Egy kolléga az üzletrészekkel kapcsolatos elszámolásokban bizonytalan. Gondoltam, hogy egy válasz helyett összeszedem az ezzel kapcsolatos tudnivalókat.
Üzletrész értékesítése
Onnan indulunk, hogy egy társaságnak van egy üzletrésze egy másik társaságban. Ezt vásárláskor a befektetett pénzügyi eszközök közé könyvelte, ott mutatja ki, bekerülési értéken.
Amíg az üzletrész a tulajdonunkban, addig a bekerülési értéket mindig kontrollálni kell, mert ha az üzletrész értéke tartósan és jelentősen csökken, akkor értékvesztést kell rá elszámolni.
Ehhez képest tehát, ha most az üzletrészt értékesítik, három eset fordulhat elő:
- eladási ár = bekerülési érték
- eladási ár < bekerülési érték
- eladási ár > bekerülési érték
Értékesítéskor ne felejtsd azt a szabályt, hogy minden, üzletrésszel kapcsolatos tételt meg kell szüntetni, így beleértve a teljes korábban elszámolt értékvesztést is.
Korábban elszámolt értékvesztés megszüntetése
Igazi számviteli csemege szakemberek közötti eltérő állásponttal.
Az egyik tábor szerint az értékvesztés megszüntetését bevételként kell elszámolni.
A Számviteli törvény valóban azt mondja, hogy az értékvesztést meg kell szüntetni, ha annak okai már nem vagy csak részben állnak fenn.
Szt. 54 (3) bekezdése szerint, amennyiben a befektetésnek az értékvesztés figyelembevételével meghatározott, mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell.
Viszont, ha az értékvesztéssel csökkentett bekerülési ár alatt történik az értékesítés, akkor az okai nem szűnnek meg. Hiszen az érték valóban csökkent.
Ekkor az üzletrész bekerülési értékét értékvesztéssel csökkentett módon kell ráfordításként elszámolni.
Ha az üzletrész eladási ára az értékvesztéssel csökkentett érték felett van, akkor indokolt a visszaírás. Egyéb esetben szerintem nem.
Üzletrész értékesítésének könyvelése
Ha megértettük az elszámolás lényegét, könyveléstechnikailag már könnyű dolgunk van. Mindössze annyit kell tudni, hogy a részesedések kivezetését a pénzügyi eredményben mutatjuk ki.
Bevétel elszámolása:
T 38. – Pénzeszközök / 311. – Vevők
K 97. – Pénzügyi műveletek bevétele
Kivezetés a nyilvántartásból:
T 87. – Pénzügyi műveletek ráfordításai
K 17. – Tartós részesedések
K 17. – Tartós részesedések értékvesztése
T 87. – Pénzügyi műveletek ráfordításai
És akkor a három eset:
- Ha az eladás a bekerülési érték felett történik, akkor nyereség keletkezik.
- Ha az eladás a bekerülési érték és a nyilvántartási érték (értékvesztéssel csökkentett bekerülési érték) közötti áron kel el, akkor az értékvesztés egy részét visszaírjuk, ami bevételt eredményez. (Valójában korábbi veszteséget csökkent.)
- Ha pedig olcsóbban adjuk, mint a nyilvántartási érték, akkor veszteségünk van.
További cikkek
Vásárlásösztönzés engedményekkel, azok számviteli elszámolása
A vállalkozások marketing/sales gyakorlatában gyakori megoldás a különböző, vásárlást ösztönző akciók alkalmazása. A számviteli szakemberek jó esetben még a tervezés folyamatában, kevésbé jó esetben csak az akció bevezetése után értesülnek a reklámszakemberek által kitalált megoldásokkal. A vásárlásösztönzés tipikus formája a rabat, vagy a mennyiségi engedmény, vagy a nagyvevői visszatérítés.
Érdekel
Elhatárolás vs. követelés/kötelezettség
Sose fog a téma nyugvópontra jutni, különösen nem az évzárások kapcsán. Természetesen azokról a tételekről van szó, amikor a fordulónapot megelőző időszakot terhelő, de a fordulónap után kiszámlázott tételek (és fordítva) vannak. Vajon mi ezeknek a helyes számviteli elszámolása? Cikkemben összegyűjtöm az általam ismert gyakorlatokat és ismertetem, hogy mi lenne a Számviteli törvény szerinti helyes megoldás.
Érdekel