen).
A záróbeszámoló alapján készül a jogelőd végleges vagyonmérlege és leltára. Az utóbbi dokumentumokat független könyvvizsgálóval is ellenőriztetni kell. Figyelem! A 2019. október 1-jétől induló eljárásoknál csak a vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetek általánosan kötelező könyvvizsgálata szűnt meg, ha az átalakuló jogi személy a Számviteli törvény előírása alapján könyvvizsgálatra nem kötelezett.
A végleges vagyonmérlegeket és -leltárakat, valamint az azokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentést – mint átalakulásra, annak lezárására vonatkozó dokumentumokat – a képviselettel megbízott ügyvéd nyújtja be elektronikusan az illetékes cégbírósághoz. (Bár ezt az ügyvédi kötelezettséget jogszabály tételesen nem írja elő, de erre nekik van technikai lehetőségük.)
A fentiek alapján tehát megállapítható, hogy a társaságiforma-váltással megvalósuló átalakulások jogelőd táraságainál nincs speciális könyvelési tétel, csupán a szokásos zárási feladatokhoz kapcsolódó könyvelési feladatok jelentkeznek.
Gyakori problémát jelent ugyanakkor az átalakulás bejegyzési időpontja, ha az nem a társaság által előre meghatározott fordulónapra történik. Itt érdemes felhívni a figyelmet, hogy amint értesült a társaság a cégbejegyzésről, közölni kell az ügyfelek felé a cég új paramétereit (név, cím stb.), és kizárólag a jogutód adataival fogadhatók be a számlák, bizonylatok.
Ehhez kapcsolódóan a Számviteli törvény 166. § (5) bekezdése az alábbiakat fogalmazza meg:
„Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a jogelődnél – a jogutód cégjegyzékbe való bejegyzése napjától – keletkezett bizonylatok, illetve a jogelőd nevére kiállított bizonylatok alapján a gazdasági eseményeket a jogutód (több jogutód esetén az, amelyiknél a gazdasági esemény hatása megjelenik) rögzíti a könyvviteli nyilvántartásokban, amennyiben a jogelőd éves beszámolója, egyszerűsített éves beszámolója elkészítése során azokat figyelembe venni nem lehetett, illetve, ha a jogelőd nem tudta azokat figyelembe venni.”
Ez a bekezdés elsősorban a folyamatos teljesítésű áfa elszámolásánál bír relevanciával, ha például a jogelőd szeptember 30-ával szűnik meg és a szeptemberben kiállított, de 10. havi teljesítésű számlák áfabevallásban való szerepeltetéséről kell dönteni. Természetesen a jogelőd záró áfabevallásában ezek a tételek nem szerepelhetnek, de mivel általános jogutódlás valósul meg, így egyéb követelés/kötelezettség könyvelése mellett majd a jogutód társaság 10. havi áfabevallásában jelennek meg az érintett számlák áfaösszegei.
Jogutód társaság számviteli feladatai
Az átalakulással létrejött társaság végleges vagyonmérlege és az azt alátámasztó leltár jelenti a jogutód cég nyilvántartásai megnyitásának alapbizonylatát, emiatt is kell hangsúlyozni e dokumentumok jelentőségét. Javasoljuk, hogy a képviselettel megbízott ügyvéd megbízása arra is kiterjedjen a későbbi vitákat elkerülendő, miszerint a végleges vagyonmérlegeket és leltárakat köteles benyújtani elektronikusan az illetékes cégbírósághoz.
Számviteli törvény idevonatkozó, 141. § (1) bekezdése szerint:
„Az átalakulás napjával, az átalakulás napját követő 90 napon belül végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt kell készíteni és a cégbíróságnál letétbe helyezni mind az átalakuló gazdasági társaságra, mind az átalakulással létrejövő gazdasági társaságra vonatkozóan.”
Könyvelési feladatok
A társaságiforma-váltással megvalósuló átalakulások során a jogutódnál a végleges vagyonmérlegek utolsó oszlopa alapján kell elvégezni a nyitó tételek könyvelését. Emlékeztetnénk a vagyonmérlegek szerkezetére, mely szerint a különbözetek oszlopa az átalakulások folyamatában megvalósuló tőkeemelések és kivonások, valamint a tulajdonosok által elengedett pótbefizetés összegét, míg a rendezés oszlopa a saját tőke struktúra szükséges átcsoportosításának döntéseit tartalmazza.
Ez azt is jelenti, hogy a különbözetek és a rendezés oszlopokban található vagyoni mozgások nem jelentenek külön könyvelési tételeket.
Ugyanakkor érdemes megemlíteni azt a gyakori kérdést, hogy milyen módon változnak az egyes eszközökhöz kapcsolódó értékcsökkenési, értékvesztési szabályok.
Főszabály, hogy az eszközök/források bekerülési értéke a jogutódra vonatkozó vagyonleltár szerinti adatokból származik. Ebből adódóan például a tárgyi eszközök, immateriális javak tekintetében, ha könyv szerinti átalakulás valósul meg, úgy a jogelőd társaság könyveiben szereplő nettó érték után kell a jogutód értékcsökkenését számítani. Természetesen itt is igaz az értékcsökkenés meghatározására vonatkozó Sztv.-előírás, hogy annak összegét a várható hasznos élettartam és a maradványérték figyelembevételével kell megtervezni.
Az átalakulás ténye önmagában nem jelenti a várható élettartam és maradványérték változását. Ugyanakkor a bekerülési érték megváltozása miatt az az észszerű megoldás, ha az átalakulásig az aktiválástól eltelt idő figyelembevételével módosuló hasznos élettartam alapján az értékcsökkenés leírási kulcsát újra meghatározzák. Tehát helytelen az a kérdés, hogy miért kell változnia az átalakulás miatt a jogutódnál az értékcsökkenési leírás összegének. A jogutód társaság elkészíti a számviteli szabályzatait, és számviteli előírások alapján fogja az értékcsökkenés elszámolására vonatkozó döntését meghozni.
Például nézzük az alábbi esetet:
Jogelődnél egy 10 M Ft-ért vásárolt személygépkocsi tervezett hasznos élettartama 4 év, maradványértéke 2 M Ft, leírási kulcs 25%. Az átalakulást az aktiválást követő 2. év végén jegyzik be.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Üzletrész értékesítése
Egy kolléga az üzletrészekkel kapcsolatos elszámolásokban bizonytalan. Gondoltam, hogy egy válasz helyett összeszedem az ezzel kapcsolatos tudnivalókat.
ÉrdekelÁtalakulás kivaalanyisággal
Mégis lehetségessé válik a kivás cégek egyesülése és szétválása az adóstátuszuk megőrzésével. Vajon mennyire lesznek adókockázatosak ezek az eljárások?
Érdekel