A munkavállalót gyermekei után megillető távollétek

Szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság

Az anyát 24 hét szülési szabadság illeti meg (függetlenül attól, hogy erre az időre milyen társadalombiztosítási ellátásra jogosult), amelyből két hetet köteles igénybe venni [a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 127. § (1) bekezdés]. A szülési szabadságot főszabály szerint úgy kell kiadni, hogy abból legalább 4 hét a szülés várható időtartama előttre essen, de a felek megállapodása ettől eltérhet. Annak érdekében, hogy a munkavállalókat ne érje hátrány ennek igénybevételéből, a jogalkotó rögzíti, hogy a szülési szabadság – a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó juttatások kivételével – minden szempontból munkában töltött időnek minősül [Mt. 127. § (3) és (5) bekezdés]. Azaz a munkavállalót erre az időszakra megilleti minden olyan juttatás, pl. cafetéria is, ami nem kifejezetten a munkavégzéshez kötődik (pl. munkahelyi étkeztetés).

A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A fizetés nélküli szabadság mindkét szülőt megilleti, és gyermek örökbefogadása esetén is igénybe vehető azzal, hogy háromévesnél idősebb gyermek esetén 6 hónapra jár [Mt. 128. § (1)-(2) bekezdés]. Ugyan a munkajogi szabályok a legtöbbször függetlenek a társadalombiztosítási ellátásokra jogosultságtól (pl. a szülőnek akkor is jár a fizetés nélküli szabadság, ha arra ellátást nem kap), ez alól azonban kivételt képez a nagyszülői gyed, amelynek tartamára a nagyszülőt is megilleti a fizetés nélküli szabadság 2020. január 1-jétől [Mt. 128. § (3) bekezdés].

Megjegyzendő továbbá, hogy mindkét szabadság munkában töltött időnek számít a végkielégítésre jogosultság szempontjából [77. § (82) bekezdés a) pont] és azok tartamára a munkavállaló felmondási tilalom alatt áll [Mt. 65. § (3) bekezdés b) és e) pont].

Apasági szabadság és szülői szabadság

A korábban apasági munkaidő-kedvezmény, majd apasági pótszabadság 2023. január 1-jétől apasági szabadság néven illeti meg az apát, születése esetén. Mértéke 10 munkanap, amely a gyermek születését, illetve örökbefogadását követő második hónap végéig vehető igénybe azzal, hogy az igénybe nem vett rész elvész, megváltani nem kell még a munkaviszony megszűnésekor sem, csak igazolást kell kiadni az igénybe vett részéről [az apasági szabadság igénybevételéről és az azzal összefüggő költségek megtérítéséről szóló 535/2022. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. § (2)–(4) bekezdés]. A munkavállalót az első 5 munkanapra távolléti díja 100%-a, második 5 munkanapra 40%-a illeti meg [Mt. 118. § (4) bekezdése és 146. § (4) bekezdése]. A munkáltató azonban csak az első 5 munkanap megtérítését kérheti a magyar államtól (Rendelet 4. §). A jogszabály – a korábbiakkal ellentétben – nem rendelkezik az ikergyermekekről. A hatósági értelmezés „természetesen” az, hogy ilyenkor is mindösszesen 10 munkanap jár, de ezt jogszabály nem támasztja alá semmilyen rendelkezéssel, és vélhetően akkor is megkapná az apa a 10-10 munkanap szabadságot, ha azonos napon két különböző anyától születne egy-egy gyermeke.

A munkáltatónak a költségek megtérítése iránti kérelmet a Magyar Államkincstárnak (MÁK) székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi szervéhez kell benyújtania a MÁK honlapján megjelentetett adattartalmú, erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy űrlapon – március 31-ig, június 30-ig, szeptember 30-ig, valamint december 31-ig – elektronikus úton. Jogosultság esetén a kifizetésre 15 napon belül kerül sor, negyedévente azzal, hogy a munkáltató által kifizetett távolléti díj és annak közterhei legkésőbb a kifizetéstől számított három évig számolhatóak el, tehát az adott negyedévben igényelni elmulasztott összeg még 3 éven belül igényelhető (Rendelet 5. §).

A szabályozás sajátossága – ellentétben a korábbi Korm. rendelettel –, hogy ugyan rendelkezik a munkaviszony megszűnése esetére ki nem vett apasági szabadságról szóló igazolás kiadásáról, azt azonban már nem mondja ki, hogy az így ki nem vett részre jogosult csak a munkavállaló úgy munkaviszonyában.

