A munkaviszony tartama alatt gyakran felmerül az igény, hogy a munkáltató támogatni kívánja a munkavállaló tanulmányait, ha a képzéssel megszerezhető ismeretek a munkáltatónak is előnyére válhatnak. A munkavállaló tanulmányainak támogatását gyakran tanulmányi szerződés formájában valósítják meg a felek. Az alábbiakban a tanulmányi szerződés legfontosabb tudnivalóit, szabályokat tekintjük át – a teljesség igénye nélkül –, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani a felmerülő kérdésekre.
A tanulmányi szerződés legfontosabb tudnivalói
A tanulmányi szerződés szabályairól a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 229. § és a 229/A § szakaszai rendelkeznek.
Tanulmányi szerződés fogalma
A tanulmányi szerződés a munkáltató és a munkavállaló olyan egybehangzó, befolyásmentes, kifejezett akarata, amely a szerződési cél elérésére irányul.
A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt – kifizeti az adott képzés költségeit –, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos ideig – maximum öt év – munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.
Kik köthetnek?
A törvény személyi hatálya kizárólag a munkaviszony alanyaira, tehát a munkáltatóra és a munkavállalóra terjed ki, ezért tanulmányi szerződés kizárólag ilyen felek között jöhet létre. Amennyiben egy munkáltató a vele munkaviszonyban nem álló személlyel köt tanulmányok folytatására vonatkozó szerződést, az polgári jogi szerződésnek minősül, így arra a polgári törvénykönyv (továbbiakban: Ptk.) szabályait kell alkalmazni.
Formája
Alaki érvényességi szabály, hogy a tanulmányi szerződést írásba kell foglalni [Mt. 229. § (3) bek.]. A tanulmányi szerződésre vonatkozó formakényszert nem ír elő a Munka törvénykönyve, azonban az írásba foglalás érvényességi követelmény.
Tartalma
Az Mt. bizonyos megkötések mentén, de viszonylag szabad kezet ad a feleknek a megállapodás tartalommal való kitöltésére.
A szerződésben a munkáltatónak arra kell kötelezettséget vállalnia, hogy meghatározott formában és mértékben támogatást nyújt a munkavállaló tanulmányainak folytatására. A munkáltató megteheti, hogy nem a teljes összeg, csupán annak egy részének megfizetését vállalja, vagy anyagi támogatás helyett pluszszabadidőt, szabadságot biztosít. A munkavállaló kötelezettsége az, hogy a tanulmányokat folytatja, és a végzettség megszerzését követően a megállapodásban rögzített határidőn belül felmondással nem szünteti meg munkaviszonyát.
A munkáltatónál letöltendő időszak számításánál a tanulmányi szerződés megkötésétől a tanulmányok befejezéséig terjedő időszak nem számítható be.
Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!
További cikkek
Munkabaleset, úti, üzemi baleset esetén a baleseti táppénzre való jogosultság, időtartama, alapja, mértéke
Az alábbiakban a baleseti táppénzt mint az egészségbiztosítás keretében üzemi baleset következtében igénybe vehető ellátást érintő főbb szabályokat tekintjük át – a teljesség igénye nélkül –, igyekszünk segítséget nyújtani a felmerülő kérdésekre.
Érdekel
Biztosítási jogviszony kérdései e.v. tevékenység szüneteltetése alatt
Az esetet a Kúria mint felülvizsgálati bíróság határozata alapján dolgozzuk fel. Az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatának indokolásában kifejtette, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra való jogosultság megállapítása során a biztosítás szünetelése alatt létrejött újabb biztosítási jogviszonyhoz hozzászámítható-e a szünetelést megelőző biztosítási idő, azaz különbséget kell-e tenni a biztosítás szünetelése és megszűnése között.
Érdekel