Előző kéthavi cikkeinkben összefoglaltuk az értékpapírok és részesedések főbb számviteli szabályait, és említést tettünk a részesedések értékvesztéséhez kapcsolódó kivételszabályokról. Jelen cikkünkben a befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok számviteli eredményének kezelésétől eltérő adóalap-módosító tételekről teszünk említést, különös tekintettel a gyakorlati alkalmazás során felmerülő problémákra.
Befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok társasági adózásával kapcsolatos egyes kérdések
Főszabály szerint az elszámolt árfolyamnyereség és árfolyamveszteség az adózás előtti eredményben jelenik meg, és így a társaságiadó-alap része lesz.
Kivételszabályokat a társaságiadó-törvény (1996. évi LXXXI. tv.) a témánkhoz kapcsolódóan az alábbiak szerint fogalmaz meg.
Bejelentett részesedésekhez kapcsolódó adóalap-módosító szabályok
A bejelentett részesedésnek a könyvekből való kikerülése, illetve az értékvesztés számvitelieredmény-hatása legtöbbször semleges a társasági adó szempontjából, ha a kapcsolódó jogszabályi feltételek teljesülnek.
Ennek a bejelentésnek a választásáról akkor érdemes döntést hozni, ha várhatóan a jövőben adóalap-csökkentésre kerül sor. Ugyanis a kapcsolódó árfolyamveszteség nem számítható el a tao terhére, azzal kötelezően kell megnövelni az adóalapot, akkor is, ha az egyik feltétel, az 1 éves tartási kötelezettség nem teljesül. A másik választási feltétel, hogy a megszerzett részesedést 75 napon be kell jelenteni a NAV-hoz.
Kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciók
Ha a befektetett pénzügyi eszközt a kapcsolt vállalkozások között nem a piaci áron számolják el, úgy a szokásos piaci ár és a szerződéses ár közötti különbség társaságiadóalap-módosító tételt okoz a társaságiadó-bevallásban. Különösen figyeljünk például a részesedések apportértékének transzferárszabályaira.
Befektetett pénzügyi eszközök állomány (érték)-csökkenése
Főszabály szerint ezen eszközök értékesítése, kivezetése nem jár adóalap-módosító tétellel. Ugyanakkor vizsgálni szükséges, hogy a korábbi években érintette-e az adott eszközt adóalap-korrekció.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a devizás befektetett pénzügyi eszközök év végi átértékelésekor nem realizált árfolyamnyereség vagy -veszteség keletkezhet. Az adózó választhat, hogy a nem realizált árfolyam-különbözetet kiveszi-e a tárgyévi adóalapból, kizárólag a fedezeti ügylettel nem fedezett, befektetett pénzügyi eszközökhöz, illetve hosszú távú kötelezettségekhez kapcsolódó (nem realizált) árfolyamnyereség esetén. Az alkalmazásról minden évben külön dönthet a társaság, de mivel döntéshez kötött, így utólag, önellenőrzéssel már nem vehető figyelembe. Ugyanakkor mivel ez a választás adóhalasztást jelent, így ez a korrekciós tétel addig alkalmazandó, amíg az érintett eszköz ténylegesen kikerül a könyvekből.
Ha a halasztást választja, úgy az év végi nem realizált nyereséggel csökkentő, a veszteséggel növelő tétel jelenik meg a társaságiadó-bevallásban.
Azt is érdemes kiemelni, hogy amennyiben alkalmazza ezt a halasztást a vállalkozás, úgy a módosító tételt minden érintett eszköz esetében alkalmaznia kell, azoknál is, amelyek az adóalapot növelik.
Átalakulás, egyesülés, szétválás részesedéseket érintő társaságiadó-hatása
Az előző havi cikkünkben került ismertetésre az a számviteli szabály, hogy az átalakuló, egyesülő, szétváló társaságok tulajdonosainál a változással érintett társaságokban lévő megszűnt részesedéseket a könyvekből ki kell vezetni, az új részesedéseket pedig állományba kell venni. Tehát ahol van megszűnt részesedés, ott pénzügyi eredményhatással is jár az új részesedés keletkezése. A pénzügyi eredményt a megszűnt részesedés könyv szerinti értékének és a megszűnt részesedésre jutó, megszerzett részesedés bekerülési értékének a különbözete – nettó módon – alapján kell számítani.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Saját termelésű készletek számvitele
Foglalkoztunk az elmúlt években a projektszemlélet elszámolásával. Ezzel együtt kicsit háttérbe szorult a saját termelésű készletek szabálya. Pedig egy mikrovállalkozás könyvelői gyakorlatában tapasztalataim szerint „mumus”-t jelentenek. Sokszor még a létezésüket is tagadjuk, csak ne kelljen foglalkozni az értékelésükkel és annak számviteli elszámolásával, ennek orvosolása érdekében csokorba gyűjtöttem, amit dióhéjban mindenképpen érdemes tudni és észben tartani.
Érdekel
Számviteli és könyvelési feladatok az átalakulásokhoz, egyesülésekhez és szétválásokhoz kapcsolódóan – 1. rész
Előző két cikkünkben összefoglaltuk az átalakulási folyamatnak a cégbejegyzésig szükséges legfontosabb teendőit, valamint a cégbejegyzést követő főbb feladatokat. Következő három írásunk a számviteli és könyvelési összefüggéseket mutatja be, számszerű példákkal alátámasztva a gyakorlati kérdéseket.
Érdekel