A tanulmányi szerződés legfontosabb tudnivalói

A tanulmányi szerződés szabályairól a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 229. § és a 229/A § szakaszai rendelkeznek.

Tanulmányi szerződés fogalma

A tanulmányi szerződés a munkáltató és a munkavállaló olyan egybehangzó, befolyásmentes, kifejezett akarata, amely a szerződési cél elérésére irányul.

A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt – kifizeti az adott képzés költségeit –, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos ideig – maximum öt év – munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.

Kik köthetnek?

A törvény személyi hatálya kizárólag a munkaviszony alanyaira, tehát a munkáltatóra és a munkavállalóra terjed ki, ezért tanulmányi szerződés kizárólag ilyen felek között jöhet létre. Amennyiben egy munkáltató a vele munkaviszonyban nem álló személlyel köt tanulmányok folytatására vonatkozó szerződést, az polgári jogi szerződésnek minősül, így arra a polgári törvénykönyv (továbbiakban: Ptk.) szabályait kell alkalmazni.

Formája

Alaki érvényességi szabály, hogy a tanulmányi szerződést írásba kell foglalni [Mt. 229. § (3) bek.]. A tanulmányi szerződésre vonatkozó formakényszert nem ír elő a Munka törvénykönyve, azonban az írásba foglalás érvényességi követelmény.

Tartalma

Az Mt. bizonyos megkötések mentén, de viszonylag szabad kezet ad a feleknek a megállapodás tartalommal való kitöltésére.

A szerződésben a munkáltatónak arra kell kötelezettséget vállalnia, hogy meghatározott formában és mértékben támogatást nyújt a munkavállaló tanulmányainak folytatására. A munkáltató megteheti, hogy nem a teljes összeg, csupán annak egy részének megfizetését vállalja, vagy anyagi támogatás helyett pluszszabadidőt, szabadságot biztosít. A munkavállaló kötelezettsége az, hogy a tanulmányokat folytatja, és a végzettség megszerzését követően a megállapodásban rögzített határidőn belül felmondással nem szünteti meg munkaviszonyát.

A munkáltatónál letöltendő időszak számításánál a tanulmányi szerződés megkötésétől a tanulmányok befejezéséig terjedő időszak nem számítható be.

Ha a felek a tanulmányi szerződésben nem rendelkeztek arról, hogy a szerződés alapján a munkáltatónál munkaviszonyban eltöltendő idő tartamát mely időponttól kezdődően kell számítani, úgy e kérdésben a jogszabály rendelkezése az irányadó, és az időtartamot a dolgozó végzettségének, illetve képesítésének megszerzése időpontjától kell számítani (BH.1983.12.511.).

A fentieken túl a felek meghatározhatnak egyéb feltételeket is, pl., hogy a munkavállaló a képzési követelményeket legalább milyen eredménnyel köteles teljesíteni.

A tanulmányok megszerzését követően nem kötelező, hogy a munkáltató a munkavállalónak az új végzettségének megfelelő munkakört ajánljon fel, de akár ebben is megállapodhatnak (ilyen esetben célszerű határidőről is rendelkezni).

Megjegyzés: az arányosság követelményére mindenképpen figyelemmel kell lenni. A felek kötelezettségvállalásainak arányban kell állniuk egymással. Ha a tanulmányok összesen például 2 évet vesznek igénybe, akkor a maximális időtartam, azaz az 5 év kikötése nem arányos. Ha azonban a 2 éves képzés összköltsége magas (több millió forint is lehet), akkor az 5 év kikötése minősülhet arányosnak is. Az arányosság követelményének való megfeleléskor minden esetben az összes körülményt szükséges vizsgálni.

Munkaidő-kedvezmény, tanulmányi szabadság

Az Mt. nem teszi kötelezővé a munkaidő-kedvezmény biztosítását. A felek ennek lehetőségéről, mértékéről, valamint a távollét időtartamára vonatkozó esetleges díjazásról is szabadon állapodhatnak meg.

