Tartós megbízási jogviszony alkalmazhatósága, hatása a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonyára

A gyakorlatban a megbízási szerződést az a tényállási elem minősítheti folyamatossá, hogy a megbízott az ügy/tevékenység ellátásával összefüggő feladatait előre meg nem határozott ideig (határozatlan ideig), vagy egy előre meghatározott hosszabb időtartamon keresztül köteles ellátni. A folyamatos megbízás további lényeges fogalmi eleme az is, hogy a megbízott az előbbiek szerint megállapított, vagy meg nem határozott hosszabb időtartam alatt nem egy feladatot, hanem több, előre meg nem határozható tételszámú, mennyiségű, rendszeresen vagy rendszertelenül szükségessé váló, előre meghatározott típusú tevékenységet lát el.

Megbízás a jogszabályokban

A megbízási jogviszonyt mögöttes jogként a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény XXXIX. fejezete (továbbiakban: Ptk.) szabályozza.

A biztosítási kötelezettség megállapítása során a magyar jog szerinti jogviszonyokkal azonosan kell a Tbj. (2019. évi CXXII. törvény, továbbiakban: Tbj.) alkalmazásában megítélni, ha a szerződő felek a külföldi jog hatálya alá tartozó megbízási jogviszonyt létesítettek.

A Tbj. értelmezésében megbízási jogviszony a magyar jog hatálya alá tartozó megbízási jogviszony, továbbá a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan megbízási jogviszony, amely alapján a munkát Magyarország vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzik [Tbj. 4. § 13. pont].

Olyan esetben, ha a megbízási jogviszony alapján a tevékenységet Magyarországon végzi a megbízott természetes személy, de a jogviszonyra a felek külföldi jog hatályát kötik ki, akkor a jogválasztástól függetlenül a társadalombiztosítási kötelezettséget a nemzetközi, annak hiányában a belföldi szabályok szerint kell elbírálni. Magánjogi jellegű szerződéses jogviszonyok esetében a felek élhetnek a jogválasztás lehetőségével, de a társadalombiztosítási jog választása tekintetében ez nem lehetséges.

A létrejött szerződések döntő többségében a vonatkozó nemzetközi szabályok szerint is, és a magyar Tbj. rendelkezései alapján is a munkavégzés helyének joga az irányadó, ezért a Tbj. szabályai alkalmazandóak a magyarországi tevékenység vonatkozásában.

A megbízásra vonatkozó szabályokat a Ptk. tartalmazza, amely szerint a megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat, ügy ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles [Ptk. 6:272. §].

A Ptk. azt is rögzíti, hogy a megbízási díj a szerződés teljesítésekor esedékes.

A Tbj. 6. § (1) f) pont alapján „a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony” körében kizárólag a megbízási szerződés alapján – ide nem értve a tartós megbízási jogviszonyt – és az egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban személyesen munkát végző személy válhat biztosítottá.

Ezen jogszabályhely egy konkrét felsorolást tartalmazó, zárt lista, azaz kizárólag az minősülhet biztosítottnak, aki az ott felsorolt jogviszonyok valamelyikében munkát végez.

Megbízási jogviszony főbb jellemzői

• A szerződő felek nem függnek egymástól, nincs alá-fölérendeltségi viszony, a megbízott egy konkrét ügy-feladat ellátására vállal kötelezettséget.
• A megbízott saját maga osztja be idejét, kizárólag határidőket (részhatáridőket) szabhat meg a megbízó.
• Konkrétan nincs meghatározva a feladat teljesítése, munkavégzés helye, sem a munkaidő.
• A megbízó megbízási díjat fizet a megbízottnak, de akár megbízási díj nélkül (ingyen) is elláthatja.
• Törvényileg előírt minimum díjösszeg nincs, sem szabadság, pluszjuttatás, sem pótlékok.
• A feladat teljesítését a megbízott saját eszközeivel végzi.Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborábaElőfizető vagyok, BEJELENTKEZEKELŐFIZETNÉK