De minimis rendelet

De minimis

Az Európai Unió (EU) Bizottsága rendeletekben határozza meg a tagállamok által nyújtható csekély összegű támogatásokra vonatkozó szabályokat, azért, hogy ezek az állami támogatások a lehető legkisebb mértékben torzítsák a tagállamok közötti kereskedelmet, versenyt. A tagállamoknak nem kell előzetesen bejelenteniük a csekély összegű támogatások nyújtását az EU Bizottságának, azonban azoknak meg kell felelniük a hatályos de minimis rendeleteknek. Ezenkívül a Bizottság csoportmentességi rendeleteket is alkot, melyekben egyes beruházási, regionális, környezetvédelmi, képzési, foglalkoztatási és kutatás-fejlesztési állami támogatásokat mentesít a bejelentési kötelezettség alól, ha azok megfelelnek a feltételeknek.

Mi változott 2025-től?

A Taotörvényben módosításra kerültek a csekély összegű (de minimis) támogatások szabályozásához kapcsolódó hivatkozások, mivel a korábbi 1407/2013 bizottsági rendeletet felváltotta az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023/2831 bizottsági rendelet. Ez a 2023/2831 bizottsági rendelet 2024. január 1-jétől hatályos 2030. december 31-ig.

Itt érdemes megjegyezni, hogy az előző de minimis rendelet egy féléves átmeneti időszakban – 2024. június 30-ig – még alkalmazható volt, így a 2023. adóévről benyújtott adóbevallásban a régi de minimis rendeletet mint jogcímet fel lehetett tüntetni.

Régi és új szabály

Hasonlítsuk össze a régi és az új de minimis rendelet főbb szabályait.

1) Keretösszeg

Legfontosabb változás, hogy az egy és ugyanazon vállalkozás részére bármely 3 adóév időszakában odaítélt csekély összegű (de minimis) támogatás összege tagállamonként nem haladhatja meg a 300 ezer eurót. Ugyanakkor az előző rendelet szerint a 3 évenkénti keretösszeg 200 ezer euró volt.

Előfordulhat olyan eset, mikor egy támogatott a régi és az új de minimis rendelet alapján is részesül támogatásban, ilyen esetben a régi és az új keretösszeg együttes összege maximum 300 000 euró lehet.

Nem változott a keretösszeg számítási módja, tehát az adóalap-kedvezményeknél az adózó által adóévenként érvényesített adóalap-kedvezmény társaságiadó-kulccsal számított értéke alapján, míg adókedvezményeknél az igénybe vett adókedvezmény összegével kell kalkulálni.

2) A de minimis támogatás számításának időbeli kerete

A 3 éves időszak vizsgálatánál a korábbi három pénzügyi év helyett három naptári évet kell figyelembe venni, azaz 3×365 napot, míg szökőévben 366 napot.

Az új rendelet alkalmazásában figyelembe veendő, 3 évből álló időszakot „gördülő” módszerrel kell értékelni. Minden egyes új csekély összegű támogatás nyújtásakor figyelembe kell venni az előző 3 évben nyújtott csekély összegű támogatások teljes összegét.

A támogatást abban az időpontban kell nyújtottnak tekinteni, amikor a kedvezményezett jogosulttá válik arra, hogy megkapja a támogatást, függetlenül a folyósítás időpontjától.

3) Speciális szabályok

Közúti árufuvarozási tevékenységnél megszűnt az eltérő maximum érték, a korábbi 100 ezer euró külön keret helyett a 300 ezer euró érvényes.

4) Választási lehetőség

Gyakori problémát jelent annak eldöntése, hogy mikor de minimis, és mely esetben csoportmentességi szabályokat érdemes alkalmazni. A kkv-k, bizonyos feltételekkel, a beruházáshoz kapcsolódó egyes adórendszeren belüli (közvetett) támogatásokat nem de minimisként, hanem az általános vagy a mezőgazdasági csoportmentességi rendeletben foglaltak szerint is igénybe vehetik. Ennél a döntésnél fontos tudni, hogy az így igénybe vett támogatás összegét nem kell összeszámítani a de minimis rendeletben meghatározottak szerint, viszont a támogatási intenzitások területi mértékére minden esetben figyelemmel kell lenni.

