Az elmúlt időszakban több kérdés is felmerült, hogy ha a kisadózó egyéni vállalkozó szülése esetén a csecsemőgondozási díj folyósításának teljes időtartamára egy munkavállalót alkalmaz a tevékenység folytatására, akkor az alkalmazott munkavállaló megléte, illetve az általa „termelt” bevétel (ezalatt az idő alatt is megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót) miatt folyósítható-e az ellátás, ideértve az egyidejűleg fennálló jogviszonyokat is.
Kisadózó egyéni vállalkozó csecsemőgondozási díjra való jogosultsága
Kisadózó a jogszabályokban
A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Kata tv.) 1. § (1) bekezdése alapján a főfoglalkozású egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) alapján keletkező adó- és más közteherfizetési kötelezettségének választása és jogosultsága esetén e törvény szabályai szerint tehet eleget.
A kisadózó vállalkozók tételes adója (kata) szerinti adózás választására tehát kizárólag az az Evectv. szerinti egyéni vállalkozó jogosult, aki az egyéni vállalkozói nyilvántartásban rögzített tevékenységeit főfoglalkozású egyéni vállalkozóként folytatja.
A Kata tv. 2. § 2. pontja ezzel összefüggésben meghatározza azon feltételeket, körülményeket, melyeknek a tárgyhónap egészében történő fennállása esetén az egyéni vállalkozó nem tekinthető főfoglalkozású egyéni vállalkozónak.
Az egyéni vállalkozó nem válhat a kata alanyává, ha az adóalanyiság választásakor nem számít főfoglalkozásúnak, ha pedig a főfoglalkozású státusz megszűnését eredményező körülmények valamelyike a kata adóalanyiság keletkezését követően következik be, akkor az a kisadózói adóalanyiság megszűnését eredményezi [Kata tv. 5. § (1) bekezdés h) pontja].
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. § (1) bekezdés i) pontja szerint biztosított a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvényben meghatározottak szerint bejelentett személy.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Betegszabadságra való jogosultság főbb kérdései
Az alábbiakban a betegszabadságra való jogosultság főbb kérdéseit, szabályait tekintjük át, figyelemmel az érintett jogviszonyára, beosztás szerinti, illetve a munkanap-áthelyezés miatti kötelezettség, nyilvántartás szabályaira – a teljesség igénye nélkül –, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani a munkavállalók, illetve a foglalkoztatók részére a felmerülő kérdésekre.
Érdekel
Tartós megbízási jogviszony alkalmazhatósága, hatása a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonyára
2026. január 1-jétől jelentősen átalakult a megbízási jogviszonyok társadalombiztosítási és NAV-bejelentési szabályozása, azáltal, hogy bevezetésre került az ún. „tartós megbízási jogviszony” mint új biztosítotti jogviszony. Az alábbiakban igyekszünk segítséget nyújtani – a teljesség igénye nélkül –, hogyan alakulnak az új jogviszonyban a tb-kötelezettségek, milyen szabályokra kell figyelni, továbbá milyen hatása van a társas vállalkozói jogviszonyra, azaz a tartós megbízási jogviszony mennyiben érinti a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek társadalombiztosítási jogállását.
Érdekel