Előző kéthavi cikkeinkben összefoglaltuk az értékpapírok és részesedések főbb számviteli szabályait, és említést tettünk a részesedések értékvesztéséhez kapcsolódó kivételszabályokról. Jelen cikkünkben a befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok számviteli eredményének kezelésétől eltérő adóalap-módosító tételekről teszünk említést, különös tekintettel a gyakorlati alkalmazás során felmerülő problémákra.
Befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok társasági adózásával kapcsolatos egyes kérdések
Főszabály szerint az elszámolt árfolyamnyereség és árfolyamveszteség az adózás előtti eredményben jelenik meg, és így a társaságiadó-alap része lesz.
Kivételszabályokat a társaságiadó-törvény (1996. évi LXXXI. tv.) a témánkhoz kapcsolódóan az alábbiak szerint fogalmaz meg.
Bejelentett részesedésekhez kapcsolódó adóalap-módosító szabályok
A bejelentett részesedésnek a könyvekből való kikerülése, illetve az értékvesztés számvitelieredmény-hatása legtöbbször semleges a társasági adó szempontjából, ha a kapcsolódó jogszabályi feltételek teljesülnek.
Ennek a bejelentésnek a választásáról akkor érdemes döntést hozni, ha várhatóan a jövőben adóalap-csökkentésre kerül sor. Ugyanis a kapcsolódó árfolyamveszteség nem számítható el a tao terhére, azzal kötelezően kell megnövelni az adóalapot, akkor is, ha az egyik feltétel, az 1 éves tartási kötelezettség nem teljesül. A másik választási feltétel, hogy a megszerzett részesedést 75 napon be kell jelenteni a NAV-hoz.
Kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciók
Ha a befektetett pénzügyi eszközt a kapcsolt vállalkozások között nem a piaci áron számolják el, úgy a szokásos piaci ár és a szerződéses ár közötti különbség társaságiadóalap-módosító tételt okoz a társaságiadó-bevallásban. Különösen figyeljünk például a részesedések apportértékének transzferárszabályaira.
Befektetett pénzügyi eszközök állomány (érték)-csökkenése
Főszabály szerint ezen eszközök értékesítése, kivezetése nem jár adóalap-módosító tétellel. Ugyanakkor vizsgálni szükséges, hogy a korábbi években érintette-e az adott eszközt adóalap-korrekció.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a devizás befektetett pénzügyi eszközök év végi átértékelésekor nem realizált árfolyamnyereség vagy -veszteség keletkezhet. Az adózó választhat, hogy a nem realizált árfolyam-különbözetet kiveszi-e a tárgyévi adóalapból, kizárólag a fedezeti ügylettel nem fedezett, befektetett pénzügyi eszközökhöz, illetve hosszú távú kötelezettségekhez kapcsolódó (nem realizált) árfolyamnyereség esetén. Az alkalmazásról minden évben külön dönthet a társaság, de mivel döntéshez kötött, így utólag, önellenőrzéssel már nem vehető figyelembe. Ugyanakkor mivel ez a választás adóhalasztást jelent, így ez a korrekciós tétel addig alkalmazandó, amíg az érintett eszköz ténylegesen kikerül a könyvekből.
Ha a halasztást választja, úgy az év végi nem realizált nyereséggel csökkentő, a veszteséggel növelő tétel jelenik meg a társaságiadó-bevallásban.
Azt is érdemes kiemelni, hogy amennyiben alkalmazza ezt a halasztást a vállalkozás, úgy a módosító tételt minden érintett eszköz esetében alkalmaznia kell, azoknál is, amelyek az adóalapot növelik.
Átalakulás, egyesülés, szétválás részesedéseket érintő társaságiadó-hatása
Az előző havi cikkünkben került ismertetésre az a számviteli szabály, hogy az átalakuló, egyesülő, szétváló társaságok tulajdonosainál a változással érintett társaságokban lévő megszűnt részesedéseket a könyvekből ki kell vezetni, az új részesedéseket pedig állományba kell venni. Tehát ahol van megszűnt részesedés, ott pénzügyi eredményhatással is jár az új részesedés keletkezése. A pénzügyi eredményt a megszűnt részesedés könyv szerinti értékének és a megszűnt részesedésre jutó, megszerzett részesedés bekerülési értékének a különbözete – nettó módon – alapján kell számítani.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Részesedések kezelése a tulajdonosnál
A cég többféle befektetési forma közül választhat. A befektetési döntések sokszor csak utólag, a létesítő okiratok, társasági szerződések, banki utalások alapján válnak ismertté a könyvelő számára. Ha a társaság rendelkezik részesedéssel, szükséges a beszámolókészítés során ellenőrizni a meglévő részesedések értékelését és feltárni, hogy történt-e változás azok állományában, illetve a tulajdonviszonyokban.
Érdekel
Nyereményjáték adózása
Vigyük végig azt az esetet, hogy ha egy cég nyereményjátékot szervez, olyan módon, hogy a cég honlapját meglátogató és regisztráló személyek között tárgynyereményt, pénznyereményt, utalványt, ajándék utazást sorsol ki. A nyereményekhez tapadó mindennemű adókötelezettség (szja, szocho, áfa, tao) felmerülhet.
Érdekel