A végelszámolás a jogutód nélküli megszűnés egyik esete. Abban az esetben választható, ha a cég nem fizetésképtelen (azaz tartozásait a cégvagyon vélhetően fedezni fogja), de nem kíván tovább működni.
A végelszámolás számviteli feladatai
A végelszámolás kezdő időpontjától a végelszámolás befejezése időpontjáig, illetve – a gazdálkodó törlését követően – a vagyonnak a tulajdonosok részére történő kiadásáig terjed. A végelszámolást a végelszámolás kezdő időpontjától számított legkésőbb három éven belül be kell fejezni.
A könyvvezetésnek lehetővé kell tennie
- A korrigált végelszámolási nyitó mérleg összeállítását.
- A Számviteli törvény szerinti üzleti évenként készítendő számviteli beszámoló készítését.
- A számviteli adatokra épülő adóbevallások összeállítását.
- A végelszámolás befejezésekor a piaci értéken történő értékelést, valamint a vagyonfelosztási javaslat alátámasztását.
Végelszámolásra a cég legfőbb szervének elhatározása alapján kerülhet sor, a legfőbb szervnek az alábbiakról kell döntenie
- Végelszámolás kezdő időpontjának meghatározása.
- Végelszámoló megválasztása.
- Törvényes képviselő, vezető tisztségviselő.
A végelszámoló legfontosabb feladatai
- A cég vagyoni helyzetének felmérése.
- A cég követeléseinek behajtása.
- A cég tartozásainak kiegyenlítése.
- A cég jogainak érvényesítése és kötelezettségeinek teljesítése.
- Szükség esetén (főként a tartozások kiegyenlítése miatt) a vagyoni eszközök értékesítése.
- A fennmaradó cégvagyon cég tagjai (részvényesei) közötti pénzben/természetben történő felosztása.
- A cég működésének megszüntetése.
Számviteli feladatok a végelszámolás kezdetén
- A végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal (ez lesz a fordulónap) – a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül – el kell készíteni a tevékenységet lezáró beszámolót (testületnek jóvá kell hagyni, szükség esetén kell könyvvizsgálat is) (üzleti jelentést nem kell összeállítani).
- A beszámolót (könyvvizsgálói jelentéssel, az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot) letétbe kell helyezni és közzé kell tenni.
- A cég iratanyagát át kell adni a végelszámolónak.
- Össze kell állítani és be kell nyújtani az adóhatósághoz a tevékenységzáró adóbevallásokat (beleértve a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát megelőző időszakra vonatkozó bevallásokat is).
- A végelszámolás közzétételét követően 40 nap áll rendelkezésre a hitelezői igények bejelentésére.
- Jegyzék készítése elismert és vitatott hitelezői igényekről.
A végelszámolás időszaka alatt
- A végelszámoló a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege (az azt alátámasztó leltár) alapján a végelszámolás kezdő időpontjával végelszámolási nyitó mérleget (nyitó leltárt) készít, majd ez alapján megnyitja könyveit.
- A végelszámoló a végelszámolási nyitó mérleg (nyitó leltár) adatait a hitelezők igénybejelentése, valamint a vagyoni helyzet felmérése alapján – szükség szerint – korrigálja, elkészíti a korrigált felszámolási nyitó mérleget.
- A korrigált végelszámolási nyitó mérleg a végelszámoló döntésének megfelelő értéken tartalmazza a végelszámolásra átvett gazdálkodó eszközeit és kötelezettségeit, a végelszámolás kezdő időpontjában meglévő vagyonát.
- A végelszámolás időszaka alatt a végelszámoló üzleti évenként számviteli beszámolót köteles készíteni (üzleti jelentést nem kell összeállítani).
A végelszámolás befejezésekor
- A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor az általa meghatározott nappal – mint mérlegfordulónappal – a végelszámolás időszaka utolsó üzleti évéről, a végelszámolás időszakát lezáró számviteli beszámolót köteles készíteni (kötelező könyvvizsgálat esetén azt könyvvizsgálóval ellenőriztetni, és a jóváhagyásra jogosult testületnek előterjeszteni).
- A vagyonelemeket piaci értéken kell értékelni.
- A számviteli beszámoló és az azt alátámasztó leltár alapján vagyonfelosztási javaslatot kell készíteni. Ez alapján lehet majd dönteni a vagyon kiadásáról.
