Az alábbiakban a versenytilalmi megállapodás főbb kérdéseit, szabályait tekintjük át figyelemmel a formai és tartalmi követelményekre, az időtartamkorlátra, az ellenértékre, a munkáltató elállási jogára, a megállapodás megszegésére. A versenytilalmi megállapodás a munkajogi szabályozás gyakori vitatott intézménye. A munkajogi viták jelentős része az miatt indul, hogy a felek a megállapodást nem megfelelően fogalmazzák meg, vagy a tilalom tartalmát nagyon tágan értelmezik.
A versenytilalmi megállapodás feltételei
Versenytilalmi megállapodás a jogszabályokban
A versenytilalmi megállapodás alapját a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény [továbbiakban: Mt.] 228. § szakasza rögzíti, de a kialakult gyakorlati jogértelmezést döntően a bírósági döntések alakítják.
A versenytilalmi megállapodás alapvetően egy polgári jogi szerződés, amely a munkaviszonyhoz szorosan kapcsolódik, amelyre az Mt. mellett, mögöttes jogként a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény [továbbiakban: Ptk.] szabályait is alkalmazni kell.
Versenytilalmi megállapodás célja
A versenytilalmi megállapodás olyan munkajogi megállapodás, amelyben a munkavállaló vállalja, hogy a munkaviszonya megszűnése után meghatározott ideig nem végez munkát a munkáltató versenytársánál, és nem végez vele azonos tevékenységet, olyan vállalkozást alapítson, melynek tevékenységi köre megegyezik a munkáltatóéval.
Célja a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme, például üzleti titkok és szerződéses kapcsolatok megóvása. Az Mt. említett szakasza e célból teszi lehetővé a versenytilalmi kikötést, de fontos az egyensúly megtartása, a munkavállaló elhelyezkedési szabadsága csak megfelelő ellenérték mellett és észszerű korlátokkal korlátozható.
Egy jól szerkesztett versenytilalmi megállapodás segíthet a munkáltatónak megóvni üzleti érdekeit, ügyfélkapcsolatait, és a munkavállaló is tisztán látja a kötelezettségeit a munkaviszony megszűnése után.
A versenytilalmi megállapodás érvényessége
A versenytilalomra vonatkozó szabályokat az Mt. pontosan meghatározza. Az egyik legfontosabb feltétel, hogy a megállapodás írásba foglalás nélkül érvénytelen. 2020. január 1. óta kifejezetten kötelező írásban megkötni és módosítani is csak írásban érvényes.
Szóban, e-mailben vagy aláírás nélkül kötött megállapodás érvénytelen. Mindig írásban, kétoldalúan aláírva kell rögzíteni az időtartamot, terjedelmet és ellenértéket.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Munkaerőpiaci kedvezmény
2024 augusztusa óta a munkaerőpiaci kedvezmény – a Szochotörvénnyel ellentétben – másfél évig vehető igénybe. A kedvezmény lerövidítéséről a 182/2024-es „háborús vészhelyzeti” rendelet szól. És persze kérdés még, hogy ez hogyan érinti a Kivatörvényt?
Érdekel
A foglalkozási megbetegedésből eredő keresőképtelenség és a baleseti táppénz kapcsolata
Az alábbiakban a foglalkozási megbetegedés „gyanúja” esetén előírt foglalkoztatói és egyéb kötelezettséget, valamint annak megállapítását követően az egészségbiztosítás keretében igénybe vehető ellátásokat (baleseti táppénzt, baleseti járadék) érintő főbb szabályait tekintjük át – a teljesség igénye nélkül –, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani a felmerülő kérdésekre.
Érdekel