Az online adatszolgáltatás világában talán az már kevesebbszer fordul elő, hogy egy-egy bejövő számla elkallódik, az ügyvezető/ügyfél csak hetekkel, hónapokkal később találja meg és adja le könyvelésre. Az viszont továbbra is gyakori, hogy a tényleges teljesítéshez képest nem vagy csak késve állítanak ki számlát.
Elkésett számlák, nem számlázott szállítások
A tételek elszámolására a gyakorlatban már többször találkoztam azzal a megoldással, hogy a beszerzés eredményhatását elhatárolásra, a pl. díjbekérő alapján történt utalást pedig Egyéb követelésre könyvelik, helytelenül. Cikkemben bemutatom a megfelelő elszámolásokat és azok alátámasztását.
Késett számlák, nem számlázott szállítások
Ha nem érkezik meg időben a számla, akkor a nem számlázott szállítások értékét, ami lehet tárgyieszköz-beszerzés, készletbeszerzés vagy akár szolgáltatás-igénybevétel, a Nem számlázott szállítók számlára kell könyvelni és a beszámolóban a Rövid lejáratú kötelezettségek között. Az Sztv. szerint az áruszállításból, a szolgáltatás teljesítéséből származó, általános forgalmi adót is tartalmazó
- forintban teljesítendő kötelezettséget az elismert, számlázott összegben,
- devizában teljesítendő kötelezettséget az elismert, számlázott devizaösszegnek a 60. § szerint forintra átszámított összegében
kell a mérlegben kimutatni mindaddig, amíg azt pénzeszközzel, váltóval, eszközátadással, a Ptk. szerinti beszámítással ki nem egyenlítették, egyéb, illetve halasztott bevételként el nem számolták.
Ebből következően az év közben ki nem számlázott szolgáltatásként könyvelt tételek év végén a beszámoló mérlegében nem a Kötelezettségek áruszállításból soron fognak szerepelni, hiszen a számlázás még nem történt meg, hanem az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között.
Készletek beszerzése
Gyakori megoldás az integrált vállalatirányítási rendszerben könyvelő cégek esetében, hogy az áru beérkeztetése a raktárba a szállítólevél alapján megtörténik, és a könyvelés részére már csak a számla kerül megküldésre, ami természetesen csak a már rögzített szállítólevélhez kapcsolva számolható el, így ellenőrizve a tényleges teljesítés megtörténtét. A gazdasági események elszámolásának egy lehetséges paraméterezése, hogy a szállítólevél alapján az ajánlat szerinti áron rögzítésre kerül a beszerzés.
T 261. Áruk standard áron – K 268. Áruk árkülönbözete
Majd a beérkező számla alapján a nettó vételár könyvelése.
T 268. Áruk árkülönbözete – K 454. Szállítók
Ebben a rendszerben a havi/negyedéves/éves zárlatok keretében azt kell ellenőrizni, hogy miből adódik a 268. számla egyenlege. Amennyiben az elszámoló/standard ár és a számlázott árak eltéréséből adódik a 268. számla egyenlege, akkor fel kell tárni, hogy miből adódik a különbözet. Amennyiben a szállító túlszámlázott az ajánlathoz képest vagy a listaárhoz képest, egyeztetni szükséges a szállítóval. Ezen túl dönthet úgy a vállalkozás, hogy a különbözet nem jelentős (összeghatárt a számviteli politikában kell meghatározni [Sztv. 47. § {9}]) és ennek megfelelően kezeli a különbözet előjele szerint Egyéb bevételként vagy Egyéb ráfordításként.
268. Tartozik egyenlegének rendezése, ha a bekerülési érték eltérése a számvitel-politikai döntés alapján nem jelentős
T 86. Egyéb ráfordítások – K 268. Áruk árkülönbözete
268. Követel egyenlegének rendezése, ha a bekerülési érték eltérése a számvitel-politikai döntés alapján nem jelentős
T 268. Áruk árkülönbözete – K 96. Egyéb bevételek
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Követelések év végi értékelésének főbb szabályai, gyakorlati kérdései – 4. rész
Cikksorozatunk utolsó részében a Társaságiadó-törvény és a Számviteli törvény témabeli főbb összefüggéseit példákkal illusztráljuk.
Érdekel
Még egyszer a vagyonmérlegek és leltárak közzétételéről
Főként a könyvelők részéről visszatérően felmerülő kérdés az, hogy ki és milyen módon tegye közzé a gazdasági társaságok átalakulásával kapcsolatos vagyonmérlegeket és leltárakat. A kérdésre adott válasz aktualitására jelen cikkben térünk ki. Előrebocsátjuk, hogy a mostani írásunkban is az átalakulások fogalmába beleértjük a gazdasági társaságok formaváltásán kívül az egyesüléseket és a szétválásokat, valamint a szétválásos beolvadásokat is.
Érdekel