Gyakran előfordul, hogy olyan új ügyfél érkezik megbízóként, aki valami eddig számunkra ismeretlen iparágban működik, vagy hogy meglévő ügyfelünk találja ki, új piacra kíván lépni. Cikkemben azokat az ismereteket gyűjtöttem össze, amelyek a webáruházat (is) működtető kereskedelmi tevékenységet folytató könyvelőnek hasznos lehet.
Webáruházak működésének könyvelőket is érintő kérdései
TEÁOR
Az ügyfelek gyakran a csupasz ötlettel érkezve kérik a könyvelő segítségét, hogy az adott tevékenység beindításához szükséges minden kérdésre választ kapjanak. A TEÁOR’25 szerint a kiskereskedelmi tevékenységeket alapvetően az értékesített termékek alapján kell besorolni, nem pedig aszerint, hogy az értékesítés üzletben vagy interneten történik.
A korábbi 47.91 Csomagküldő, internetes kiskereskedelem megszűnt. A 47.91 szám ugyan megmaradt, de már a vegyes termékkörű kiskereskedelem közvetítését jelenti.
Ez az a kereskedelmi tevékenység, amelynek során a kereskedő a termék jellemzőit és árát feltüntető, ezáltal a vásárló számára az áru megvételére vonatkozó ügyleti döntés meghozatalát lehetővé tevő kereskedelmi kommunikációt bocsátja a vásárló rendelkezésére, és az ilyen kereskedelmi kommunikáció alapján megrendelt terméket szállítja (szállíttatja) a megjelölt címre. A kommunikáció történhet telefonon, tévén, rádión vagy interneten keresztül. Ide tartozik minden kiskereskedelmi termék csomagküldő szolgálat útján történő értékesítése, az internetes aukciók, a termékek internetes kiskereskedelme (minden gépjármű és gépjárműalkatrész és az ezekhez való tartozékok, valamint a motorkerékpárok, az alkatrészek, illetve a tartozékaik).
Az új tevékenységet tehát fel kell venni a T201-es vagy a T101E nyomtatványon, megfelelően jelölve (társaságiszerződés-módosítás, külön cégbírósági bejelentés nem szükséges), valamint ezen túlmenően be kell jelenteni az illetékes önkormányzatnál a csomagküldő kereskedelmi tevékenységet.
Még a jogi kérdésekhez tartozik, hogy ÁSZF közzététele is előírás a webshopban, illetve a 14 napos elállási nyilatkozat közzététele is (45/2014. [II. 26.] Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól).
Az ÁSZF mellett foglalkozni kell az adatkezelési tájékoztatóval, illetve a cég a fogyasztói panaszkezelést, a szavatossági és jótállási szabályokat, valamint az online kereskedelem egyéb tájékoztatási kötelezettségeit is szabályozza. De ez nem könyvelői feladat.
A nyilatkozat mintáját tartalmazza a hivatkozott kormányrendelet, melyet célszerű jól átgondoltan egyeztetni az ügyfél és a könyvelő között, hogy a benne rejlő döntések esetleges költségvonzatát kellő tájékozottság mellett tudja meghozni az ügyfél, és a könyvelő megismerve azt, annak megfelelően számolja el a tételeket (pl. visszaküldés költsége).
Elszámolási rendszer kialakítása
Az Sztv. lehetővé teszi a főkönyv vállalkozási tevékenység sajátosságainak megfelelő kialakítást, így a webshopot is működtető kereskedelmi egység esetén célszerű már a főkönyvben is megbontani a bolti és az online értékesítés árbevételét, tevékenységenként a termékértékesítés bevételét elkülöníteni a szállítási költség továbbszámlázásának bevételétől, a tevékenységenként fedezetszámításhoz, a csomagküldéshez kapcsolódó költségtételek (csomagolóanyag, biztosítás, utánvét díja) elkülönítése is indokolt. Bankkártyás fizetési lehetőség biztosítása esetén indokolt lehet külön gyűjteni a bankkártyás fizetés jutalékát az egyéb szolgáltatásokon belül.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Nem megfelelő összegű saját tőke kezelése
A saját tőkével a mérlegfőcsoportnak jellemzően két okból lehet nem elegendő összege, vagy akár negatív előjele. Elképzelhető, hogy van jegyzett, de még be nem fizetett tőke, illetve lehet felhalmozott veszteség az eredménytartalékban. Nem csak a ténylegesen negatív előjelű sajáttőke-összeg jelent problémát, hanem az is, ha a saját tőke az adott társasági formára előírt jegyzett tőkeminimumot nem éri el (kft. és rt. esetében).
Érdekel
Számviteli és könyvelési feladatok az átalakulásokhoz, egyesülésekhez és szétválásokhoz kapcsolódóan – 4. rész
Cikksorozatunk első részében bemutattuk a cégformaváltással és az egyesülésekkel kapcsolatos számviteli elszámolásokat, a második cikkben pedig a szétválásokhoz kapcsolódó könyvelési feladatokat ismertettük. A 3. részben az átalakulási folyamatokban részt vevő tulajdonos társaságok könyvelési tételeit foglaljuk össze. Jelen cikkünkben feladatokat mutatunk be arra, hogy mit kell könyvelni az átalakuló, egyesülő és szétváló társaságok tulajdonosainál.
Érdekel