A mindenki számára jól ismert szabályt most egy harmadik országbeli állampolgár esetén elemezzük. Tudjuk, hogy ez a kedvezmény 2025-ben megváltozott, így a 2025. évi változás előtti és utáni szabályokat is értelmezni kell erre a szituációra.
30 év alatti anyák kedvezménye
A kedvezmény lényege
A 30 év alatti anyák kedvezményére az az anya akkor jogosult, aki családi kedvezményre is jogosult vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek vagy magzat után, és 2025. december 31. után tölti be a 30. életévét.
Tehát:
- Nem jogosult ilyenre egy férfi.
- Nem jogosult a nő sem, akinek a második férje az előző házasságából hozott gyereket.
Ha a jogosultság egyéb feltételei adottak, akkor jön a kérdés, hogy a hazánkban dolgozó harmadik országbeli állampolgárok tekintetében jár-e a családi kedvezmény vagy az anyakedvezmények valamelyike.
2025-ben a felsorolt kedvezmények egy részét, illetve a 25 év alatti kedvezményt is a harmadik országbeli állampolgárokat érintő módon változtatták meg. A főleg korlátozó jellegű változások rendesen megkeverik a szakembert, hogy melyik kedvezménynél kell figyelni az állampolgárságot, és melyik kedvezménynél számít, hogy az ellátásra való jogosultságot melyik ország szabályai alapján fogadjuk el. Ebben az írásban kizárólag a 30 év alatti anyakedvezményt bontjuk ki, elsősorban ebből a szempontból.
Időszakonként kell vizsgálni
A harmadik országbeli állampolgár szempontjából vizsgálva a kérdést, 3 időszakot is meg kell különböztetnünk:
- 2024. december 31-ig,
- 2025. január 1-jétől 2025. december 31-ig,
- 2026. január 1-jétől.
2024. december 31-ig hatályos szabályozás:
- Az anya 30. életéve előtt magzatára vagy megszületett gyermekére tekintettel családi kedvezményre jogosult.
- A gyermek 2022. december 31. után született meg.
- A családi kedvezményre való jogosultság szempontjából bármely ország családi pótlékhoz hasonló ellátásra való jogosultsága elegendő.
2025. január 1-jétől 2025. december 31-ig tartó szabályozás:
- A családi kedvezményre való jogosultság szempontjából bármely EGT-állam és a Magyarországgal határos, nem EGT-állam jogszabálya alapján családi pótléknak megfelelő ellátásra való jogosultságnak kell fennállnia. Tehát lényegesen leszűkül a vizsgálható országok köre (például kiesnek azon távol-keleti országok, ahonnan sok munkavállaló érkezik).
2026. január 1-jétől hatályos szabályozás:
- A gyermek születési időpontja nincs korlátozva, azaz a 2023. január 1. előtt született gyermekre is lehet kedvezményt igénybe venni. (Ehhez hozzá kell tenni, hogy ha az anya már közben betöltötte a 30. életévét, akkor a kedvezményt nem fogja tudni igénybe venni.)
- Az az anya is jogosulttá válik a kedvezményre, aki a 30. életévét 2026. évben tölti be, és a gyermeke ezt követően, de még a 2026. évben születik meg.
- A családi pótlékra való jogosultági szabály változatlan marad.
Családi pótlék
A hazai családi pótlékra való jogosultság vizsgálatát a családi pótlékot folyósító szervnél, azaz a kormányhivatalnál kell kezdeményezni. Sajnos ez sem egyszerű történet.
Önmagában egy harmadik országbeli állampolgár nincs kizárva ebből az ellátási formából, az országban történő tartózkodás megfelelő státuszban eredményezheti a családi pótlékra való igényt.
Ha a harmadik országbeli munkavállaló a tényleges folyósítást kezdeményezi, akkor részben egyszerű a helyzet: ha kap ellátást, akkor jogosult (és ezáltal a 30 év alatti anyakedvezmény is megnyílik), ha nem, akkor a hazai ellátásra nem jogosult (és lehet vizsgálni, hogy más ország hasonló ellátására jogosult lenne-e).
Bonyolultabb a szituáció, ha a családi pótlékra való jogosultságot csak elvi síkon akarja magánszemély vizsgálni, mert például az évekre visszamenőleg igénybe vett kedvezményt akarja bebiztosítani. A gyakorlatban a kormányhivatalok ezzel a kérdéssel nagyon ritkán foglalkoznak, a magánszemély magára marad, és ha a jogszabályok alapján le tudja vezetni a jogosultságot, akkor csak ezzel tud majd védekezni egy esetleges ellenőrzés során. Ha nagy a tét (több év, milliós nagyságrendű adóforint), akkor, bizony, szakértőt is célszerű felbérelni csak arra a feladatra, hogy a jogosultságot mint lehetőséget megállapítsa.
Fontos következtetés, hogy önmagában a harmadik országbeli állampolgárság továbbra sem kizáró tényező a 30 év alatt anyakedvezmény szempontjából.
Természetesen bármely külföldi (és adott esetben magyar) állampolgár esetén vizsgálandó az adóügyi illetőség, továbbá az a körülmény, hogy hasonló kedvezményben részesül-e más országban.
Külföldi adóügyi illetőség esetén ne felejtsük el azt a keretszabályt, miszerint a magánszemély adókedvezményt csak akkor érvényesíthet, ha az Szja tv. 1/A § (4) bekezdésében felsorolt jogcímeken megszerzett összes jövedelmének legalább 75 százaléka Magyarországon esik adókötelezettség alá.
Ki kell még emelni a magzatra alapozott jogosultság kérdését. Magzat esetén családi kedvezménynek értelemszerűen nem feltétele a családi pótlékra való jogosultság, elegendő a magzat léte. Tehát könnyen előfordulhat az, hogy a magzat 91. napja betöltése hónapjától a gyermek megszületési hónapjáig bezárólag a 30 év alatti anyakedvezmény megnyílik, majd a gyermek megszületés hónapját követően meg is szűnik
További cikkek
Osztalékelőlegből osztalék
Tulajdonosként folyton azt számoljuk, hogyan is tudjuk a legkedvezőbben kivenni a jól megérdemelt jövedelmünket. A bért terhelő közterhek elég elrettentő mértékűek, így sokszor jutunk arra a megoldásra, hogy inkább osztalékként vesszük ki. Az elmúlt hónapokban szó szerint tömegesen került kezembe olyan átvett könyvelési anyag, amelyből süt, hogy az előző könyvelő az osztalékelőleg és osztalék fogalmával sem volt tisztába, nemhogy a könyvelésével. Ezzel komoly veszélybe sodorja a cég működését.
ÉrdekelNyereményjáték adózása
Vigyük végig azt az esetet, hogy ha egy cég nyereményjátékot szervez, olyan módon, hogy a cég honlapját meglátogató és regisztráló személyek között tárgynyereményt, pénznyereményt, utalványt, ajándék utazást sorsol ki. A nyereményekhez tapadó mindennemű adókötelezettség (szja, szocho, áfa, tao) felmerülhet.
Érdekel