Cikksorozatunk első részében bemutattuk a cégforma-váltással és az egyesülésekkel kapcsolatos számviteli elszámolásokat, a második cikkben pedig a szétválásokhoz kapcsolódó könyvelési feladatokat ismertettük. Jelen írásunkban az átalakulási folyamatokban résztvevő tulajdonos társaságok könyvelési tételeit foglaljuk össze.
Számviteli és könyvelési feladatok az átalakulásokhoz, egyesülésekhez és szétválásokhoz kapcsolódóan – 3. rész
Elszámolások az átalakuló, egyesülő és szétváló gazdasági társaságok számviteli törvény hatálya alá tartozó tulajdonosainál
A könyvelési feladatok meghatározása során a kiinduló alapelv az, hogy az átalakuló, egyesülő, szétváló társaságok tulajdonosainál a változással érintett társaságokban lévő, de megszűnt részesedéseket a könyvekből ki kell vezetni, az új részesedéseket pedig állományba kell venni az alábbiak figyelembevételével:
- az eredmény-kimutatásban a pénzügyi műveletek kategóriát érintő tételként (elkülönítve a befektetési célú és a forgatási célú részesedéseket),
- A befektetési célú részesedések kivezetése és az új részesedés állománybavétele az átalakuló (egyesülő, szétváló) társaságok tulajdonosainál a részesedésekből származó bevételek és árfolyamnyereségek, illetve a részesedésekből származó ráfordítások és árfolyamveszteségek főkönyvi számlával szemben történik, míg a forgatási célú részesedések elszámolása a pénzügyi műveletek egyéb bevételei/ráfordításai eredménytételen történik.
- a megszűnő részesedés kivezetését és az új részesedés állományba vételét a számviteli törvény nettó módon írja elő,
- az ügylet nettó eredményhatását a megszűnt részesedés könyv szerinti értékének és a megszűnt részesedésre jutó, megszerzett részesedés bekerülési értékének a különbözete alapján kell számítani.
- a megszerzett részesedés bekerülési értékét a jogelőd (kiválás során eltérő módon a jogutód) gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összege alapján – a tulajdoni hányadok figyelembevételével – kell számítani,
- az átalakulás napját követő napon kell könyvelni a tulajdonosnál a megszűnt részesedés kivezetését, valamint a jogutódban megszerzett részesedés felvételét a nyilvántartásokban.
Könyvelési tételek bemutatása
1. Könyvelés az átalakuló gazdasági társaságok tulajdonosainál
1.1. Tartós részesedés esetén
- Megszűnt tartós részesedés könyv szerinti értékének kivezetése
T 3./4. Technikai számla K 17. Jogelőd társaságban lévő tartós részesedés
- Új részesedés (jogutódra vonatkozó) állományba vételének könyvelése
T 17. Jogutód társaságban lévő tartós részesedés – K 3./4. Technikai számla
Megjegyzés: a jogelőd gazdasági társaság tulajdonosra jutó, végleges vagyonmérleg szerinti értéken könyvelendő (az átalakulási döntés szerint a saját tőke piaci értékén, vagy könyv szerinti értékén).
- Különbözet elszámolása (nyereségnél)
T 3./4. Technikai számla K 97. Részesedésekből származó bevétel, árfolyamnyereség
- Veszteség jellegű különbözet esetén
T 87. Részesedésből származó ráfordítás, árfolyamveszteség K 3./4. Technikai számla
1.2. Forgatási célú részesedés esetén
- Megszűnt forgatási célú részesedés könyv szerinti értékének kivezetése
T 3./4. Technikai számla – K 37. Jogelőd gazdasági társaságban lévő forgatási célú részesedés
- Új részesedés (jogutódra vonatkozó) állományba vételének könyvelése a jogelőd gazdasági társaság tulajdonosra jutó, végleges vagyonmérleg szerinti értéken (saját tőke piaci értékén/könyv szerinti értékén)
T 37. Jogutód társaságban lévő forgatási célú részesedés – K 3./4. Technikai számla
- Nyereség jellegű különbözet könyvelése
T 3./4. Technikai számla – K 97. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele
- Veszteség jellegű különbözet esetén
T 87. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása – K 3./4. Technikai számla
2. Könyvelés az egyesülő gazdasági társaságok tulajdonosainál
Összeolvadásnál
Mivel valamennyi tulajdonos részesedése helyébe új részesedés lép, ezért a pénzügyi eredmény előírásai az átalakulásnál ismertetett előírások érvényesek.
Beolvadásnál
Fontos kiemelni hogy csak a külső tulajdonos (beolvadó) részesedése szűnik meg, tehát a tovább működő tulajdonosra nem vonatkozik a pénzügyi eredményhatás könyvelésére vonatkozó előírás, tehát nincs a beolvasztó tulajdonosoknál könyvelési feladat.
A beolvadó gazdasági társaságok tulajdonosainál is (akár az összeolvadás tulajdonosainál) a könyvelési tételek megegyeznek a társaságiforma-váltással megvalósuló átalakulásnál bemutatottakkal.
3. Könyvelés a szétváló gazdasági társaságok tulajdonosainál
Különválásnál
Hasonlóan az összeolvadásnál leírtakhoz, valamennyi tulajdonos részesedése helyébe új részesedés lép, így nem kérdéses az átalakulásnál ismertetett szabályok alkalmazása.