A törvény szerint tehát ún. „tanulmányi szabadság” nincs. Az Mt. nem írja elő, hogy a tanulmányi szerződés önmagában azt jelentené, hogy a konzultációkra, vizsgákra kötelezően el kell engedni a munkavállalót.

Ebből következően, ha ez kifejezetten nincs kikötve a szerződésben, akkor még fizetetlen távollétet sem kell biztosítani a munkavállaló részére.

Az általános iskolai tanulmányok folytatásához viszont kötelező a „tanulmányi szabadság” biztosítása, erre az időre pedig távolléti díj illeti meg a munkavállalót [Mt. 55. § (1) bek. g) pont, 146. § (1) bek. b) pont].

Beszámítandó időszakok

A munkaviszonyban töltött idő számításánál – eltérő megállapodás hiányában – a 115. § (2) bekezdése megfelelően irányadó.

Vagyis, ha a felek eltérően nem rendelkeznek a szerződésben, a végzettség megszerzését követő munkaviszony kötelezően fenntartandó legfeljebb ötéves időszakába beleszámítanak:

• a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
• a szabadság,
• a szülési szabadság,
• a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság [Mt. 128. §] első hat hónapjának,
• a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,
• a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés a)–m) pontjában és (5) bekezdésében meghatározott tartama.

Megjegyzés: a munkáltatónál eltöltendő időbe nem számít bele a keresőképtelenség és a munkaviszony szünetelésének azon időtartama, amelyre a munkavállalót nem illeti meg szabadság.

A törvényi feltételektől eltérve, akár a munkáltató, akár a munkavállaló javára is megállapodhatnak a szerződő felek.

Nem köthető tanulmányi szerződés

a) munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására, továbbá, ha

b) a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót [Mt. 229. § (2) bek.].

Olyan kedvezményért nem vállalhat a munkavállaló kötelezettséget, amely a munkaviszony fennállása miatt amúgy is megilletné, illetve, ha a tanulmányok elvégzése kizárólag a munkáltató érdekeit szolgálja.

Ha a munkáltató kötelezi a munkavállalót egy adott képzés elvégzésére, akkor nem csupán tanulmányi szerződés nem köthető, de a képzéssel kapcsolatban felmerült összes költséget is meg kell téríteni a munkavállaló részére (pl. tandíj, tankönyv, vizsgadíj, utazás, szállás költsége), a tanulmányok ideje pedig munkaidőnek minősül, amelyre munkabér is jár.

Ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót, nem köthető tanulmányi szerződés, ezért, ha a szabályszerűen korábbi időpontban megkötött tanulmányi szerződés hatálya alatt munkakör-módosításra tekintettel a munkáltató ehhez a munkakörhöz ír elő magasabb felsőfokú iskolai végzettséget, a korábbi tanulmányi szerződés megszűnik (EBH2013. M.13.).

Ha a munkáltató a munkavállaló részére tanulmányi szerződés írásba foglalása nélkül nyújt képzési költségeket, díjazást a tanulmányok idejére, úgy ez a jogalap nélkül kifizetett munkabérre irányadó szabályok szerint követelhető vissza [BH1990. 238.].

Megjegyzés: nem jelenti a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezést önmagában az a tény, ha jogszabály vagy kollektív szerződés az adott munkakör betöltéséhez egy meghatározott képzettséget ír elő, és a munkavállaló tanulmányi szerződésben vállalja ezen képzettség megszerzését.

A munkáltató személyében bekövetkező változás

A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a tanulmányi szerződésből származó jogok és kötelezettségek átszállnak az átvevő munkáltatóra, a tanulmányi szerződés továbbra is alkalmazandó [Mt. 229. § (4) bek.].

A tanulmányi szerződés megszegése a munkáltató által

A munkavállaló mentesül a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettsége alól, ha a munkáltató lényeges szerződésszegést követ el. Ilyen szerződésszegés lehet tipikusan az, ha a képzés költségét nem vagy csak részben fizeti meg, vagy a szerződésben előre rögzített munkaidő-kedvezményt, szabadságot nem biztosítja, vagy az érintett napokra a távolléti díjat nem fizeti meg.

