Adókedvezmények és adóalap-kedvezmények

Közkedvelt kedvezmények

Nyilván senkinek nem kell külön magyarázni, hogy az adóban milyen eltérő hatást váltanak ki.

Egy adóalap-kedvezmény – nevéhez hűen – az adóalapot csökkenti, így a társasági adó ennek 9%-ával lesz kevesebb.

A legközkedveltebb adóalap-csökkentő tételek a fejlesztési tartalék, a beruházások adóalap-kedvezménye, vagy – akinek van – az elhatárolt veszteség.

Az adókedvezmények már a számított adót csökkentik, így azok az adó összegéből vonhatók le, azaz teljes megtakarítást eredményeznek.

A leggyakoribb adókedvezmény a beruházási hitelek után igénybe vehető kamatkedvezmény.

De minimis támogatás

Adózásra gyakorolt hatásuknak megfelelően természetesen támogatástartalmuk is eltérő.

Ha egy adóalap-kedvezmény de minimis támogatásnak minősül, akkor az az adóalap-csökkentő tétel 9%-ának felel meg.

A de minimis támogatásnak minősülő adókedvezmények támogatástartalma az adókedvezménnyel azonos összegű.

Korlátok

Az, hogy az egyes adóalap-, illetve adókedvezményeket milyen összegig lehet igénybe venni, azt az egyedi szabályoknál kell megkeresni. Itt nincs generális szabály.

Az elhatárolt veszteségeket például maximum az enélkül számított adóalap feléig lehet igénybe venni.

A fejlesztési tartalék maximális összege az adózás előtti eredmény összegével egyenlő, így ha vannak további adóalap-csökkentő tételek, akkor akár negatív is lehet az adóalap. Az már másik kérdés, hogy ez így megéri-e.

Az adókedvezmények összegének is gyakran van korlátja, mert a teljes adócsökkentés nagyon ritka. A beruházási hitelek kamata miatti adókedvezmény nem lehet több, mint a számított adó 70%-a.

Önellenőrzési lehetőség

A kedvezmények igénybevétele normál esetben a taobevallásban történik meg.

Sajnos azonban előfordulhat, hogy valamit rosszul számolunk, elfelejtjük beírni, vagy valamilyen kapcsolódó kötelezettséget nem teljesítünk.

A kérdés az, hogy lehet-e emiatt a bevallást önellenőrizni, és a kedvezményt ilyen módon igénybe venni.

A választ ott kell keresni, hogy az igénybevétel döntés kérdése-e. Mert döntés az is, hogy nem vesszük igénybe a kedvezményt.

Mert ha a kedvezményt a jogszabály döntéshez köti, akkor a döntést megváltoztatni és arra önellenőrzést alapozni nem lehet.

Ha a kedvezmény jár, de azt elfelejtjük igénybe venni, akkor arra benyújthatunk önellenőrzést.

Az adózás rendjéről szóló törvény 54. § (3) bekezdése szerint „nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg”.

A (4) bekezdése szerint pedig az adómentességet, az adókedvezményt utólag önellenőrzéssel is lehet érvényesítheti, illetve igénybe lehet venni.

Ha ezt a két bekezdést vetítjük rá az adott kedvezményre, akkor tudjuk eldönteni, hogy lehet vagy nem önellenőrizni.

Nézzünk néhány példát!

• Ha van a korábbi évről elhatárolt veszteségünk, de a tárgyévi pozitív adóalapból nem vontunk le semmit, és így adtuk be a bevallást, akkor nem lehet önellenőrizni.
• Ha volt a tárgyévben olyan beruházás, amire a beruházási adóalap-kedvezményt igénybe tudnánk venni, de a bevallásba ezt nem tesszük meg, akkor erre önellenőrzést nem tudunk alapozni.
• Ha induló évben vagyunk, és az adóalapunk negatív, ezért megállapítottuk a nyereségminimum szerinti adókötelezettséget, akkor azt lehet módosítani arra tekintettel, hogy az induló évben ezt nem kell alkalmazni. Ez nem döntés kérdése, a jogszabály ezt a mentességet biztosítja.

Jól látszik, hogy a társaságiadó-bevallás benyújtásakor érdemes kellő körültekintéssel eljárni. Még az is megoldás lehet, hogy annak benyújtásával nem kapkodunk. Hiszen az első bevallást még határidő előtt sem lehet önellenőrizni a fenti események, tények ismeretében. Így ha a beszámoló elfogadása után, de még a határidő előtt rájövünk a hibára, akkor még van lehetőség kijavítani.

És még egy körülmény a Taotörvényből

Van olyan szabály, amit kizárólag az első, abból is a határidőben benyújtott bevallásban lehet megtenni. Ilyen a társasági adóra tett rendelkező nyilatkozat, ha az adónk egy részét például egy sportegyesületnek szeretnénk felajánlani.

Ha a bevallást beküldtük, majd később jelzik, hogy egy ilyen felajánlásról lenne szó, hiába vagyunk a határidő előtt, azt már módosítani nem lehet.