Egyszerűsített foglalkoztatás

A legfontosabb változások

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai lényegesen 2025. február 1. napjával változtak, méghozzá jelentősen szigorodtak.

A legfontosabb, 2026. évben érezhető változás az, hogy az évi 120 napban meghatározott limit munkavállalónként számítandó. Ez azt jelenti, hogy akárhány munkáltató is foglalkoztatja ebben a formában a magánszemélyt, évi 120 napnál több napon nem foglalkoztatható. Ha csak egy munkáltató foglalkoztatja a magánszemélyt, és kihasználja a havi 15 napos keretet, akkor augusztus végére fog elfogyni a 120 nap.

Bejelentés

Egyebekben az alapvető szabályokat nem érinti a változás, tehát a foglalkoztatás megkezdését megelőzően kell a bejelentést megtenni az ONYA-felületen, az ÁNYK-nyomtatványon (T1042E), az applikáción vagy a 185-ös telefonszámon. A 120 napos korlátjelzést az ONYA-felület és az applikáció mutatja, a másik két bejelentési forma esetén utólag értesíti a NAV a munkáltatót, hogy a bejelentést nem tudjuk fogadni.

Miután figyelni kell más munkáltatók által tett bejelentést is, érdemes tudni, hogy az előzetesen, még le nem dolgozott napok a 120 napos keretet fogyasztják.

Ha például egy munkáltató egy dolgozót januárban egész évre bejelentett 120 napra, akkor ezt a dolgozót más munkáltató már nem tudja bejelenteni.

Fontos tudni azt is, hogy 1 napnak számít, ha a munkavállaló délelőtt és délután két munkáltatónál is dolgozik. Az viszont 2 napnak számít, ha éjfél előtt kezdi meg a munkát, és másnap fejezi azt be.

Turizmus és mezőgazdaság

A nyári időszak a turizmusról és a mezőgazdasági munkák jelentős részéről is szól. Az idénymunka az egyszerűsített foglalkoztatás olcsóbb formája, ezért gyakran felmerül a kérdés, hogy milyen alkalmazási korlátokkal kell számolni.

Egyrész mindkét kategória esetén meg kell felelni az idénymunka fogalmának:

„A munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődő munka.”

A mezőgazdasági idénymunkánál az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban.

Másrészt mezőgazdasági vagy turisztikai jellegűnek kell lennie.

A szabályozás azt is megmondja, hogy mit kell mezőgazdasági idénymunkának tekinteni:

„A növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása a továbbfeldolgozás kivételével.”

Turisztikai idénymunka alatt a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott, kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka értendő.

A kereskedelemről szóló törvény szerint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység alatt

• az idegenvezetői tevékenységet,
• a lovas szolgáltató tevékenységet,
• a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet,
• a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységet,
• az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenységet kell érteni.

A korlátozások alapján megállapítható, hogy egy egész évben nyitva tartó szálloda vagy panzió is alkalmazhatja a szabályt akkor, ha főszezonban a megugró vendégforgalom ezt indokolja. A szálloda normál működését kiszolgáló személyzet (akár a konyhai, akár a szálláshelyrészről van szó) nem foglalkoztatható szezonban sem turisztikai idénymunkásként.

Viszont a vendéglátóegységek szezonban sem vehetnek fel idénymunkásként szakácsot, felszolgálót, mivel a turisztikai idénymunka fogalmába nem férnek bele. Egy balatoni lángososnál tehát nem lehet idénymunkás.