A vendéglátásban gyakran találkozunk olyan kifejezésekkel, mint felszolgálási díj és borravaló. Természetesen már mi is sokat foglalkoztunk eddig is ennek adózásával. A vendéglátó¬helyek számára fontos ismerni ezek helyes kezelését, hiszen a szabályozás 2025-től fokozatosan egységesebb és átláthatóbb lett, 2026-ban pedig további kedvező módosítások léptek hatályba.
Felszolgálási díj 2026-ban
Mi a felszolgálási díj és mi a borravaló?
A felszolgálási díj (szervizdíj) olyan kötelezően felszámított tétel, amelyet a vendéglátóhely a vendég számára a számlán külön sorban tüntet fel, és amelyet a szolgáltatás (étel-ital felszolgálása) ellenértékeként számít fel. Jogilag ez nem borravaló, hanem a szolgáltatás részét képezi, és mindig a fogyasztótól származik.
A vendég nem adományozza önként – a vendéglátóhely állapítja meg és alkalmazza. A kormányrendeletek szerint a felszolgálási díj mértéke a vendéglátóipari szolgáltatás értékének egy meghatározott százaléka lehet, és feltüntetését egyértelműen jelenteni kell a fogyasztó felé.
A borravaló ezzel szemben önkéntes juttatás a vendég részéről, amelyet a felszolgálónak szán. Ez akkor is adható, ha nincs külön felszolgálási díj, vagy azon felül; a vendég dönti el, mekkora összeg legyen, és nincs rá jogszabályilag kötelező százalék.
Mikor merül fel a felszolgálási díj, illetve a borravaló?
A felszolgálási díjat tipikusan éttermek, kávézók, bárok, cateringszolgáltatások esetén számítják fel, amikor a vendég helyben fogyaszt. Előfordul, hogy a számlán automatikusan szerepel (pl. 10–15%), más esetben pedig külön nem alkalmazzák, de a vendéglátóhely jogosult rá.
Megjegyzendő, hogy Magyarországon egy rendelet maximalizálja ezt a díjat: magánfogyasztók esetén általában max. 15%, céges rendezvényeknél pedig 20% lehet az étel- és italár bruttó értékéből.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Átalányadózók külföldi értékesítése
A következőben egy konkrét esetet dolgozunk fel, amikor egy átalányadózó egyéni vállalkozó kinyit a külföldi piac felé. Az egyéni vállalkozó adó- és járulékkötelezettségeit adónemenként vesszük végig.
Érdekel
Még egyszer a vagyonmérlegek és leltárak közzétételéről
Főként a könyvelők részéről visszatérően felmerülő kérdés az, hogy ki és milyen módon tegye közzé a gazdasági társaságok átalakulásával kapcsolatos vagyonmérlegeket és leltárakat. A kérdésre adott válasz aktualitására jelen cikkben térünk ki. Előrebocsátjuk, hogy a mostani írásunkban is az átalakulások fogalmába beleértjük a gazdasági társaságok formaváltásán kívül az egyesüléseket és a szétválásokat, valamint a szétválásos beolvadásokat is.
Érdekel