A globális minimumadószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény megteremtette a hazai számviteli előírásokban is az IFRS beszámolási rendszerben jól ismert halasztott adó kimutatásának a lehetőségét 2023. 12. 31-től.
Halasztott adó a Számviteli törvény szerint összeállított egyedi beszámolókban
Ez azt jelenti, hogy azon vállalkozások, amelyek számviteli politikájuk alapján döntenek az egyedi beszámolójukban a halasztott adó alkalmazásáról, akár a 2023. évi beszámolójukban is élhetnek az új lehetőséggel. Fontos kiemelni, hogy kimutatása nem kötelező, hanem lehetőség, ugyanakkor, ha alkalmazza, úgy mind a halasztottadó-követeléssel, mind a halasztottadó-kötelezettséggel számolni kell.
Mikor érdemes dönteni a halasztott adó alkalmazásáról?
2023. december 31-ig a halasztott adó nem jelent meg az egyedi beszámolókban, pedig azok jellemzően olyan korrekciós tételt jelentettek a társasági adóban, amelyek a következő években visszafordulhatnak. Emiatt előfordulhat, hogy a halasztottadó-követelést eredményező adóalap-módosító tételek kedvező hatással lehetnének a társaság tárgyévi tényleges adófizetési kötelezettségénél.
Gyakran találkozhatnak például azzal a helyzettel a számviteli szakemberek, hogy az előző könyvelőtől átvett nyilvántartások, bevallások alapján nem állt rendelkezésre megfelelő dokumentáció az előző évek elhatárolt veszteségéről.
A Számviteli törvény előírásai eddig nem szabályozták az előző évek elhatárolt veszteségének nyilvántartását, nem jelent meg annak értéke a beszámolókban. Ennek kezelésére is alkalmas megoldás lehet 2024-től a halasztott adó intézménye a Számviteli törvény szabályozásában, amely akár már a 2023-as beszámolójában is megjeleníthető a 2023. december 31-i hatályossága révén.
Először is tisztázzuk, hogy milyen esetekben, miért keletkezhet halasztott adó. Halasztott adó például akkor keletkezik, ha a tárgyévi adóalap-módosító tételeknek jövőbeni adóhatása van, tehát a tárgyévi adóalap-módosító tétel később visszafordul. Ez jellemzően akkor fordul elő, ha valamely vagyonnak a számviteli könyv szerinti értéke és adóértéke eltér egymástól, melynek leggyakoribb esete az értékcsökkenés.
Fontos szabály, hogy a beszámolóban a halasztottadó-követelés, illetve halasztottadó-kötelezettség számított értékéből csak azt lehet megjelentetni, ami várhatóan realizálódik a későbbi üzleti év(ek)ben, ennek összege a halasztottadó-követelés, illetve halasztottadó-kötelezettség könyv szerinti értékét jelenti. Ehhez kapcsolódó előírás, hogy a halasztottadó-követelés, illetve halasztottadó-kötelezettség számított értékét – a gazdálkodási környezet változásai miatt – üzleti évenként újra kell értékelni.
Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!
További cikkek
Kriptovaluták az adózásban
Kriptovaluták között létezik olyan, amit kizárólag azért „üzemeltetnek”, mert helyettesíti a készpénzt, illetve banki költségeket lehet vele megtakarítani, azaz hiányzik belőle a befektetési funkció. Ilyen kriptovaluta használata vállalkozói és magánszemélyes körökben is előfordul. Személyi jövedelemadó, áfa, és kisebb mértékben számviteli szempontból elemzünk.
Érdekel
Követelések év végi értékelésének főbb szabályai, gyakorlati kérdései – 1. rész
A gazdasági társaságok működése során különböző esetekben (éves beszámoló, átalakulás, végelszámolás stb.) kerülhet sor könyvviteli zárlatra, beszámoló összeállítására. Ennek egyik fontos szabályozási kérdése a követelések év végi értékelése, adózási összefüggései. Könyvelők részéről gyakori problémaként merül fel, hogy mikor és milyen összegű hitelezési veszteséget kell elszámolni, illetve ebből mennyi adóalaphatás érvényesül a társaságiadó-bevallásokban. Ehhez próbálunk segítséget nyújtani a következő cikksorozatunkkal.
Érdekel