A készletek és tárgyi eszközök megfelelő besorolása a beszerzési bizonylatok alapján, minden más háttér-információ nélkül sok esetben fejtörést okoznak. Nem is beszélve a mérlegkészítési időszakban esetlegesen előkerülő, leltáríveken megjelenő „megjegyzésekről”…
Átsorolások a készletek és a tárgyi eszközök között
Beszerzéskor kell dönteni
A vállalkozási tevékenység sajátosságai meghatározzák, hogy az egyes erőforrás-beszerzések miként kerülnek elszámolásra. A kkv-szektorban gyakori megoldás a számviteli szolgáltatás kiszervezése, így a külső könyvelőirodák azzal találják szembe magukat, hogy az egyes eszközbeszerzések kapcsán a bizonylatok alapján nem minden esetben egyértelmű az elszámolás. Az eszközök besorolása aszerint történik, hogy az tartósan, azaz éven túl, vagy nem tartósan szolgálja a vállalkozási tevékenységet. Az eszközök jellegéből kiindulva előfordulhat, hogy a forgóeszközök közé minősítenek olyan eszközt, amelyről egy későbbi időpontban kiderül, hogy tárgyi eszköznek minősül.
Készletek és tárgyi eszközök elkülönítése
Az egyes eszközök megfelelő besorolásához alapvetően az Sztv. szerinti fogalmakból szükséges kiindulni.
Ennek megfelelően tárgyi eszközök azok az anyagi eszközök, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a vállalkozási tevékenységet.
A hangsúly a „tartós” jelzőn van, azaz minden eszköz, amely éven túl szolgálja a vállalkozási tevékenységet, tárgyi eszköznek fog minősülni.
A vállalkozások gyakorlatában találkozhatunk olyan megoldásokkal, amelyek – pl. 20 000/50 000 Ft-os értékhatárhoz kötötten, akár még a számviteli politikában rögzítetten is – nem kezelik megfelelően a hivatkozott jogszabályi előírásokat, és az értékhatár alatti beszerzéseket „Éven belül elhasználódó anyagi eszközként”, azaz Anyagköltségként rendelik elszámolni.
Ez a gyakorlat nem felel meg ugyan az Sztv. előírásainak, hiszen a besorolás egyértelműen a használati idő alapján kellene, hogy megtörténjen, de sok esetben még a könyvvizsgáló is „elfogadja” (értsd kockázati szint alapján nem kifogásolja, max. vezetői levélben vagy ki nem javított hibaként hívja fel rá a figyelmet).
Tény, hogy a nem megfelelő besorolásnak a legtöbb esetben nincs eredményhatása, hiszen tárgyi eszközként kis értékű tárgyi eszköz kategóriába esne az adott eszköz beszerzése, és ez alapján Értékcsökkenési leírásként kellene, hogy elszámolásra kerüljön annak használatbavételekor, míg Éven belül elhasználódó anyagi eszközként jellemzően beszerzéskor (ha nincs nyilvántartás) kerül elszámolásra és max. fordulónapi leltározáskor kerülnek elő a még használatba nem vett eszközök.
Átsorolás könyvviteli elszámolása
I. Ha az átsoroláskor az eszköz a készletek között raktáron volt, azaz a használatbavételt megelőzően megtörténik az eszköz átminősítése.
Vásárolt készlet átsorolása beszerzési értéken
T 161. Beruházások – K 21-22. Anyagok
Saját termelésű készlet átsorolása előállítási költségen
a) A késztermék készletcsökkenésének elszámolása
T 581. Saját termelésű készletek állományváltozása – K 251. Késztermékek
b) A beruházás állományba vétele
T 161. Beruházások – K 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke
Használatbavétel elszámolása
T 12-15. Tárgyi eszközök – K 161. Beruházások
II. Ha az átsoroláskor az eszköz már használatbavételre került, azaz az átsorolást megelőzően a költségelszámolás már megtörtént.
A költségként elszámolt és átsorolásra kerülő anyag visszavétele a készletszámlára, ez egy technikai készletre vétel elszámolás
T 21-22. Anyagok – K 511. Anyagköltség
A bekerülési érték átvezetése a beruházások közé
T 161. Beruházások – K 21-22. Anyagok
Az eszköz állományba vétele, aktiválása
T 12-15. Tárgyi eszközök – K 161. Beruházások
Az átsorolásig esedékes értékcsökkenés elszámolása
T 571. Értékcsökkenési leírás – K 129-159. Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése
A használatbavételkor egy összegben elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés könyvelése kis értékű tárgyi eszköz esetében
T 572. Értékcsökkenési leírás – K 129-159. Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése
Bemutatódarabok
A kiállítási darabként, bemutatódarabként időlegesen, átmeneti jelleggel használatba vett készletek is árukészletként kell, hogy kimutatásra kerüljenek. Korábban az értékesítési céllal beszerzett, de átmeneti jelleggel használatba vett eszközöket a szakértői vélemények alapján tárgyi eszközök közé kellett átsorolni, és a használat idejére terv szerinti értékcsökkenést elszámolni rájuk.
A Sztv. egyértelműen készletek között történő kimutatást és értékelést ír elő. Természetesen előfordulhat, hogy az átmeneti jellegű használatbavétel miatt a készlet értéke csökken, azaz a várható eladási ára a bekerülési értéke alá kerül, ebben az esetben a készletek értékelésének általános szabályait alkalmazva piaci árhatás alapján értékvesztés elszámolása lehet indokolt.
Mikrogazdálkodói beszámolót készítőknél
A készletek és tárgyi eszközök, illetve a kapcsolódó tevékenységek kapcsán a mikrogazdálkodói beszámolót készítő gazdálkodók esetében a felújítás és karbantartás elhatárolása kerülhet fókuszba.
A mikrogazdálkodói beszámolót készítő gazdálkodó esetében ugyanis az olyan tevékenység, amelynek egyedi bekerülési értéke nem éri el az eszköz bruttó értékének a 2%-át, vagy ha az kisebb 200 ezer forintnál, akkor a 200 ezer forintot, minden esetben karbantartásnak (azaz költségnek) minősül.
További cikkek
A lekötött tartalék esetei
A lekötött tartalék a saját tőke egyik eleme a magyar számviteli rendszerben. A célja, hogy a vállalkozás bizonyos összegeket elkülönítsen a szabadon felhasználható eredménytartalékból vagy adózott eredményből olyan célokra, amelyeknél jogszabály, szerződés vagy saját döntés alapján korlátozott a felhasználhatóság. Sok cégnél előfordul, hogy egyáltalán nem kell használni, de ezért fontos, hogy fel tudjuk ismerni azokat az eseteket, amikor nem lehet elkerülni.
ÉrdekelKötelező visszaváltási rendszer számviteli elszámolása – 2. rész
Előző cikkünkben a kiterjesztett gyártói felelősséggel (EPR) kapcsolatos számviteli elszámolások ismertetése mellett bemutattuk a 2024-től életbe lépő új visszaváltási díjas rendszer (DRS) főbb szabályait, továbbá a nem újrahasznosítható csomagolásokhoz kapcsolódó könyvelési feladatokat. Folytatjuk témánkat a visszaváltási díjas termékeknél az újrahasználható, illetve az önkéntes visszaváltási díjas termékek számviteli szabályainak bemutatásával.
Érdekel