A Taotörvény a különböző kedvezményeknél egyértelműen rögzíti, hogy annak támogatástartalma de minimis támogatásnak minősül-e, ellenkező esetben választási lehetőséget biztosít annak de minimis támogatásként való figyelembevételére.

a) Kötelezően de minimis támogatásokként kell figyelembe venni a társasági adóban az alábbi kedvezményeket (2025-től)

• mikrovállalkozások létszámnövelésre vonatkozó adóalap-kedvezménye, Tao tv. 7. § (1) y),
• bizonyos kutatóintézetekkel közösen végzett kutatás-fejlesztési tevékenység adóalap-kedvezménye, a Tao tv. 7. § (17),
• szövetkezeteknél a közösségi alap képzéséhez kapcsolódó adókedvezmény, Tao tv. 22. § (14),
• élőzenei szolgáltatás adókedvezménye, Tao tv. 22/F §,
• korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés adóalap-kedvezménye, Tao tv. 7. § (1) m),
• az elektromos töltőállomás létesítésének adóalap-kedvezménye [Tao. tv. 7. § (1) l).

b) Választási lehetőség a kedvezmény de minimis támogatásként való figyelembevételére az alábbi jogcímeknél

• kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye, Tao tv. 7. § (1) zs),
• kis- és középvállalkozások beruházásihitel-kamatának adókedvezménye, Tao tv. 22/A §,
• a kis- és középvállalkozások szabad vállalkozási zónában üzembe helyezett tárgyi eszköz egyösszegű értékcsökkenési leírása, Tao tv. 1. számú melléklet 14. pont.

Gyakori problémát jelent annak eldöntése, hogy mikor de minimis, és mely esetben csoportmentességi szabályokat érdemes alkalmazni. A kkv-k, bizonyos feltételekkel, a beruházáshoz kapcsolódó egyes adórendszeren belüli (közvetett) támogatásokat nem de minimisként, hanem az általános vagy a mezőgazdasági csoportmentességi rendeletben foglaltak szerint is igénybe vehetik.

Ennél a döntésnél fontos tudni, hogy az így igénybe vett támogatás összegét nem kell összeszámítani a de minimis rendeletben meghatározottak szerint, viszont a támogatási intenzitások területi mértékére minden esetben figyelemmel kell lenni.

Változatlan szabályok

Vizsgált személy figyelembevétele: egy és ugyanazon vállalkozások, mivel a de minimis rendelet 3. cikk (2) bekezdése szerint az igénybe vehető de minimis támogatás mértékét nem az egyes vállalkozásokra önállóan, hanem az egy és ugyanazon vállalkozásokra összesítve kell megállapítani.

Az „egy és ugyanazon vállalkozás” fogalmát a de minimis rendelet 2. cikk (2) bekezdése határozza meg.

Az adózóknak több esetben problémát jelent az egy és ugyanazon vállalkozás fogalmának alkalmazása. Az egy és ugyanazon vállalkozás meghatározása több ponton hasonlóságot mutat a kapcsolódó vállalkozás fogalmával, azonban fontos eltérés, hogy egy és ugyanazon vállalkozásként a külföldi vállalkozásokat nem kell figyelembe venni, mivel a de minimis rendeletben foglaltakat EU-tagállamonként kell értelmezni.

Szintén fontos, hogy a minősítést minden egyes de minimis támogatás igénybevételének időpontjára vonatkozóan el kell végezni. Az adózóknak a társaságiadó-bevallásban kell nyilatkozniuk arról, hogy van-e velük egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozásuk.

Szétválásokra vonatkozó szabályozás

Valamely olyan vállalkozásnak nyújtott támogatást, amely két vagy több külön vállalkozásra válik szét, annak a jogalanynak kell nyújtani, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységeket átvállalta.

Válságközleménnyel kapcsolatos rendelkezések kivezetése

Kivételes döntési lehetőség lépett hatályba 2022. december 24-től, mely szerint a társaságiadó-törvénybeli kedvezményeket de minimis támogatásként, vagy ún. válságközlemény-alapú támogatásként érvényesíthették az adózók. A válságközlemény alapján történő választás esetén a támogatás maximális összege – az adózó kapcsolt vállalkozásai által ilyen jogcímen érvényesített támogatást is figyelembe véve – lényegesen magasabb összegű volt, ráadásul nem fogyott a de minimis keret.

Mivel a válságközlemény-alapú érvényesítési lehetősége a közösségi szabályok alapján megszűnt, így 2024. november 29-én hatályát veszítette a Tao tv. 29/A § (109)–(113), és a Tao tv. 4. számú melléklete.

Ehhez kapcsolódó döntés legkésőbb a válságközlemény alkalmazhatóságának határidejéig, 2024. június 30-ig benyújtott bevallásokban történhetett meg.