Átsorolások a készletek és a tárgyi eszközök között

Dr. Kardos Barbara Dr. Kardos Barbara| 2025. október |Előfizetői cikk |#számvitel

A készletek és tárgyi eszközök megfelelő besorolása a beszerzési bizonylatok alapján, minden más háttér-információ nélkül sok esetben fejtörést okoznak. Nem is beszélve a mérlegkészítési időszakban esetlegesen előkerülő, leltáríveken megjelenő „megjegyzésekről”…

Beszerzéskor kell dönteni

A vállalkozási tevékenység sajátosságai meghatározzák, hogy az egyes erőforrás-beszerzések miként kerülnek elszámolásra. A kkv-szektorban gyakori megoldás a számviteli szolgáltatás kiszervezése, így a külső könyvelőirodák azzal találják szembe magukat, hogy az egyes eszközbeszerzések kapcsán a bizonylatok alapján nem minden esetben egyértelmű az elszámolás. Az eszközök besorolása aszerint történik, hogy az tartósan, azaz éven túl, vagy nem tartósan szolgálja a vállalkozási tevékenységet. Az eszközök jellegéből kiindulva előfordulhat, hogy a forgóeszközök közé minősítenek olyan eszközt, amelyről egy későbbi időpontban kiderül, hogy tárgyi eszköznek minősül.

Készletek és tárgyi eszközök elkülönítése

Az egyes eszközök megfelelő besorolásához alapvetően az Sztv. szerinti fogalmakból szükséges kiindulni.

Ennek megfelelően tárgyi eszközök azok az anyagi eszközök, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a vállalkozási tevékenységet.

A hangsúly a „tartós” jelzőn van, azaz minden eszköz, amely éven túl szolgálja a vállalkozási tevékenységet, tárgyi eszköznek fog minősülni.

A vállalkozások gyakorlatában találkozhatunk olyan megoldásokkal, amelyek – pl. 20 000/50 000 Ft-os értékhatárhoz kötötten, akár még a számviteli politikában rögzítetten is – nem kezelik megfelelően a hivatkozott jogszabályi előírásokat, és az értékhatár alatti beszerzéseket „Éven belül elhasználódó anyagi eszközként”, azaz Anyagköltségként rendelik elszámolni.

Ez a gyakorlat nem felel meg ugyan az Sztv. előírásainak, hiszen a besorolás egyértelműen a használati idő alapján kellene, hogy megtörténjen, de sok esetben még a könyvvizsgáló is „elfogadja” (értsd kockázati szint alapján nem kifogásolja, max. vezetői levélben vagy ki nem javított hibaként hívja fel rá a figyelmet).

Tény, hogy a nem megfelelő besorolásnak a legtöbb esetben nincs eredményhatása, hiszen tárgyi eszközként kis értékű tárgyi eszköz kategóriába esne az adott eszköz beszerzése, és ez alapján Értékcsökkenési leírásként kellene, hogy elszámolásra kerüljön annak használatbavételekor, míg Éven belül elhasználódó anyagi eszközként jellemzően beszerzéskor (ha nincs nyilvántartás) kerül elszámolásra és max. fordulónapi leltározáskor kerülnek elő a még használatba nem vett eszközök.

Átsorolás könyvviteli elszámolása

I. Ha az átsoroláskor az eszköz a készletek között raktáron volt, azaz a használatbavételt megelőzően megtörténik az eszköz átminősítése.

Vásárolt készlet átsorolása beszerzési értéken

T 161. Beruházások – K 21-22. Anyagok

Saját termelésű készlet átsorolása előállítási költségen

a) A késztermék készletcsökkenésének elszámolása

T 581. Saját termelésű készletek állományváltozása – K 251. Késztermékek

b) A beruházás állományba vétele

T 161. Beruházások – K 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke

Használatbavétel elszámolásaOlvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborábaElőfizető vagyok, BEJELENTKEZEKELŐFIZETNÉK

 

További cikkek

áfaszámvitel
2024. június |Egri-Retezi Katalin |Előfizetői cikk

Jelen cikkünkben a kiterjesztett gyártói felelősséggel (EPR) kapcsolatos számviteli elszámolások ismertetése mellett bemutatjuk a 2024-től életbe lépő új visszaváltási díjas rendszert (DRS) is.

Érdekel
számvitel
2025. április |Dr. Kardos Barbara |Előfizetői cikk

A saját tőkével a mérlegfőcsoportnak jellemzően két okból lehet nem elegendő összege, vagy akár negatív előjele. Elképzelhető, hogy van jegyzett, de még be nem fizetett tőke, illetve lehet felhalmozott veszteség az eredménytartalékban. Nem csak a ténylegesen negatív előjelű sajáttőke-összeg jelent problémát, hanem az is, ha a saját tőke az adott társasági formára előírt jegyzett tőkeminimumot nem éri el (kft. és rt. esetében).

Érdekel