Cikkünkben összefoglaljuk a változásokat, illetve ismétlésképpen nézzük meg azt, hogy valójában mely adózói körnek kell ezzel foglalkoznia.
Új transzferárrendelet
Kinek lesz ez feladat?
A transzferár kérdésköre mindig is egy önálló terület volt az adózáson belül. A transzferár-nyilvántartás és az adatszolgáltatás elsősorban a társasági adóhoz kapcsolódik, de más adónemek tekintetében (például kisvállalati adó, személyi jövedelemadó) is információtartalommal bírnak. Az új, 45/2025. NGM rendelet nem hoz teljesen új szabályokat, a régi rendeletet szedi ráncba, és inkább módosításokról lehet beszélni, mint egy teljesen új koncepcióról. Az új rendelet már elnevezésében is kiemeli azt, hogy nemcsak nyilvántartási, hanem adatszolgáltatási kötelezettség is terheli a hatálya alá tartozó cégeket.
Első kérdésként jelentkezik, hogy a rendeletben foglaltakat mely cégeknek kötelező alkalmaznia. A rendeletet változatlanul az adóév utolsó napján mikro- vagy kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaságnak kötelező alkalmaznia. A mikro- vagy kisvállalkozások sem mentesülnek a transzferár szabályai alól (társasági adóban növelő vagy csökkentő tétel), viszont az ezt megalapozó nyilvántartás tekintetében nincs kötöttségük.
Az új rendeletet a 2026. naptári évben kezdődő adóévi társaságiadó-kötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásra és adatszolgáltatásra kell először alkalmazni. Naptári éves adózó esetén 2026. január 1-jétől kell átállni az új rendelet előírásaira. Opcionálisan megengedi az új rendelet, hogy a helyi dokumentumokat az adózó már az új szabályok szerint hozza létre a 2025. naptári évben kezdődő adóéve tekintetében is.
Az új rendelet változásait – nyilvántartási és adatszolgáltatási szempontból is – az alábbi táblázatban lehet összefoglalni.
| Kategória | Nyilvántartás | Adatszolgáltatás | ||
| Régi rendelet | Új rendelet | Régi rendelet | Új rendelet | |
| Fődokumentum-készítési kötelezettség | Minden esetben készül | Ha a helyi dokumentumok szokásos piaci áron számolva az évi 500 millió forintot meghaladják | ||
| Ügyletszintű értékhatár | 100 millió forint/év, szokásos piaci áron számolva (helyi dokumentum) | 150 millió forint/év, szokásos piaci áron számolva (helyi dokumentum) | 100 millió forint/év, szokásos piaci áron számolva | 150 millió forint/év, szokásos piaci áron számolva |
| Nyelvezet | Bármilyen | Német, angol, magyar | Taobevallás része | |
| Szokásos piaci árat megállapító határozat | Nem kell nyilvántartani | Nem kell adatot szolgáltatni | Teljes körű adatszolgáltatás | |
| Tőzsdei ügylet | Nem kell nyilvántartani | Nem kell adatot szolgáltatni | Évi 500 millió forint felett részleges adatszolgáltatás | |
| Hatósági áras ügylet | Nem kell nyilvántartani | Nem kell adatot szolgáltatni | Évi 500 millió forint felett részleges adatszolgáltatás | |
| Nem egyéni vállalkozó magánszeméllyel kötött szerződés | Nem kell nyilvántartani | Nem kell adatot szolgáltatni | Részleges adatszolgáltatás | |
| Ingyenes pénzeszközátadás és -átvétel | Nem kell nyilvántartani | Egyszerűsített nyilvántartás (helyi dokumentum) | Nem kell adatot szolgáltatni | Részleges adatszolgáltatás |
| Költség átterhelése | Nem kell nyilvántartani | Évi 500 millió forint felett egyszerűsített nyilvántartás (helyi dokumentum) | Részleges adatszolgáltatás | Teljes körű adatszolgáltatás |
| Alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások | Csökkentett adattartalom (helyi dokumentum) | Egyszerűsített nyilvántartás (helyi dokumentum) | Részleges adatszolgáltatás | Részleges adatszolgáltatás |
Az ügyletszintű helyi dokumentumok esetén az értékhatárt abból a szempontból is vizsgálni kell, hogy az egyes ügyletek összevonhatóak-e.
Ugyanis ha igen, akkor összevonható ügyletek esetén az együttes értéknek kell a 150 millió forintos (korábban 100 millió forintos) értékhatárt átlépnie éves szinten ahhoz, hogy adatszolgáltatási kötelezettség alá essen.
Összevonási szabály
2026-tól részben változott az összevonási szabály is. A fő elv – ami nem változott – szerint a kapcsolt ügyleteket össze lehet vonni, ha az összevonás az – írásban, szóban vagy ráutaló magatartással meghatározott szerződéses feltételek, a termékek, áruk vagy szolgáltatások jellemzői, a felek által ellátott funkciók, alkalmazott eszközök és vállalt kockázatok, a gazdasági körülmények és az üzleti stratégiák alapján megállapított – összehasonlíthatóságot nem veszélyezteti, és a kapcsolt ügyletek
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Kriptoeszközök a nemzetközi adatszolgáltatás árnyékában
A magánszemélyeket a kriptoeszközök után terhelő személyi jövedelemadó-kötelezettség témaköre a közeljövőben fel fog élénkülni. Ennek oka, hogy a NAV nemzetközi adatcsere keretében adatokat fog kapni a magánszemélyek különféle tőzsdéken folytatott kriptoügyleteiről. Ennek „ellentételezéseként” a személyi jövedelemadó kriptoügyletekre vonatkozó szabályai kedvező irányba változtak.
Érdekel
Számlázás és ami mögötte van
A számlákról történő azonnali adatszolgáltatás bevezetése már évekkel ezelőtt megtörtént, és szinte minden vállalkozásnál már automatikusan a háttérben zajlanak az események. A gyakorlatból azonban jól tudjuk, hogy az adatszolgáltatás nem mindig pontos. A felhasználói oldalról jól látszik, hogy van, akik a mai napig sem úgy teljesítik az adatszolgáltatást, ahogy a jogszabály előírja. A cikk apropóját – egy kis ismétlésen túl – az adja, hogy kb. 1800 cég kapott a NAV-tól levelet, hogy korábban volt téves adatszolgáltatása. Az adatok felhasználásának igénye pedig egyre több oldalról egyre nagyobb.
Érdekel