Az elmúlt időszakban több kérdés is felmerült, hogy ha a kisadózó egyéni vállalkozó szülése esetén a csecsemőgondozási díj folyósításának teljes időtartamára egy munkavállalót alkalmaz a tevékenység folytatására, akkor az alkalmazott munkavállaló megléte, illetve az általa „termelt” bevétel (ezalatt az idő alatt is megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót) miatt folyósítható-e az ellátás, ideértve az egyidejűleg fennálló jogviszonyokat is.
Kisadózó egyéni vállalkozó csecsemőgondozási díjra való jogosultsága
Kisadózó a jogszabályokban
A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Kata tv.) 1. § (1) bekezdése alapján a főfoglalkozású egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) alapján keletkező adó- és más közteherfizetési kötelezettségének választása és jogosultsága esetén e törvény szabályai szerint tehet eleget.
A kisadózó vállalkozók tételes adója (kata) szerinti adózás választására tehát kizárólag az az Evectv. szerinti egyéni vállalkozó jogosult, aki az egyéni vállalkozói nyilvántartásban rögzített tevékenységeit főfoglalkozású egyéni vállalkozóként folytatja.
A Kata tv. 2. § 2. pontja ezzel összefüggésben meghatározza azon feltételeket, körülményeket, melyeknek a tárgyhónap egészében történő fennállása esetén az egyéni vállalkozó nem tekinthető főfoglalkozású egyéni vállalkozónak.
Az egyéni vállalkozó nem válhat a kata alanyává, ha az adóalanyiság választásakor nem számít főfoglalkozásúnak, ha pedig a főfoglalkozású státusz megszűnését eredményező körülmények valamelyike a kata adóalanyiság keletkezését követően következik be, akkor az a kisadózói adóalanyiság megszűnését eredményezi [Kata tv. 5. § (1) bekezdés h) pontja].
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. § (1) bekezdés i) pontja szerint biztosított a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvényben meghatározottak szerint bejelentett személy.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Soron kívüli bevallások
Az egyéni vállalkozó szünetelése esetén megszűnik a soron kívüli bevallás kötelezettsége. Az átalányadózók negyedéves bevallási kötelezettsége eddig is rengeteg problémát okozott, vajon hogyan hat erre ez a módosítás?
Érdekel
Be nem jelentett alkalmazott: mi a teendő?
Most arról fogunk írni, ha megtörtént a baj. A be nem jelentett alkalmazottakra tekintettel a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság is bírságolhat, és emellett ez a hatóság kötelezi a munkáltatót, hogy jelentse be legalább 30 napra visszamenőleg az alkalmazottat. Ez utóbbi bejelentéshez kapcsolódóan számos kérdés felmerül, mint például mennyi bér után kell közterhet fizetni, ha egyszerűsített foglalkoztatás is volt ebben az időszakban, akkor ezeket a napokat hogyan kell kezelni, a dolgozónak kifizetett nettó bért utólag lehet-e/kell-e módosítani.
Érdekel