Elektronikus szolgáltatások

Mikor beszélünk elektronikus szolgáltatásról?

Valójában arról van szó, hogy ha az internet segítségével, az online világban végezzük a tevékenységet. Nincs termék, ami fizikailag célt ér a vevőhöz, hanem például egy letölthető szoftver vagy egy online követhető előadás. Előfordul, hogy egy tudásbázis, egy tananyag kerül értékesítésre, valamilyen letölthető formában.

A lényeg, hogy a szolgáltatásnál az elektronikus (online) jelleg vitathatatlanul domináljon.

Teljesítési hely

A kritikus kérdés tehát az, hogy ha ennyire nem lehet semmihez kötni a teljesítés helyét, akkor vajon mit mond az Áfatörvény? Azt már tudjuk, hogy kategóriákat kell képezni, hogy a vevő belföldi vagy külföldi, illetve az utóbbi csoportba tartozók uniós vagy azon kívüli országból valók.

Az nem kérdés, hogy ha belföldi a vevő is, akkor a magyar áfa szabályait kell alkalmazni. És ha nem belföldi? Nézzük, mit mond a teljesítési helyről, azaz az áfafizetési kötelezettség országáról az Áfatörvény.

Az általános szabály szerint (Áfatörvény 37. §) az adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybe vevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

Abban tehát nincs különbség, hogy EU-s vagy harmadik országból való, az áfát nem nekünk kell megállapítani, hanem a vevőnek.

A különbség ott van, hogy az EU-s értékesítések esetén az A60-as adatszolgáltatást is be kell adni az áfabevallás mellett.

Nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében is van egy általános szabály, de az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások esetében nem ezt kell alkalmazni.

A különös szabályok (45/A §) alapján az elektronikus úton, nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol ezzel összefüggésben a szolgáltatást igénybe vevő nem adóalany letelepedett, letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

Látszólag az adóalany vevőkkel azonos a szabály, tehát a magyar áfa itt sem jöhet képbe, egy komoly különbség azonban van. A nem adóalany vevő nem képes az áfát a saját országában rendezni, azt nekünk kell.

Igen. Annyi országban, amennyi országban vevőnk van. Annyi féle áfakulcsot kell felszámítani, amennyi országban érintettek vagyunk.

OSS-rendszer

Az iszonyatosan sok adminisztráció megoldására jött létre az OSS-rendszer. Az Egyablakos Rendszer (OSS) olyan adózóknak kínál egyszerű, hatékony, és elektronikus ügyintézési lehetőséget, akik az unió országaiba nyújtanak szolgáltatásokat, akik nem alanyai az általános forgalmi adónak.

Ha mégsem akarjuk ezt a lehetőséget igénybe venni, akkor az adókötelezettség teljesítése csak úgy lehetséges, hogy

• a vevő, megrendelő tagállama szerinti minden egyes nemzeti adóhatósághoz külön-külön bejelentkezünk, majd
• az ottani szabályok szerint az egyes tagállamokban külön bevallásokat benyújtjuk, és
• külön-külön be is fizetjük azokat.

Kinek lenne ehhez kedve? Marad az OSS-regisztráció.

Kritikus helyzet már csak az unión kívüli, nem magánszemély vevőkkel van. Hiszen az áfát ebben az esetben is a vevő országa szerinti szabály alapján kell bevallani, és oda be kell jelentkezni. Csak erre nincs olyan egyablakos rendszer, mint az unióban.

Összefoglalva

Talán egy táblázatban áttekintve megérthetjük a szolgáltatások számlázásának és bevallásának menetét.