Bár sokszor téma, de egy könyvelő életében nem mindennap történik ilyen, így ismét foglaljuk össze, hogy milyen feladatok vannak egy átalakulás folyamatában.
Az átalakulások, beolvadások, szétválások aktuális kérdései – 1. rész
Az átalakulások forgatókönyve
A téma aktualitását az adja, hogy az éves beszámolók közzétételét követően sok gazdálkodót érinthet az átalakulások vagyonmérleg- és leltártervezetek összeállításának júniusi határideje. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a jogilag szabályozott folyamatot szükséges megelőznie az átalakulás koncepciójának megalkotása. Jellemzően a költségmegtakarítás, profitoptimalizálás, cégcsoporti szervezeti struktúra racionalizálása szokott szerepelni célként, melyek megvalósulását leginkább szolgáló átalakulási módozatot kell kiválasztani.
Indokolt lehet a választott átalakulási módozat előzetes gyors lemodellezése a rendelkezésre álló utolsó beszámolók, illetve gazdálkodási adatok alapján egy durva vagyonmérleg-tervezet összeállításával. Ezek elkészítése választ adhat például arra, hogy az átalakulás végigviteléhez, a jogutód jegyzett tőkéjéhez biztosított-e elegendő nagyságú saját tőke.
Az átalakulási folyamatot a 2013. évi V. törvény a polgári törvénykönyvről (Ptk.) és a 2013. évi CLXXVI. törvény az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről,
szétválásáról (Át.) szabályainak figyelembevételével szükséges megtervezni. Az érintett társaságok legfőbb szerve döntéseinek meghozatalakor a fenti törvényeken túl a 2000. évi C. törvény (Sztv.) és az egyes adótörvények rendelkezéseivel is számolni kell.
Főszabályként a gazdasági társaság legfőbb szerve az átalakulásról két alkalommal határoz.
Az első döntés jellemzően a szándék elhatározásáról, a második az átalakulás érdemi döntéseit tartalmazó, cégbírósághoz beadandó dokumentumok elfogadásáról szól.
Érdemes megemlíteni, hogy lehetőség van a tulajdonosok döntése alapján csupán egy ízben határozni, ha a vezető tisztségviselő a szükséges okiratokat előkészíti, és azok elfogadásáról a társaság legfőbb szerve egy ülésen dönt. Ezt a megoldást elsősorban az olyan társaságoknál érdemes alkalmazni, ahol a tagság és az ügyvezetés személyileg jelentős átfedésben van.
Az átalakulási folyamat főbb állomásai
1. Az első átalakulási döntés, a szándék elhatározása
Nincs taxatív jogszabályi előírás, de szervezési praktikum, hogy a szándék elhatározása során forgatókönyvet fogadjanak el. Az átalakulás ugyanis egy olyan komplex folyamat, amelyben a résztvevők, az ügyvezetés (menedzsment), a könyvelő, könyvvizsgáló, az ügyvéd, a műszaki szakértő, illetve az ingatlan-értékbecslő (vagyonátértékelés esetén) összehangolt munkájára van szükség. A forgatókönyvben pedig célszerű meghatározni a részfeladatok határidejét és felelőseit.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Osztalékelőlegből osztalék
Tulajdonosként folyton azt számoljuk, hogyan is tudjuk a legkedvezőbben kivenni a jól megérdemelt jövedelmünket. A bért terhelő közterhek elég elrettentő mértékűek, így sokszor jutunk arra a megoldásra, hogy inkább osztalékként vesszük ki. Az elmúlt hónapokban szó szerint tömegesen került kezembe olyan átvett könyvelési anyag, amelyből süt, hogy az előző könyvelő az osztalékelőleg és osztalék fogalmával sem volt tisztába, nemhogy a könyvelésével. Ezzel komoly veszélybe sodorja a cég működését.
Érdekel
Átsorolások a készletek és a tárgyi eszközök között
A készletek és tárgyi eszközök megfelelő besorolása a beszerzési bizonylatok alapján, minden más háttér-információ nélkül sok esetben fejtörést okoznak. Nem is beszélve a mérlegkészítési időszakban esetlegesen előkerülő, leltáríveken megjelenő „megjegyzésekről”…
Érdekel