Foglalkoztunk az elmúlt években a projektszemlélet elszámolásával. Ezzel együtt kicsit háttérbe szorult a saját termelésű készletek szabálya. Pedig egy mikrovállalkozás könyvelői gyakorlatában tapasztalataim szerint „mumus”-t jelentenek. Sokszor még a létezésüket is tagadjuk, csak ne kelljen foglalkozni az értékelésükkel és annak számviteli elszámolásával, ennek orvosolása érdekében csokorba gyűjtöttem, amit dióhéjban mindenképpen érdemes tudni és észben tartani.
Saját termelésű készletek számvitele
Fogalmak
A saját termelésű készletek: a befejezetlen termelés, a félkész termékek, a késztermékek, a növendék, hízó- és egyéb állatok.
Bekerülési érték: a saját termelésű készleteknél (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állatok) előállítási érték a közvetlen önköltség, vagy az átlagos (súlyozott) közvetlen önköltség, vagy a FIFO-módszer szerint meghatározott közvetlen önköltség. A közvetlen önköltség utókalkulációval meghatározott vagy norma szerinti közvetlen önköltség lehet. A befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a készültségi fok alapján arányosítással is meghatározható.
Készültségi fok: a befejezetlen termelés vagy a befejezetlen szolgáltatás készültségének mértéke, amely a már elvégzett tevékenységeknek a félkész termék, illetve a késztermék (kész szolgáltatás) előállításához elvégzendő összes tevékenységhez viszonyított – a számviteli politikában meghatározott módszer szerinti – arányát fejezi ki.
Állatok: a növendék, hízó- és egyéb állatok egy sajátos eszköztípust képviselnek, hiszen lehet, hogy beszerzés útján kerülnek a vállalkozás tulajdonába, de mégis saját termelésű készletnek számítanak.
Év végi értékelés
Ha a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) bekerülési (előállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni.
A saját termelésű készlet bekerülési (előállítási) értékét csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni, ha a készlet a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai előírás stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, ha feleslegessé vált. A készlet értékének csökkentését – a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával – ez esetben addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak (az értékesíthetőségnek) megfelelő, mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyagáron, illetve hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben.
Az eredménykimutatásban
Az Aktivált saját teljesítmények értékén belül kell kimutatni a saját termelésű készletek állományváltozását, azaz a saját termelésű készletek üzleti év végi záró állományának és az üzleti év elejei nyitó állományának különbözetét
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Céltartalékok a vállalkozások gyakorlatában
Az egyszerűsített éves beszámolót készítő könyvelőktől gyakran hallom, hogy a céltartalékokkal neki ugyan nem kell foglalkozni a beszámolókészítés folyamatában, hiszen az csak a „nagyok” problémája. Cikkemben ezt a tévhitet kívánom eloszlatni.
Érdekel
Nyereségminimum és a tagi kölcsön
A nyereségminimummal és a tagi kölcsönnel kapcsolatos kérdések általában egymástól függetlenül merülnek fel. És talán nem is gondolunk arra, hogy ha csak átmeneti likviditási megoldásként teszünk tagi kölcsönt a cégbe, akkor is növekedhet a nyereségminimum alapja. A szabály nem új, de az év végi zárás előtt talán érdemes ismét áttekinteni.
Érdekel