A cég végelszámolása egyszerűsített módon történhet, ha
- a számvitelről szóló törvény szerint könyvvizsgálatra nem kötelezett, és
- végelszámolása kezdő időpontjától számított százötven napon belül a végelszámolást befejezi.
Az egyszerűsített végelszámolás lépései
- Egyszerűsített végelszámolás esetén végelszámoló választására nem kerül sor, a végelszámolót terhelő feladatokat a cég vezető tisztségviselői látják el.
- Az egyszerűsített végelszámolás megindítását – az adójogi szabályoknak megfelelően – az állami adó- és vámhatóságnak kell bejelenteni, így ebben az esetben nem kell ügyvédnek eljárni a végelszámolás során (T201T jelzésű nyomtatványon). A bejelentés tartalmazza a végelszámolás kezdőnapját, valamint az erről szóló határozat dátumát.
- A végelszámolás kezdő napját követő 30 napon belül, a végelszámolás kezdő napját megelőző nappal tevékenységet lezáró bevallást és számviteli beszámolót kell készíteni, azt közzé kell tenni és letétbe helyezni.
- 30 napon belül a következő bevallásokat kell beadni V1 kóddal: 01, 08, 65, 71, HIPA.
- A cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján automatikusan jegyzi be a cégjegyzékbe a cégnévnek végelszámolásra utaló toldattal való módosítását és az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját.
A cégbíróság Cégközlönyben közleményt tesz közzé az egyszerűsített végelszámolás megindításáról, amely tartalmazza többek között az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját és azt a tényt, hogy a cég egyszerűsített végelszámolás lefolytatásáról határozott. A közlemény tartalmazza a hitelezőknek szóló felhívást, hogy követeléseiket a közzétételtől számított negyven napon belül a végelszámolónak jelentsék be. - A végelszámolás időszakában V2 kóddal kell beadni a bevallásokat.
- A végelszámolás befejezésekor – legkorábban a cégközlönyben való megjelentést követő 40. nap után – a legfőbb szerv az előterjesztett iratok, a vagyonfelosztás tárgyában határozatot hoz, amelyben dönthet a jogok engedményezéséről és a kötelezettségek átruházásáról, illetve a cég tartozásának más által történő átvállalásáról is. A határozatban – szükség esetén – rendelkezni kell a végelszámoló díjáról és a végelszámolás költségeinek, köztük az iratanyag őrzésének és a cég megszűnésével kapcsolatban felmerülő egyéb költségeknek a viseléséről is.
- Az egyszerűsített végelszámolás befejezését a cég – az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására nyitva álló határidő alatt – az adóhatóságnak jelentheti be, amelyről az adóhatóság elektronikus úton értesíti a cégbíróságot (T201T jelzésű nyomtatványon). A végelszámolás záró napját követő 30 napon belül, a végelszámolás záró napjával tevékenységet lezáró társaságiadó-bevallást, illetve végelszámolást lezáró beszámolót kell készíteni, melyet letétbe kell helyezni és közzé kell tenni.
- A cég az adóhatósági bejelentéssel egyidejűleg köteles a cégkapun keresztül megküldeni a cégbíróságnak az elfogadott vagyonfelosztási javaslatot, valamint a határozatot a jogszabályban meghatározott iratminta kitöltésével.
- A végelszámolás lezárásakor V3 kóddal kell beadni a bevallásokat.
- Az adóhatóság a cég bejelentésétől számított harminc napon belül elektronikus úton értesíti a cégbíróságot, ha a cég törlésének adóigazgatási és társadalombiztosítási szempontból akadálya nincs.
- Az adóhatósági értesítés és a cég általi iratbenyújtás megtörténte után a cégbíróság – a végelszámolás szabályszerű befejezése esetén – törli a céget a cégjegyzékből.
További cikkek
Évek között áthúzódó tételek
Azt eddig is tudtuk, hogy ez egy örökzöld téma. Mégis minden év végén meglepődöm, amikor naponta (akár többször is) felmerülő kérdés, hogy hogyan kell könyvelni az évek között áthúzódó tételeket. A fő kérdés az, hogy elhatárolás vagy szállítói kötelezettség a beszámolóban? Valószínű, a problémát az okozza, hogy külön kell kezelni a számvitelt és az áfát.
ÉrdekelKövetelések év végi értékelése
Évzáráshoz örökzöld téma a követelések év végi értékelése. A könyvvizsgálók az óvatosság jegyében, a cégvezetők meg az eredmény védelme érdekében érvelnek, amikor ez a téma kerül napirendre. Vajon ki győz?
Érdekel