Ebből logikusan következhetne, hogy a munkavállaló újra a teljes 10 munkanap szabadságra jogosulttá válik, és csak a gyakorlat pótolja a jogalkotó hiányosságot azzal, hogy nem adja ki kétszer a már igénybe vett szabadságot.

2023. január 1-jétől illeti meg a szülőket a szülői szabadság, amelynek igénybevételére mindkét szülő jogosult a gyermek 3 éves koráig. A szülői szabadság mértéke 44 munkanap. Tartamára a szülőt távolléti díja 10%-a illeti meg, amelyből a gyermek gondozásával összefüggő társadalombiztosítási ellátások összegét (gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás) még le kell vonni [Mt. 118/A § és 146. § (5) bekezdés]. A szülői szabadság igénybevételének további feltétele, hogy a munkavállaló munkaviszonya legalább egy éve fennálljon, és azt – hasonlóan az apasági szabadsághoz – kiadni nem kötelező és megváltani sem kell, valamint egyik szabadságot sem kell időarányosítani, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődik [Mt. 121. § (1) bekezdés és 125. §]. Mindkét szabadság tartamára a munkavállaló felmondási tilalom alatt áll [Mt. 65. § (3) bekezdés c)-d) pont].

A gyermekek után járó pótszabadság

A munkavállalót gyermeke életkora alapján először a gyermek születésének évében, utoljára pedig abban az évben illeti meg pótszabadság, amelyik évben gyermeke 16. életévét betölti [Mt. 118. § (3) bekezdés].

A pótszabadság mértéke:

• egy gyermek után kettő,
• két gyermek után négy,
• kettőnél több gyermek után hét

munkanap [Mt. 118. § (1) bekezdés].

Azaz, ha a munkavállalónak három gyermeke van, akik rendre 10, 12 és 16 évesek, őt tárgyévben 7 munkanap, míg a következő évben – tekintettel arra, hogy legidősebb gyermeke a 16. életévét előző évben betöltötte – már csak 4 munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság mértéke gyermekenként két munkanappal nő, abban az esetben, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.

A pótszabadságot nem kell időarányosítani, amennyiben a munkavállaló gyermeke év közben születik meg. Így a munkavállalót akkor is megilleti 2024. évre 2 munkanap pótszabadság, ha a gyermeke 2024. december 31-én születik meg, bár azt kiadni már csak 2025-ben tudja a munkáltató. A pótszabadság mindkét szülőt önállóan illeti meg, azt egymás között nem kell és nem is lehet megosztaniuk.

A pótszabadságra jogosultság szempontjából a munkavállaló gyermekének a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermeket kell tekinteni, ideértve, ha a különélő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák [Mt. 294. § (1) bekezdés c) pont].

Azaz, azt a gyermeket, aki

• a vér szerinti szülővel, vagy
• az örökbefogadó szülővel, vagy
• a szülővel együtt élő házastárssal, vagy
• azzal a személlyel, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, vagy
• a szülővel együtt élő élettárssal, vagy
• a nevelőszülővel, vagy
• a hivatásos nevelőszülővel, vagy
• a gyámmal, vagy
• azzal a személlyel, akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték,

életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki.

Az élettársi kapcsolat akkor ismerhető el, ha az élettárs az ellátással érintett gyermekkel közös lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja [1998. évi LXXXIV. törvény 4. § k) pont és 7. § (1) bekezdés a) pont].

A fenti feltételeknek meg nem felelő munkavállalók pótszabadságra nem lesznek jogosultak azzal, hogy a gyakorlatban a munkásszálláson lakó munkavállalót mind a pótszabadság, mind – az azonos feltételek mellett járó – családi adó- és járulékkedvezmény tekintetében úgy tekintik, hogy gyermeke nem kerül ki a felügyelete alól, csak napközben, még akkor is, ha fizikailag csak hetente, akár havonta találkoznak.

Szoptatási munkaidő-kedvezmény

Végül, de nem utolsósorban a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára munkaidő-kedvezményre jogosult, amelynek tartamára távolléti díj illeti meg [Mt. 55. § (1) bekezdés e) pont és 146. § (1) bekezdés b) pont]. Tekintettel azonban arra, hogy a munkavállalók az esetek majd 100%-ában a szoptatás első hat hónapjában még szülési, illetve fizetés nélküli szabadságukat töltik, így ennek a rendelkezésnek a gyakorlati jelentősége elenyésző.