A foglalkoztató jogi eszközei a munkavállaló „színlelt” keresőképtelensége esetén

A témát érintő jogszabályok

A keresőképtelen munkavállaló ellenőrzése és a keresőképtelenség felülvizsgálata során az alábbi jogszabályokban foglaltakat kell figyelembe venni.

• A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.).
• A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.).
• A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (továbbiakban: vhr.).
• A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet).
• A népjóléti ágazatba tartozó egyes államigazgatási eljárásokért és igazgatási jellegű szolgáltatásokért fizetendő díjakról szóló 50/1996. (XII. 27.) NM rendelet (továbbiakban: NM rendelet).

Általános magatartási követelmények

A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni. Kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekeit sérti.

A foglalkoztató és a munkavállaló kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges [Mt. 6. § (2), (4) bek.]. Tilos a joggal való visszaélés.

Keresőképtelen munkavállaló ellenőrzése

Felmerül a kérdés, hogy jogosult-e a munkáltató munkavállalót lakásán, tartózkodási helyén felkeresni olyan esetben, ha fennáll a gyanúja annak, hogy a keresőképtelensége „színlelt”, nem tartja be a kezelőorvos utasításait, ezzel a magatartásával hátráltatja a gyógyulását?

A keresőképtelen biztosított köteles

• betartani a kezelőorvos utasításait, különösen a gyógyulását elősegítő, meghatározott idejű ágynyugalomra, valamint a tartózkodási helyről való kijárás korlátozására vonatkozóan,
• az elrendelt vizsgálatokon megjelenni,
• ha a keresőképtelensége alatt más orvos is kezeli, erről a keresőképtelen állományban tartó orvost tájékoztatni [ rendelet 6. § (2) bek.].

A munkáltató (képviselője, munkavállaló közvetlen felettese) felkeresheti a keresőképtelen munkavállalóját lakásán, tartózkodási helyén látogatási célból, de ez nem minősül ellenőrzésnek.

A biztosítottaknak (munkavállalóknak, egyéni és társas vállalkozóknak, őstermelőknek) a gazdaság szereplőinek igényeihez történő alkalmazkodás során egyidejűleg fennálló több-biztosítási jogviszonyuk állhat fenn.

A jogszabályok alapvetően – figyelemmel az általános magatartási követelményekre, továbbá jóhiszeműséget feltételezve – nem zárják ki, hogy többes jogviszony esetén a biztosított egyik jogviszonyában keresőképtelen és ellátásban részesül, és mellette a másik jogviszonyában munkát végez.

Megjegyzés:

„Egyidejűleg fennálló több-biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több-biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.” [Ebtv. 43. § (2)]

A kezelőorvos minden egyes jogviszonyban külön-külön elbírálja a keresőképtelenséget, és minden jogviszony esetében külön naplószámon rögzíti az Orvosi Naplóba, kiállítja a rendelet mellékleteinek megfelelő igazolást, és rögzíti a nyomtatványon a biztosított munkakörét. Minden esetben a kezelőorvosnak a biztosított munkaköreinek ismeretében kell elbírálnia jogviszonyonként a keresőképtelenséget.

Az Ebtv. szabályozása szerint a táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha az érintett jogosult az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy a keresőképesség elbírálásának ellenőrzése során a szakértő, illetve a felülvéleményező főorvos általi vizsgálatához nem járult hozzá.

A szakértő, illetve a felülvéleményező főorvos – a kezelőorvos jelenlétében – a keresőképességet a biztosított lakásán, tartózkodási helyén is ellenőrizheti.

A táppénz folyósítását akkor is meg kell szüntetni, ha a táppénzre jogosult biztosított a keresőképességét elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be, és ezzel a gyógyulását tudatosan késlelteti [Ebtv. 47. § (3)].

Keresőképtelenség orvosszakmai felülvizsgálata

A keresőképtelenség és a keresőképesség orvosi elbírálására és annak ellenőrzésére vonatkozó előírásokat a 102/1995. Korm. rendelet tartalmazza.

