Az egyes szervezeti átalakulások tekintetében sok fejtörést okozó kérdés az átalakulással létrejövő jogi személy által végzendő, de korábban a jogelőd jogi személy tevékenységi körébe tartozott engedélyköteles tevékenységek sorsa.
Engedélyköteles tevékenységek átalakulás esetén
Tapasztalataink alapján gyakran merül fel problémaként, hogy az átalakulások tervezésénél nem fordítanak kellő figyelmet az egyes szervezeti formaváltozások optimális változatának kiválasztására. Egyik fontos tényező lehet annak a kérdésnek az egyeztetése, hogy mi lesz azoknak az engedélyköteles tevékenységeknek a sorsa, amelyekre az engedélyt a jogelőd jogi személy szerezte meg, ám azt a jogutód is folytatni szeretné.
Amennyiben a jogelőd hatósági engedéllyel bírt, annak átvételét a jogutód az átalakulás során köteles az eljáró hatóságnak bejelenteni. Ehhez kapcsolódóan 2025. 06. 20-tól könnyítést jelent, hogy az engedély kiadása a döntéshozó szerv átalakulást véglegesen jóváhagyó határozatának meghozatalától már kezdeményezhető. Az is fontos változás, hogy engedélyezési eljárás befejezéséig, de legfeljebb a jogutód bejegyzésétől vagy az átalakulás joghatásainak beálltától számított 60 napig továbbra is végezhető az engedélyköteles tevékenység.
A felmerült gyakorlati kérdések kezelésére a 2013. évi CLXXVI. átalakulási törvény 2025. 06. 20-tól hatályos előírása részletes szabályozást fogalmazott meg.
Fontos leszögezni, hogy az engedélyezési eljárásra átalakulás esetében is sor kell kerüljön, az engedélyezés feltételeinek fennállását a jogutódnál is ellenőrizni kell.
Az engedélyköteles tevékenységek rendkívül változatosak, számos különféle személyi és tárgyi feltétel meglétét kell vizsgálni. Kizárólag az engedélyező hatóság döntheti el, hogy a jogutódnak – új engedély kiadása vagy a régi engedélynek a jogutódlás tárgyában való módosítása révén – az engedélyköteles tevékenység végzése biztosítható-e.
Az engedélyezési eljárásról
Vannak olyan engedélyköteles tevékenységek, amelyeknél a tevékenység végzése rövidebb ideig, az engedélyezési eljárás tartamára minden nehézség nélkül felfüggeszthető. Más esetekben azonban olyan tevékenységről van szó, amelynek folyamatos végzése társadalmi, közösségi érdek, vagy a végzésével való felhagyás technikai akadályokba ütközik. Ezeknek az engedélyezési eljárás tartamára történő szüneteltetése megoldhatatlan. Ugyanakkor az sem téveszthető szem elől, hogy e tevékenységek általában olyan szenzitív feladatok végzésével járnak, amelyeknél biztosítani kell, hogy a hatósági vizsgálat megtörténhessen, mivel ez többnyire fontos személy- és vagyonbiztonsági kérdés. A tevékenység jellegétől függően a fenti okokból arra is sor kerülhet, hogy az engedélyezési eljárás tartamára – de legfeljebb a jogutód bejegyzésétől számított hatvan napra – a jogutód a tevékenység végzésére ideiglenes felhatalmazást kapjon, ha ezt eltérő jogszabályi rendelkezés vagy hatósági határozat ki nem zárja.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Kérdés-válasz – 2026. október/1.
Adott egy vállalkozó, aki kiválással jött létre 2026. január 1-jétől. Az alakulásával egy időben olyan nyilatkozatot tett, hogy a lakóingatlannak minősülő és a nem lakóingatlannak minősülő ingatlan bérbeadására az általános szabályokat választja.
ÉrdekelApasági szabadságjogok, kötelezettségek munkáltatónak és munkavállalónak
Az alábbiakban „az apasági szabadság” munkajogi szabályait, főbb kérdéseit tekintjük át, figyelemmel a jogosultsági napokra, az igénybevétel időtartamára, a munkavállaló nyilatkozatára, a szükséges bizonyító okiratok bemutatására, a távollét idejének díjazására, munkáltatónak a költségek megtérítésére, a felmondási tilalomra, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani a munkavállalók, illetve a foglalkoztatók részére, hogy miként biztosítható a szabadság jogszerű kezelése és elszámolása.
Érdekel