Fejlesztési tartalék és/vagy beruházási kedvezmény

2021. április |Előfizetői cikk |#tao
Figyelem! Ez a tartalom már több mint 90 napos. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.

Ez a két kedvezmény örökzöldnek tekinthető, különösen a társaságiadó-bevallások időszakában. Sok újat lehet, hogy most sem fogok tudni mondani, de összehasonlítva, a két adóalap-kedvezmény talán érthetőbbé teszi a szabályokat.

Fejlesztési tartalék

A Taotörvény már nagyon régen, 2003. január 1-jétől vezette be a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó adóalap-módosító tételt. Ez azokat az életképes vállalkozásokat kívánja ösztönözni egy kedvező adózási szabállyal, amelyek nyereségesek és a közeljövőben beruházást terveznek. A fejlesztési tartalék alkalmazásával az adóalap-csökkentésen keresztül lényegében az érhető el, hogy a beruházással létrejövő eszköz adózásban érvényesített értékcsökkenési leírása időben előrehozható, vagyis gyorsabban lehet leírni az eszközt az adóalapból.

2020-ban a járványra való tekintettel a beruházásösztönzés még hatványozottabb lett. A társasági adó alapjának meghatározása során csökkenteni lehet az adózás előtti eredményt az adóévben, az adóév utolsó napján is meglévő lekötött tartalék összegével úgy, hogy az akár a teljes adózás előtti eredményt elérheti. 2020-ban még ugyan volt egy 10 milliárd forintos korlátja, 2021-re ez is eltűnik a Taotörvényből. De valljuk meg, az a mérték egyébként sem hatotta meg a kisvállalkozásokat.

A Taotörvény szerint ez az adóalap-csökkentésként is figyelembe vett összeg a fejlesztési tartalék. Ebből egyértelmű, hogy a kedvezményt nem tudja kihasználni az olyan adózó, aki az adóévben veszteséges.

A mondat leglényegesebb része a lekötött tartalékkal kapcsolatos. A számvitelben a saját tőkén belül tartalékot kell képezni a várható beruházásokra. Ez úgy történik, hogy az eredménytartalékból az erre szánt összeget át kell vezetni a lekötött tartalékba. Ezt az Sztv. 38. § (3) bekezdésének g) pontja teszi lehetővé. (A későbbi lépésekből kiderül, hogy ezt az összeget a következő években megvalósítandó beruházások várható értékének megfelelően célszerű meghatározni, figyelembe véve a második lépésnél érvényesülő adóalap-csökkentési korlátot is.) Ez az első, de annál fontosabb lépés! Ha ez kimarad, akkor nincs lehetőség az adó alapjának csökkentésére. Ha mégis elszámoltuk az adóalap terhére a tartalék képzése nélkül, akkor a társaságiadó-bevallást kell önellenőrizni, nem pedig a beszámolót!

Beruházási kedvezmény

A kis- vagy középvállalkozásnak minősülő adózók élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy az adóévben elszámolt, korábban még használatba nem vett eszközök beruházási értéke után (ideértve a pénzügyi lízinget is) adóalap-csökkentő kedvezményt vegyenek igénybe.

Az adózás előtti eredmény csökkentése csak lehetőség, nem kötelezettség! Ha a kedvezményt a bevallásban nem vesszük igénybe, akkor az önellenőrzéssel már nem érvényesíthető.

Ha a kedvezményt az adózó igénybe kívánja venni, akkor csökkenti az adóalapját:

  • a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint
  • a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá
  • az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítás értéke, valamint
  • az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke után.

Ez az adóalap-csökkentő összeg sem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és természetesen maximum a beruházási értékkel lehet csökkenteni. Ennek az összegnek az általános társaságiadó-kulccsal (9%) számított értéke azonban az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

Fontos, hogy a kedvezményt csak az alkalmazhatja, akinek az adóév egészében valamennyi tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) az adózón kívül kizárólag magánszemély.

Az előbbi két kedvezménynél egyaránt igaz, hogy a csökkentés az adózás előtti eredmény összegéig történhet.

Előfordulhat tehát akár az a szituáció is, hogy egy nyereséges vállalkozás végül negatív adóalappal zár, mely negatív adóalapot a következő évek pozitív adózás előtti eredményéből a veszteségelhatárolás szabályai szerint továbbviheti.

Viszont, ha a kedvezmény most van, mert most volt a beruházás, akkor ne hagyjuk ki!

Összehasonlító táblázat

Fejlesztési tartalék Beruházási kedvezmény
Adóalap-csökkentő: 7. § (1) f) pont Adóalap.csökkentő: 7. § (1) zs) pont
Adóalap-növelő: 8. § (1) u) pont
A beruházás előtti években kell a döntést meghozni A beszerzés évében vehetjük igénybe
Az adózás előtti eredmény 100%-a, de maximum 10 milliárd forint Beruházás értéke, maximum az adózás előtti eredmény terhére
Lekötött tartalékot kell rá képezni
A beruházást a képzést követő 4 éven belül kell megvalósítani Az eszközt a kedvezmény igénybevételét követő 4 adóéven belül kell „megtartani”
Igénybe vehető beruházásokra. Azaz minden, ami tárgyi eszköz. Lehet új vagy használt, műszaki vagy egyéb gép, kis vagy nagy összegű. Az immateriális javakra nem lehet feloldani, mert az nem beruházás! A korábban még használatba nem vett ingatlan
A korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke
Az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítás értéke
Az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke
A társaság tulajdonosai csak magánszemélyek lehetnek
Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó veheti igénybe
Az eszközre a tao szerinti értékcsökkenéssel az adóalapot nem lehet csökkenteni (gyakorlatilag ez egy előrehozott értékcsökkenés) Elszámolható a tao szerinti értékcsökkenés is, így akár duplán is elszámolhatjuk az eszköz beszerzési értékét
De minimis támogatásnak minősül
Szankciója, hogy a 4. adóévet követő 30 napon belül késedelmi kamattal növelten kell megfizetni a képzés évében meg nem fizetett adót Ha 4 adóéven belül a beruházást nem helyezzük üzembe, vagy az eszközt átminősítjük, eladjuk, akkor ebben az évben a kedvezmény kétszeresével adóalapot kell emelni

További cikkek

kivatao
2023. szeptember |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna |Előfizetői cikk

Egy tárgyi eszköz üzembe helyezése ma már rutinfeladat. Van jó kis készletnyilvántartó program, ami szinte mindent megcsinál helyettünk. Csak ezekkel nagyon kell vigyázni. Ő úgy fog számolni, ahogyan mi paraméterezzük. Nézzük, milyen eldöntendő kérdések vannak!

Érdekel
áfaszjatao
2024. augusztus |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

Esettanulmány formájában nézzük meg, hogy ha egy cég kizárólag a dolgozói részére mozgáslehetőséget, testedzést biztosító termet épít, akkor hogyan alakulnak a társaságiadó-, az áfa- és az szja-kérdések.

Érdekel