Olyan esetben, ha felmerül annak gyanúja, vagy olyan adatok állnak a foglalkoztató részére, hogy a munkavállaló nem tartja be a kezelőorvos utasításait, és ezzel hátráltatja a gyógyulását, vagy esetleg ténylegesen nem is keresőképtelen, a munkáltató jogosult a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni a keresőképtelen állományban tartó területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivataloknál. Ebből következően a foglalkoztatónak a keresőképtelenséget igazoló orvos szerinti illetékes vármegyei kormányhivatalhoz kérelemmel kell fordulnia.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

A munkavállaló nevét, születési helyét, idejét, lakcímét, anyja nevét, társadalombiztosítási azonosító jelét (taj) és a keresőképtelenség kezdetét, továbbá a munkáltató nevét, címét, adószámát, az aláírási jogkörrel rendelkező személy nevét, valamint telefonos és postai elérhetőségét.

Megjegyzés:

A foglalkoztatónak kizárólag a munkavállaló keresőképtelenségének ideje alatt van lehetősége a keresőképtelenség felülvizsgálatát kezdeményezni a kormányhivatalnál [Korm. rendelet 6. § (3) bek.].

Az illetékes kormányhivatal a kérelem beérkezését követően megvizsgálja, hogy van-e jogszabályi lehetőség a felülvizsgálat elvégzésére, és erről a munkáltatót értesíti.

Ha a felülvizsgálat lehetősége fennáll, a kormányhivatal a keresőképtelenség és a keresőképesség elbírálását szakértő főorvos, valamint felülvéleményező főorvos bevonásával ellenőrzi.

A szakértő főorvos vizsgálata ilyen esetben kiterjed a keresőképtelenségi adatok célirányos ellenőrzésére is. Ezen tevékenység során a szakértő főorvos igénybe veheti szakmai véleményezés és konzultáció céljából a felülvéleményező főorvos közreműködését.

A szakértő főorvos a munkáltató megkeresésére a betegdokumentációból fellelhető adatok, vagy indokolt esetben a keresőképtelen biztosított vizsgálata alapján dönt a biztosított keresőképességéről vagy keresőképtelenségéről, és döntéséről a munkáltatót és a munkavállalót írásban értesíti. Ezen döntéssel szemben a munkavállaló és a foglalkoztató a közléstől számított 8 napon belül az orvos szakértői feladatkörében eljáró kormányhivatalnál orvosi felülvizsgálatot kezdeményezhet.

Megjegyzés:

Felülvizsgálat elbírálása során nem járhat el az a kormányhivatal, amely kormányhivatal szakértő főorvosának vagy felülvéleményező főorvosának döntése a felülvizsgálat tárgyát képezi. A felülvizsgálat iránti kérelem áttételéről a kormányhivatal gondoskodik.

A szakértő főorvos kezdeményezi a táppénzfolyósítás megszüntetését a táppénz megállapítására hatáskörrel rendelkező szervnél, kifizetőhelynél, ha;

• a keresőképtelen munkavállaló megtagadja, hogy a szakértő főorvos megvizsgálja, vagy szükség szerint szakorvosi vizsgálatra utalja be,
• nem tesz eleget a keresőképtelen biztosítottakra előírt kötelezettségeknek,
• a keresőképtelen biztosított tartózkodási helyét (lakcímét) az elbíráló orvosnak nem jelenti be,
• a gyógyulását tudatosan késlelteti [Korm. rendelet 7. § (6) bek.].

A munkáltatói felülvizsgálat eljárási díja

 A keresőképtelenség és a keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése alapján a munkavállaló keresőképtelensége felülvizsgálatának munkáltató általi kezdeményezése esetén felülvizsgálat elvégzéséért a foglalkoztatónak eljárási díjat kell fizetnie.

A díj összege az NM rendelet 1. számú mellékletének IV. sora szerint munkavállalónként 2025. január 30-tól 21 000 forint.

Az NM rendelet 3. és 3/A. számú melléklete tartalmazza az intézmény (kormányhivatal) megnevezését, illetve a bankszámlaszámot.