A következő esettanulmány arról szól, hogy egy magyar cégnek van egy olasz tulajdonosa. A tulajdonos az év nagy részében Magyarországon tartózkodik, de a családja Olaszországban van. Az illetőség kérdésén túl az osztalék után fizetendő belföldi és külföldi adómérték, illetve a szociális hozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség kerülne górcső alá.
Egy olasz cégtulajdonos magyar élete
Osztalék az egyezményekben
Egy külföldi magánszemély részére történő osztalékfizetés csak látszólag egyszerű feladat. Ismerni kell az érintett országgal kötött kettős adós egyezményt, a Tbj. belföldi fogalmat, és természetesen a vonatkozó szja- és szochoszabályokat.
Az adójogi illetőség meghatározása személyi jövedelemadó szempontjából bír jelentőséggel. Magyarországnak Olaszországgal van kettős adóztatást elkerülő egyezménye: 53/1980. MT rendelet.
Az egyezmény az illetőséget a következőképpen „rétegezi”:
- Állandó lakóhely vagy állandó tartózkodási hely a főszabály. Esetünkben mindkét országban van ilyen, tehát megyünk tovább.
- A létérdekek központját kell meghatározni, mely a családi és a gazdasági érdekeket is magában foglalja.
- Ha a létérdekek központja alapján nem határozható meg, akkor a szokásos tartózkodási hely lesz az irányadó.
- Ha a szokásos tartózkodási hely alapján nem határozható meg, akkor az állampolgárság a döntő.
- Ha ez utóbbi sem irányadó (mindkét országnak állampolgára vagy egyik országban sem állampolgár), akkor jön az adóhatóságok közötti egyeztetés.
A rendelkezésre álló kevés információ alapján az állapítható meg, hogy a létérdek központja nem határozható meg egyértelműen, mert a családi kötelék szerint Olaszország lenne, a gazdasági érdek szerint pedig Magyarország az irányadó. A következő lépcső a szokásos tartózkodási hely lesz, ami viszont Magyarországra mutat.
Illetőség
Az illetőség kérdésének létezik azonban egy gyakorlati megközelítése is. A kifizetők az előbbi levezetéssel nem nagyon foglalkoznak, a magánszemélytől illetőségigazolást kérnek.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Kriptovaluták az adózásban
Kriptovaluták között létezik olyan, amit kizárólag azért „üzemeltetnek”, mert helyettesíti a készpénzt, illetve banki költségeket lehet vele megtakarítani, azaz hiányzik belőle a befektetési funkció. Ilyen kriptovaluta használata vállalkozói és magánszemélyes körökben is előfordul. Személyi jövedelemadó, áfa, és kisebb mértékben számviteli szempontból elemzünk.
Érdekel
Üzleti ajándék és reprezentáció
Az üzleti ajándékok és karácsonyi vacsorák időszaka érkezik. Megszaporodnak azok a kérdések, hogy ezeknek milyen adózási és számviteli kapcsolatai vannak. Egyáltalán, mi is az a reprezentáció vagy üzleti ajándék?
Érdekel