A következő esettanulmány arról szól, hogy egy magyar cégnek van egy olasz tulajdonosa. A tulajdonos az év nagy részében Magyarországon tartózkodik, de a családja Olaszországban van. Az illetőség kérdésén túl az osztalék után fizetendő belföldi és külföldi adómérték, illetve a szociális hozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség kerülne górcső alá.
Egy olasz cégtulajdonos magyar élete
Osztalék az egyezményekben
Egy külföldi magánszemély részére történő osztalékfizetés csak látszólag egyszerű feladat. Ismerni kell az érintett országgal kötött kettős adós egyezményt, a Tbj. belföldi fogalmat, és természetesen a vonatkozó szja- és szochoszabályokat.
Az adójogi illetőség meghatározása személyi jövedelemadó szempontjából bír jelentőséggel. Magyarországnak Olaszországgal van kettős adóztatást elkerülő egyezménye: 53/1980. MT rendelet.
Az egyezmény az illetőséget a következőképpen „rétegezi”:
- Állandó lakóhely vagy állandó tartózkodási hely a főszabály. Esetünkben mindkét országban van ilyen, tehát megyünk tovább.
- A létérdekek központját kell meghatározni, mely a családi és a gazdasági érdekeket is magában foglalja.
- Ha a létérdekek központja alapján nem határozható meg, akkor a szokásos tartózkodási hely lesz az irányadó.
- Ha a szokásos tartózkodási hely alapján nem határozható meg, akkor az állampolgárság a döntő.
- Ha ez utóbbi sem irányadó (mindkét országnak állampolgára vagy egyik országban sem állampolgár), akkor jön az adóhatóságok közötti egyeztetés.
A rendelkezésre álló kevés információ alapján az állapítható meg, hogy a létérdek központja nem határozható meg egyértelműen, mert a családi kötelék szerint Olaszország lenne, a gazdasági érdek szerint pedig Magyarország az irányadó. A következő lépcső a szokásos tartózkodási hely lesz, ami viszont Magyarországra mutat.
Illetőség
Az illetőség kérdésének létezik azonban egy gyakorlati megközelítése is. A kifizetők az előbbi levezetéssel nem nagyon foglalkoznak, a magánszemélytől illetőségigazolást kérnek.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Egyetemisták társadalombiztosítási jogállása
Az egyetemi hallgatók sokszor kerülnek olyan élethelyzetbe, hogy tanulmányaik mellett kereső tevékenységet is folytatnak munkaviszonyban, egyéni vagy társas vállalkozóként. Az alábbiakban a hallgatók társadalombiztosítási jogállását, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságait, egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét, vállalkozási tevékenységére vonatkozó szabályokat tekintjük át – a teljesség igénye nélkül –, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani a felmerülő kérdésekre.
Érdekel
Kivaalap egyszerűsített foglalkoztatás esetén
A kisvállalati adó két terület adóztatását váltja ki: az eredményesség utáni társasági adót és a foglalkoztatás utáni munkáltatói járulékterheket. Pontosabban a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást. De vajon mi a helyzet az egyszerűsített foglalkoztatás, vagy akár az ekho eseteivel?
Érdekel