Kiválásnál
Gyakorlati, és akár adózási problémát okozhat annak eldöntése, hogy milyen esetekben merülhet fel kiválás során a tulajdonosoknál megszűnt részesedés. Ennek értelmezéséhez nézzük a kapcsolódó számviteli előírást:
84.§ (2) d) az átalakuló, egyesülő, szétváló gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés – a megszűnt részesedésre jutó, a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegével azonos összegű – bekerülési értékének a különbözetét az átalakulás napját követő nappal, amennyiben a szerzett részesedés értéke a több (kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegét kell figyelembe venni a különbözet számításánál);
A fent idézett szabály értelmezése rendszeres problémát okoz a gyakorlatban, így érdemes megemlíteni az alábbi számviteli kérdést és a kapcsolódó választ:
4/2017. Számviteli kérdés
Kiválás során a vagyonmérleg-összeállítási szabályok alapján a kiváló gazdasági társaság jegyzett tőkéje többféleképpen is meghatározható. A kiváló gazdasági társaság jegyzett tőkéje nemcsak a jogelőd gazdasági társaság jegyzett tőkéjének a megosztásával biztosítható, hanem a jogelőd gazdasági társaság változatlan jegyzett tőkéje mellett a jogelőd jegyzett tőkén felüli saját tőkéje (tőketartaléka, eredménytartaléka) terhére is. Ha jól értelmezem a számviteli törvény 84. §-a (2) bekezdése d) pontjának az előírását, akkor ebben az esetben a számviteli törvény nem írja elő a jogelőd gazdasági társaság tulajdonosainál a részesedésük akár részbeni kivezetését sem. A részesedés kivezetését ugyanis a törvény ahhoz a feltételhez köti, hogy a tulajdonos átalakuló gazdasági társaságban meglévő részesedése csökkenjen. Ha azonban a jogelőd tőketartaléka vagy eredménytartaléka terhére történik a kiváló gazdaság társaság jegyzett tőkéjének a meghatározása, akkor a tulajdonos jogelőd gazdasági társaságban meglévő részesedése nem csökken, a változatlan jegyzett tőke miatt a részesedés névértéke sem fog változni. Jól gondolom, hogy ebben az esetben, a jogelőd gazdasági társaság tulajdonosának nem kell semmit sem kivezetnie a jogelőd gazdasági társaságban lévő részesedéséből, csak a kiváló gazdasági társaságban szerzett új részesedését kell bevételként elszámolnia?
VÁLASZ
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 84. §-a (2) bekezdése d) pontjának és a 85. §-a (1) bekezdése d) pontjának az előírása szerint az átalakuló, egyesülő, szétváló gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés – a megszűnt részesedésre jutó, a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegével azonos összegű – bekerülési értékének a különbözetét kell elszámolni – az eredmény függvényében – részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként, illetve részesedésekből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként.
A kérdésben felvetett esetben, azaz ha a kiválás során létrejövő gazdasági társaság jegyzett tőkéjét a jogelőd gazdasági társaság jegyzett tőkén felüli saját tőkéje terhére határozzák meg és a jogelőd gazdasági társaság jegyzett tőkéje így változatlan marad, akkor a jogelőd gazdasági társaságban a tulajdonos részesedése (annak névértéke) nem változik, így a számviteli törvény fentiekben hivatkozott előírásai alapján nem értelmezhető a megszűnt részesedés, amelyet a kiváláshoz kapcsolódóan a tulajdonosnál ki kellene vezetni. Ugyanakkor, ha a kiválás során a kiválással létrejövő gazdasági társaságban a jogelőd gazdasági társaság tulajdonosa részesedést szerez, akkor azt a tulajdonosnál – a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő, tulajdoni arányra jutó saját tőke összegében – állományba kell venni, így a tulajdonosnál a kiváláshoz kapcsolódóan csak bevétel elszámolására kerül sor.
Az más kérdés, hogy a jogelőd gazdasági társaság jegyzett tőkén felüli saját tőkéjének a kiválás miatti csökkenése a tulajdonos gazdasági társaságnál a későbbiekben, az év végi értékelés során indokolhatja a részesedés utáni értékvesztés elszámolását.
[A számviteli törvény 84. §-a (2) bekezdésének d) pontja és a 85. §-a (1) bekezdésének d) pontja].
A szakmai vélemények tehát úgy értelmezik a hivatkozott jogszabályt, hogy a megszűnt részesedésre jutó, a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegével azonos összegű – bekerülési értékét akkor is állományba kell venni, ha nincs megszűnt részesedés.
Ez azt jelenti, hogy nem javasolt az olyan saját tőke struktúra kialakítás a jogutód vagyonmérlegében, ahol a jegyzett tőkét a jogelőd jegyzett tőkén felüli saját tőkéjéből biztosítják. Ugyanis ha nincs megszűnt részesedés (jegyzett tőke a kiválással érintett továbbműködő társaságban azonos a jogelődével), akkor nincs az ügylethez kapcsolódóan a tulajdonos társaságnál eredménycsökkentő hatás, az új részesedés bekerülési értékének teljes összege pénzügyi eredményt növelő elszámolást jelent.
További cikkek
Követelések év végi értékelésének főbb szabályai, gyakorlati kérdései – 3. rész
Cikksorozatunk előző két részében összefoglaltuk a követelések év végi értékelésének főbb számviteli szabályait és a kapcsolódó könyvelési tételeit példákkal. A címben említett téma 3. részeként a Társaságiadó-törvény szerinti előírásokat ismertetjük. Annak érdekében, hogy a társaságiadó-hatások érthetők legyenek, előbb tisztázni szükséges a témához kapcsolódó törvénybeli fogalmakat.
ÉrdekelÁtalakulás kivaalanyisággal
Mégis lehetségessé válik a kivás cégek egyesülése és szétválása az adóstátuszuk megőrzésével. Vajon mennyire lesznek adókockázatosak ezek az eljárások?
Érdekel