Cikkünkben összefoglaljuk a változásokat, illetve ismétlésképpen nézzük meg azt, hogy valójában mely adózói körnek kell ezzel foglalkoznia.
Új transzferárrendelet
Kinek lesz ez feladat?
A transzferár kérdésköre mindig is egy önálló terület volt az adózáson belül. A transzferár-nyilvántartás és az adatszolgáltatás elsősorban a társasági adóhoz kapcsolódik, de más adónemek tekintetében (például kisvállalati adó, személyi jövedelemadó) is információtartalommal bírnak. Az új, 45/2025. NGM rendelet nem hoz teljesen új szabályokat, a régi rendeletet szedi ráncba, és inkább módosításokról lehet beszélni, mint egy teljesen új koncepcióról. Az új rendelet már elnevezésében is kiemeli azt, hogy nemcsak nyilvántartási, hanem adatszolgáltatási kötelezettség is terheli a hatálya alá tartozó cégeket.
Első kérdésként jelentkezik, hogy a rendeletben foglaltakat mely cégeknek kötelező alkalmaznia. A rendeletet változatlanul az adóév utolsó napján mikro- vagy kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaságnak kötelező alkalmaznia. A mikro- vagy kisvállalkozások sem mentesülnek a transzferár szabályai alól (társasági adóban növelő vagy csökkentő tétel), viszont az ezt megalapozó nyilvántartás tekintetében nincs kötöttségük.
Az új rendeletet a 2026. naptári évben kezdődő adóévi társaságiadó-kötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásra és adatszolgáltatásra kell először alkalmazni. Naptári éves adózó esetén 2026. január 1-jétől kell átállni az új rendelet előírásaira. Opcionálisan megengedi az új rendelet, hogy a helyi dokumentumokat az adózó már az új szabályok szerint hozza létre a 2025. naptári évben kezdődő adóéve tekintetében is.
Az új rendelet változásait – nyilvántartási és adatszolgáltatási szempontból is – az alábbi táblázatban lehet összefoglalni.
| Kategória | Nyilvántartás | Adatszolgáltatás | ||
| Régi rendelet | Új rendelet | Régi rendelet | Új rendelet | |
| Fődokumentum-készítési kötelezettség | Minden esetben készül | Ha a helyi dokumentumok szokásos piaci áron számolva az évi 500 millió forintot meghaladják | ||
| Ügyletszintű értékhatár | 100 millió forint/év, szokásos piaci áron számolva (helyi dokumentum) | 150 millió forint/év, szokásos piaci áron számolva (helyi dokumentum) | 100 millió forint/év, szokásos piaci áron számolva | 150 millió forint/év, szokásos piaci áron számolva |
| Nyelvezet | Bármilyen | Német, angol, magyar | Taobevallás része | |
| Szokásos piaci árat megállapító határozat | Nem kell nyilvántartani | Nem kell adatot szolgáltatni | Teljes körű adatszolgáltatás | |
| Tőzsdei ügylet | Nem kell nyilvántartani | Nem kell adatot szolgáltatni | Évi 500 millió forint felett részleges adatszolgáltatás | |
| Hatósági áras ügylet | Nem kell nyilvántartani | Nem kell adatot szolgáltatni | Évi 500 millió forint felett részleges adatszolgáltatás | |
| Nem egyéni vállalkozó magánszeméllyel kötött szerződés | Nem kell nyilvántartani | Nem kell adatot szolgáltatni | Részleges adatszolgáltatás | |
| Ingyenes pénzeszközátadás és -átvétel | Nem kell nyilvántartani | Egyszerűsített nyilvántartás (helyi dokumentum) | Nem kell adatot szolgáltatni | Részleges adatszolgáltatás |
| Költség átterhelése | Nem kell nyilvántartani | Évi 500 millió forint felett egyszerűsített nyilvántartás (helyi dokumentum) | Részleges adatszolgáltatás | Teljes körű adatszolgáltatás |
| Alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások | Csökkentett adattartalom (helyi dokumentum) | Egyszerűsített nyilvántartás (helyi dokumentum) | Részleges adatszolgáltatás | Részleges adatszolgáltatás |
Az ügyletszintű helyi dokumentumok esetén az értékhatárt abból a szempontból is vizsgálni kell, hogy az egyes ügyletek összevonhatóak-e.
Ugyanis ha igen, akkor összevonható ügyletek esetén az együttes értéknek kell a 150 millió forintos (korábban 100 millió forintos) értékhatárt átlépnie éves szinten ahhoz, hogy adatszolgáltatási kötelezettség alá essen.
Összevonási szabály
2026-tól részben változott az összevonási szabály is. A fő elv – ami nem változott – szerint a kapcsolt ügyleteket össze lehet vonni, ha az összevonás az – írásban, szóban vagy ráutaló magatartással meghatározott szerződéses feltételek, a termékek, áruk vagy szolgáltatások jellemzői, a felek által ellátott funkciók, alkalmazott eszközök és vállalt kockázatok, a gazdasági körülmények és az üzleti stratégiák alapján megállapított – összehasonlíthatóságot nem veszélyezteti, és a kapcsolt ügyletek
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Kriptoeszközök a nemzetközi adatszolgáltatás árnyékában
A magánszemélyeket a kriptoeszközök után terhelő személyi jövedelemadó-kötelezettség témaköre a közeljövőben fel fog élénkülni. Ennek oka, hogy a NAV nemzetközi adatcsere keretében adatokat fog kapni a magánszemélyek különféle tőzsdéken folytatott kriptoügyleteiről. Ennek „ellentételezéseként” a személyi jövedelemadó kriptoügyletekre vonatkozó szabályai kedvező irányba változtak.
Érdekel
Alanyi adómentesség 2025
Nem, sajnos nem arról számolunk be, hogy az alanyi mentesség értékhatára megváltozott. Hanem arról, hogy az alanyi adómentesség más uniós tagállamokban folytatott tevékenységre is választható akkor is, ha az adott tagállamban nem letelepedett az adóalany. DE vajon mely vállalkozói körnek érheti meg ez a lehetőség?
Érdekel