Az alábbiakban a foglalkoztató jogi lehetőségeit, a munkavállaló kötelezettségeit mutatjuk be, figyelemmel arra az esetre, ha a munkavállaló „színlelt” keresőképtelensége miatt nem teljesíti munkavégzési és együttműködési kötelezettségét.
A foglalkoztató jogi eszközei a munkavállaló „színlelt” keresőképtelensége esetén
A témát érintő jogszabályok
A keresőképtelen munkavállaló ellenőrzése és a keresőképtelenség felülvizsgálata során az alábbi jogszabályokban foglaltakat kell figyelembe venni.
- A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.).
- A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.).
- A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (továbbiakban: vhr.).
- A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet).
- A népjóléti ágazatba tartozó egyes államigazgatási eljárásokért és igazgatási jellegű szolgáltatásokért fizetendő díjakról szóló 50/1996. (XII. 27.) NM rendelet (továbbiakban: NM rendelet).
Általános magatartási követelmények
A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni. Kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekeit sérti.
A foglalkoztató és a munkavállaló kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges [Mt. 6. § (2), (4) bek.]. Tilos a joggal való visszaélés.
Keresőképtelen munkavállaló ellenőrzése
Felmerül a kérdés, hogy jogosult-e a munkáltató munkavállalót lakásán, tartózkodási helyén felkeresni olyan esetben, ha fennáll a gyanúja annak, hogy a keresőképtelensége „színlelt”, nem tartja be a kezelőorvos utasításait, ezzel a magatartásával hátráltatja a gyógyulását?
A keresőképtelen biztosított köteles
- betartani a kezelőorvos utasításait, különösen a gyógyulását elősegítő, meghatározott idejű ágynyugalomra, valamint a tartózkodási helyről való kijárás korlátozására vonatkozóan,
- az elrendelt vizsgálatokon megjelenni,
- ha a keresőképtelensége alatt más orvos is kezeli, erről a keresőképtelen állományban tartó orvost tájékoztatni [ rendelet 6. § (2) bek.].
A munkáltató (képviselője, munkavállaló közvetlen felettese) felkeresheti a keresőképtelen munkavállalóját lakásán, tartózkodási helyén látogatási célból, de ez nem minősül ellenőrzésnek.
A biztosítottaknak (munkavállalóknak, egyéni és társas vállalkozóknak, őstermelőknek) a gazdaság szereplőinek igényeihez történő alkalmazkodás során egyidejűleg fennálló több-biztosítási jogviszonyuk állhat fenn.
A jogszabályok alapvetően – figyelemmel az általános magatartási követelményekre, továbbá jóhiszeműséget feltételezve – nem zárják ki, hogy többes jogviszony esetén a biztosított egyik jogviszonyában keresőképtelen és ellátásban részesül, és mellette a másik jogviszonyában munkát végez.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Bérjegyzék küldése elektronikus úton a munkavállalónak
A mai digitalizált világban a vállalkozások által használt bérszámfejtő programok már lehetőséget biztosítanak a havi kifizetett munkabér elszámolásáról készült írásbeli tájékoztatás („bérjegyzék”) elektronikus úton történő küldésére. Az alábbiakban a „bérjegyzék” elektronikus úton történő küldéséhez kapcsolódó követelményeket, az ellenőrizhetőség főbb szabályait, továbbá az adatvédelmi szabályok alapvető követelményeit mutatjuk be – a teljesség igénye nélkül –, amelyek bármely foglalkoztatónál kérdésként merülhetnek fel.
Érdekel
Társas vállalkozás ügyvezetésének ellátása egyéni vállalkozóként
Az elmúlt időszakban több szakmai vélemény alakult ki azon kérdéskörben, hogy a természetes személy egyéni vállalkozóként elláthatja-e az ügyvezetői feladatokat egy társas vállalkozás részére. Az alábbiakban e kérdéskört érintő lehetőséget, szabályokat tekintjük át az adóhatóság iránymutatása alapján – a teljesség igénye nélkül –, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani a felmerülő kérdésekre.
Érdekel