Az online világban már nincsenek korlátok, hogy kinek és mikor tudunk szolgáltatást eladni. A legkisebb cégek is sokat gondolkodnak azon, hogy ha a tevékenységüket át tudták tenni az online világba, akkor miért ne célozzák a határon túli vevőket is. A fő kérdés természetesen itt is az áfa.
Elektronikus szolgáltatások
Mikor beszélünk elektronikus szolgáltatásról?
Valójában arról van szó, hogy ha az internet segítségével, az online világban végezzük a tevékenységet. Nincs termék, ami fizikailag célt ér a vevőhöz, hanem például egy letölthető szoftver vagy egy online követhető előadás. Előfordul, hogy egy tudásbázis, egy tananyag kerül értékesítésre, valamilyen letölthető formában.
A lényeg, hogy a szolgáltatásnál az elektronikus (online) jelleg vitathatatlanul domináljon.
Teljesítési hely
A kritikus kérdés tehát az, hogy ha ennyire nem lehet semmihez kötni a teljesítés helyét, akkor vajon mit mond az Áfatörvény? Azt már tudjuk, hogy kategóriákat kell képezni, hogy a vevő belföldi vagy külföldi, illetve az utóbbi csoportba tartozók uniós vagy azon kívüli országból valók.
Az nem kérdés, hogy ha belföldi a vevő is, akkor a magyar áfa szabályait kell alkalmazni. És ha nem belföldi? Nézzük, mit mond a teljesítési helyről, azaz az áfafizetési kötelezettség országáról az Áfatörvény.
Az általános szabály szerint (Áfatörvény 37. §) az adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybe vevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.
Abban tehát nincs különbség, hogy EU-s vagy harmadik országból való, az áfát nem nekünk kell megállapítani, hanem a vevőnek.Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!
További cikkek
Göngyöleg áfa kérdése
Az Áfa tv. mit ért betétdíjas termék alatt? Hogyan kell számlázni, ideértve a visszavétel esetén a módosítást is? Hogyan kell eljárni, ha kevesebb összegért veszik vissza a göngyöleget, mint amilyen áron eladták? Bejövő göngyöleges számláról hogyan kell az adatszolgáltatást teljesíteni?
ÉrdekelKiterjesztett gyártói felelősségi díj és a kötelező visszaváltási rendszer főbb szabályai, számviteli elszámolásuk – 1. rész
Jelen cikkünkben a kiterjesztett gyártói felelősséggel (EPR) kapcsolatos számviteli elszámolások ismertetése mellett bemutatjuk a 2024-től életbe lépő új visszaváltási díjas rendszert (DRS) is.
Érdekel