A könyvelővel szembeni elvárások sorában e havi közös gondolkodásunkban a felelősségbiztosítást járjuk körbe. Bár sokan „csak” felesleges kiadásnak tartják, mások azonban a felelős vállalkozói lét elemeként tekintenek a felelősségbiztosításra. Nem célunk semmilyen biztosítás mellett agitálni, de úgy ítéljük meg, hogy a könyvelői vállalkozás gazdasági stabilitása és a könyvelő saját egzisztenciája érdekében érdemes mérlegelni ezt a kérdést.
Felelősségbiztosítás és egyéb biztosítások
Az ügyfél a reá jogszabályok által előírt könyvvezetési, adózási és egyéb adminisztrációs kötelezettségei teljesítésének egy részével megbízza a könyvelőt, aki személyesen vagy saját kiépített szervezeti rendjében ezeket a feladatokat átveszi, megoldja. A könyvelő munkája (könyvelés, illetve szakmai szolgáltatások) nagyon összetett és sok jogszabályi, eljárásbeli hiba elkövetésének lehetőségét hordozza magában. E feladatok a könyvelőktől és minden e területen dolgozótól fokozott szellemi igénybevételt követelnek meg, amely szintén hibákhoz vezethet. A hibás teljesítés káreseményekhez vezethet, amely maga után vonja a felelősség megállapítását és a kártérítési igény felmerülését. A könyvelő által okozott károk enyhítésének eszköze a könyvelői felelősségbiztosítás.
A könyvelőnek tisztában kell lennie a felelősségbiztosítás tartalmával. Az elmaradt fizetendő adót, megállapított adóhiányt az ügyfél nem kérheti a könyvelőtől, mert az nem a könyvviteli szolgáltató tevékenységének, hanem az ügyfél gazdasági tevékenységének az eredménye. Ebből következően a könyvelői felelősségbiztosítás sem terjed ki az elmaradt adóra, hanem csak az adó megállapításának téves jogkövetkezményeire, azaz a bírságra, késedelmi pótlékra, önellenőrzési pótlékra.
A könyvelők mögött álló szakmai szervezetek nagy része már biztosít valamilyen konstrukcióban felelősségbiztosításra vonatkozó lehetőséget. Ez lehet:
- tagdíjba épített rendszer vagy
- közvetlen kapcsolat egy biztosítóval, alkusszal vagy brókerrel.
Bármelyik úton is jut a könyvelő kapcsolatba a biztosítással, át kell vizsgálnia a konstrukciót és össze kell vetni a saját működési feltételeivel. Ez utóbbi alatt számos területet kell összehasonlítani:
- Könyvelési tevékenységből származó árbevétel – ez a szervezeti keretbiztosításokban rendszerint limitálva van, így az ez feletti árbevételnél már előfordulhat, hogy a biztosítás nem fogja fedezni a kárt.
- Ügyfélkör nagysága – az előzőekhez hasonlóan gyakran van limitálva, sőt kombinálva az árbevétel nagyságával. A biztosító oldaláról ezt könnyű belátni, hiszen másfajta kockázatot rejt az egy cégre vetített árbevétel vagy a 100 ügyfélből összejövő például 1 milliárd árbevétel.
Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!
További cikkek
A T1041-es bejelentőlap kitöltésének nehézségei megbízási jogviszony bejelentése esetén
Ezzel már az előző hónapban is foglalkoztunk, de a kérdés, úgy látszik, alaposan megmozgatta a könyvelőket, így vegyük újra. A megbízási jogviszony bejelentésével kapcsolatban fontos kérdés, hogy mikor beszélünk biztosítási jogviszonyt keletkeztető megbízási jogviszonyról.
Érdekel
Leltárhiány kezelése az áfában
A leltárhiányt általános forgalmi adóbeli kezelése visszatérő kérdéskör. Számít-e az a körülmény, hogy a dolgozó megtéríti a leltárhiányt vagy sem? Kell-e számlázni?
Érdekel