Átalányadózók külföldi értékesítése

Esettanulmány

Egy átalányadózó magyar egyéni vállalkozó gyertyákat készít. Az osztrák piac felé is nyit: vásárokba megy ki, webáruházon keresztül is árul Ausztriába. Később egy üzletet is nyit ott. A külföldi árusítás, majd később telephely hogyan befolyásolja az szja- és a járulékkötelezettségét?

Személyi jövedelemadó

Itt a kérdés az, hogy az ausztriai piacon, majd később üzletben történő értékesítés bevételét miként kell az átalányadó alapjául szolgáló bevételek között szerepeltetni. A vízválasztó az, hogy a két ország között kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény szempontjából az ausztriai értékesítések telephelyet keletkeztetnek-e vagy sem.

A helyzet ebben az esetben egyszerű:

• A különböző ausztriai piacokon történő alkalmi értékesítések egyértelműen nem tekinthetők telephelynek, az innen származó bevételek egyértelműen az átalányadó alapjául szolgálnak.
• A későbbi üzletnyitás már más helyzet. Ez az üzlet egyértelműen osztrák telephely, és az innen befolyó bevételt pedig nem kell – részben sem – szerepeltetni az átalányadó alapjául szolgáló bevételek között.

Járulék, szociális hozzájárulási adó

E két adónem tekintetében a kulcskérdés az, hogy a vállalkozó mely tagállam joghatósága alá tartozik, azaz hol válik biztosítottá. Ebben a tekintetben a NEAK álláspontja az irányadó, ugyanakkor a közösségi szociálbiztonsági rendelet szabályai alapján a magyarországi biztosítás erősen valószínűsíthető. A vállalkozás gazdasági központja Magyarországon lesz, abban az esetben is, ha üzletet nyit Ausztriában. A helyzet csak abban az esetben változna meg, ha a székhelye kerülne át Ausztriába, vagy a családjával költözne át.

Tehát azt rögzíthetjük, hogy idehaza fizeti a járulékot és a szociális hozzájárulási adót, külföldön ennek megfelelő adókat nem fizet.

A járulék és szociális hozzájárulási adó alapja igazodik a személyi jövedelemadó alapjául szolgáló bevételből számított jövedelemhez, figyelemmel a minimumjárulék és szochoalap szabályaira is.

Kérdés lehet, akkor ez azt is jelenti-e, hogy a külföldi telephelyhez köthető és a személyi jövedelemadó szempontjából idehaza nem adózó bevétel után sehol nem kell járulékot, szochót, illetve ennek megfelelő biztosítást fizetni? A válasz az, hogy igen, jelenleg a NAV ezt az álláspontot képviseli. Tehát ha egy negyedévben csak ausztriai telephelyhez köthető bevételt ér el a vállalkozó, akkor bizony a minimum járulékalap után fizet járulékot és szochót. Erre vonatkozóan nincs felső értékhatár, tehát ha az ausztriai üzlet nagyon felfut, akkor azon bevétel után idehaza nem fog járulékot, szochót fizetni a vállalkozó.

Általános forgalmi adó

Az áfakérdés magyar szempontból egyszerűen kezelendő. A kinti vásárokon betérő vevők részére, vagy a külföldön nyitott üzletben történő értékesítés bevételének semmi köze az Áfa tv.-hez. Nem beszélhetünk sem távértékesítésről, sem közösségen belüli termékértékesítésről. Teljes mértékben a külföldi áfaszabályokat kell alkalmazni: külföldi adószám, külföldi számlázás, külföldi bevallás, tehát szükség lesz egy külföldi adószámra és egy ausztriai könyvelőre is.

Az értékesítést megelőző mozzanat érdekes az áfa szempontjából, ugyanis az áru Ausztriába történő mozgatását közösségen belüli saját vagyon mozgatásaként le kell adminisztrálni, azaz idehaza közösségen belüli adómentes értékesítés, Ausztriában adóköteles beszerzésnek minősül. A vagyonmozgatást attól függetlenül végig kell vinni, hogy csak vásárra vagy a már megnyitott üzletbe viszi az árut.