Amennyiben a tanulmányok ideje alatt a munkáltató a tanulmányi szabadság mértékénél jóval kevesebb tanulmányi szabadságot biztosít, a tanulmányi szerződésben foglalt lényeges kötelezettségét megszegi. Erre a munkavállaló akkor is hivatkozhat, ha a tanulmányok folytatása alatt a kevesebb tanulmányi szabadság kiadását nem kifogásolta (EBH2010. 2168.).

A munkavállaló szerződésszegése

A munkáltató elállhat a tanulmányi szerződéstől és a nyújtott támogatást visszakövetelheti, ha a munkavállaló a tanulmányi szerződésben foglaltakat megszegi. Szerződésszegésnek minősül az is, ha a munkaviszony megszüntetésének indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása.

A visszatérítési kötelezettség arányos, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét nem tölti le [Mt. 229. § (6) bek.].

Szerződésszegésnek minősül, ha a munkavállaló a tanulmányait véglegesen abbahagyja, vagy a vállalt határidőn belül nem fejezi be, vagy ha az előírt idő lejárta előtt a munkaviszonyát felmondással megszünteti, továbbá a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása is, azaz, ha a munkáltató ilyen indok alapján szünteti meg felmondással a munkaviszonyt. A munkavállaló nem követ el szerződésszegést, ha a felmondáson kívül más jogcímen szünteti meg a munkaviszonyát, ilyen lehet az azonnali hatályú felmondással vagy közös megegyezéssel. A közös megegyezésben indokolt rendelkezni a tanulmányi szerződésben rögzített kötelezettségek feloldásáról is.

Ha a munkáltató a képzési költségeket (tandíj, tankönyv, vizsgadíj stb.) a nélkül fizette ki, hogy erre tanulmányi szerződésben kötelezettséget vállalt volna, a munkavállaló szerződésszegése esetén sem követelheti azok megtérítését (BH1991. 295.).

Kötbér kikötése

A tanulmányi szerződés betartásának biztosítéka lehet a kötbér kikötése is. A felek a Ptk. szabályai szerinti kötbér kikötéséről is rendelkezhetnek a tanulmányi szerződésben, vagyis a kötelezett fél pénz fizetésére kötelezi magát arra az esetre, ha a tanulmányi szerződést olyan okból szegi meg, amelyért felelős [Ptk. 6: 186–189. §].

Kötbér kikötése kizárólag írásban történhet. A jogosult kötbérigényét attól függetlenül érvényesítheti, hogy a kötelezett szerződésszegéséből kára származott-e. Kötbér után kamat kikötése semmis. Az esedékessé vált kötbér után a kötelezett késedelmi kamatot köteles fizetni.

A tanulmányi szerződés felmondása

A tanulmányi szerződést a fél azonnali hatállyal felmondhatja, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna.

A tanulmányi szerződés felmondása kizárólag írásban érvényes [Mt. 22. § (3) bek.].

A munkavállaló felmondása esetén a munkáltató a nyújtott támogatást visszakövetelheti. A munkáltató a támogatást arányosan követelheti vissza, ha a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét töltötte le a munkavállaló. A munkáltató felmondása esetén a támogatás nem követelhető vissza.

Igényérvényesítés

A munkáltató a tanulmányi szerződés alapján nyújtott támogatás visszafizetésével kapcsolatos igényét fizetési felszólítással, fizetési meghagyással, vagy a bíróság előtt keresettel érvényesítheti. A munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő követelését fizetési felszólítással is érvényesítheti, ha a követelés nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét (2024. évben 800 400 forintot).

A fizetési felszólítást írásba kell foglalni. Ha a munkavállaló a fizetési felszólításra nem reagál semmit (keresettel nem támadott), a munkáltató kérheti a bíróságtól a fizetési felszólítás végrehajthatóvá nyilvánítását.