Az alábbiakban a csecsemőgondozási díj kedvezményszabály alkalmazhatóságát mutatjuk be a 2026. január 1-jétől hatályos szabályozás alapján, ezzel igyekszünk segítséget nyújtani – a teljesség igénye nélkül – a gyermekvállalás előtt álló munkavállalók, valamint a foglalkoztatók részére a felmerülő kérdésekre.
Kedvezményszabály alkalmazásának változása 2026. Január 1-jétől a csecsemőgondozási díj esetében
A csecsemőgondozási díj kedvezményszabály a jogszabályokban
A csecsemőgondozási díj (továbbiakban: csed) esetében a kedvezményszabályról a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 42. § (4.a) és (4.b) bekezdései adnak eligazítást elsődlegesen.
A nevezett rendelkezés szerint, ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozást segítő ellátás igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a (2)–(4) bekezdés alapján számított csed naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani.
Kiemelendő, hogy a (4.a) bekezdés alapján a kedvezményszabály csak akkor alkalmazható, ha a jogosultság kezdő napján a biztosított ugyanazon foglalkoztatónál, ugyanazon – a 48/A § (2) bekezdése szerint folyamatos – biztosítási jogviszonyban áll, mint amelyből az utolsóként született gyermekre tekintettel a csecsemőgondozási díj megállapításra került.
A kedvezményszabály alkalmazhatóságához az Ebtv. 42. § (4.b) szakaszában rögzített ún. szigorú folyamatos biztosítási idő megléte elkülönül a csed naptári napi összegének megállapításához figyelembe vehető folyamatos biztosítási időtől.
Mely szerint biztosításban töltött időként csak a Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) 6. §-ában meghatározott biztosításban töltött napokat lehet figyelembe venni.
Megjegyzés:
Kiemelendő a 30 napot meghaladó egybefüggő fizetés nélküli szabadság, melynek időtartama alatt a biztosítási jogviszony szünetel, azaz a folyamatos biztosítás megszakítását eredményezi.
A folyamatosság megszakítása szempontjából az ún. „passzív összekötő, jogfenntartó” idők a 30 napi megszakítás időtartamába nem számítanak be (pl. baleseti táppénz, gyed – hallgatói gyed kivételével –, csed, örökbefogadói díj, gyes) [Ebtv. 48. § (1) bek.].
E szabály alkalmazásában a biztosítás akkor tekinthető folyamatosnak, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.
Az Ebtv. 40. § (1.a) bekezdésében foglaltak értelmében a szülő nő csecsemőgondozási díjra való jogosultsága legkésőbb a gyermek születésének napjával, koraszülött gyermekre tekintettel a szülési szabadság első napjával nyílik meg, tényleges időtartama a jogosultság kezdő napjától függ.
A fennálló biztosítási jogviszony kezdő napja
A fennálló biztosítási jogviszony kezdő napjának a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napja minősül [Ebtv.vhr. 28. § (5) bek.].
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Egyetemisták társadalombiztosítási jogállása
Az egyetemi hallgatók sokszor kerülnek olyan élethelyzetbe, hogy tanulmányaik mellett kereső tevékenységet is folytatnak munkaviszonyban, egyéni vagy társas vállalkozóként. Az alábbiakban a hallgatók társadalombiztosítási jogállását, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságait, egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét, vállalkozási tevékenységére vonatkozó szabályokat tekintjük át – a teljesség igénye nélkül –, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani a felmerülő kérdésekre.
Érdekel
Példák a kiküldetés témaköréből
Az előző számban a kiküldött munkavállalók után fizetendő járulékalapot képező jövedelmek megállapításának főbb szabályait mutatjuk be példákkal – a teljesség igénye nélkül – a 2024. január 1-től hatályos szabályozás alapján. Nézzük most a témát példákon keresztül!
Érdekel