A vállalkozások marketing/sales gyakorlatában gyakori megoldás a különböző, vásárlást ösztönző akciók alkalmazása. A számviteli szakemberek jó esetben még a tervezés folyamatában, kevésbé jó esetben csak az akció bevezetése után értesülnek a reklámszakemberek által kitalált megoldásokkal. A vásárlásösztönzés tipikus formája a rabat, vagy a mennyiségi engedmény, vagy a nagyvevői visszatérítés.
Vásárlásösztönzés engedményekkel, azok számviteli elszámolása
A kedvezmények formái
A marketingakció lényege, hogy meghatározott termékenkénti vagy termékcsoportonkénti mennyiségi határok átlépését követően a vevő pénzbeli visszatérítést kap a forgalmazott érték alapján. A nagyvevői engedmények vásárlásösztönző hatását számos vállalkozás alkalmazza. A rendszer és a bizonylatolás kidolgozása során több szabályt figyelembe kell venni, és a számviteli politikában, bizonylati rendben az alkalmazásra kerülő módszer részleteit rögzíteni szükséges.
Egyéb ráfordításként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott –, utólag adott (fizetendő) engedmény szerződés szerinti összegét, ideértve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közvetett pénzvisszatérítési akció keretében adott (fizetendő) engedmény – általános forgalmi adóval csökkentett – összegét is.
Abban az esetben tehát, ha az utólag adott engedmény nem kapcsolódik közvetlenül egy konkrét értékesítéshez, és nem történik meg a kiszámlázása (eredeti számla módosításával), akkor az így adott engedményt az elszámolólevél vagy más számviteli bizonylat alapján egyéb ráfordításként kell elszámolni.
Az elszámolásnak nem feltétele a pénzügyi rendezés vagy a kompenzációs levél kiállítása, hiszen annak elszámolása a szerződés alapján a passzív időbeli elhatárolással szemben is megtörténhet.
Számviteli elszámolás
Adott engedmény elszámolása a számviteli politikában rögzített gyakoriság szerint időbeli elhatárolásként
T 86. Egyéb ráfordítás – K 48. Passzív időbeli elhatárolás
Nagyvevői engedmény elszámolólevele alapján
T 86. Egyéb ráfordítás – K 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség
Ehhez kapcsolódóan indokolt lehet a korábban elhatárolt összeg feloldása
T 48. Passzív időbeli elhatárolás – K 86. Egyéb ráfordítás
Ha az elszámolólevél kompenzációs megállapodást is tartalmaz, annak elszámolása is kapcsolódó tétel
T 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség – K 311. Vevőkövetelések
Számlázott engedmény
A számlázott engedmény elszámolása függetlenül attól, hogy az értékesítéskor kiállított számlában kerül érvényesítésre, vagy az értékesítést követően helyesbítő/engedmény számla, számlával egy tekintet alá eső okirat kiállításával, mindenképpen az árbevételt csökkentő tétel lesz az engedmény nettó összege. Az Áfatörvény lehetőséget ad az utólag adott engedmény számlázására, azonban, ha a vállalkozó élni kíván a számlázás lehetőségével, és ezzel csökkenteni kívánja a fizetendő áfa összegét, fontos feltétel, hogy a bizonylatolás megfelelő legyen. Számlázott engedmény esetén pontosan be kell tudni azonosítani, hogy mely termék, szolgáltatás értékesítéséhez kapcsolódik az engedmény, és annak megfelelően elszámolni a bevétel, a fizetendő áfa és a vevőkövetelés csökkentését.
Számlázott engedmény elszámolása
T 311. Vevőkövetelések – K 911. Árbevétel
T 311. Vevőkövetelések – K 467. Fizetendő áfa
Vállalatirányítási rendszerek
A különböző vállalatirányítási és főkönyvi könyvelési rendszerekben különböző megoldások létezhetnek, fontos, hogy a rendszer sajátosságait is figyelembe véve kerüljön a számviteli politikában és a számlarendben meghatározásra a megfelelő bizonylatolás és számviteli elszámolás.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Üzletrész értékesítése
Egy kolléga az üzletrészekkel kapcsolatos elszámolásokban bizonytalan. Gondoltam, hogy egy válasz helyett összeszedem az ezzel kapcsolatos tudnivalókat.
Érdekel
Még egyszer a vagyonmérlegek és leltárak közzétételéről
Főként a könyvelők részéről visszatérően felmerülő kérdés az, hogy ki és milyen módon tegye közzé a gazdasági társaságok átalakulásával kapcsolatos vagyonmérlegeket és leltárakat. A kérdésre adott válasz aktualitására jelen cikkben térünk ki. Előrebocsátjuk, hogy a mostani írásunkban is az átalakulások fogalmába beleértjük a gazdasági társaságok formaváltásán kívül az egyesüléseket és a szétválásokat, valamint a szétválásos beolvadásokat is.
Érdekel