Halasztott adó a Számviteli törvény szerint összeállított egyedi beszámolókban

Ez azt jelenti, hogy azon vállalkozások, amelyek számviteli politikájuk alapján döntenek az egyedi beszámolójukban a halasztott adó alkalmazásáról, akár a 2023. évi beszámolójukban is élhetnek az új lehetőséggel. Fontos kiemelni, hogy kimutatása nem kötelező, hanem lehetőség, ugyanakkor, ha alkalmazza, úgy mind a halasztottadó-követeléssel, mind a halasztottadó-kötelezettséggel számolni kell.

Mikor érdemes dönteni a halasztott adó alkalmazásáról?

2023. december 31-ig a halasztott adó nem jelent meg az egyedi beszámolókban, pedig azok jellemzően olyan korrekciós tételt jelentettek a társasági adóban, amelyek a következő években visszafordulhatnak. Emiatt előfordulhat, hogy a halasztottadó-követelést eredményező adóalap-módosító tételek kedvező hatással lehetnének a társaság tárgyévi tényleges adófizetési kötelezettségénél.

Gyakran találkozhatnak például azzal a helyzettel a számviteli szakemberek, hogy az előző könyvelőtől átvett nyilvántartások, bevallások alapján nem állt rendelkezésre megfelelő dokumentáció az előző évek elhatárolt veszteségéről.

A Számviteli törvény előírásai eddig nem szabályozták az előző évek elhatárolt veszteségének nyilvántartását, nem jelent meg annak értéke a beszámolókban. Ennek kezelésére is alkalmas megoldás lehet 2024-től a halasztott adó intézménye a Számviteli törvény szabályozásában, amely akár már a 2023-as beszámolójában is megjeleníthető a 2023. december 31-i hatályossága révén.

Először is tisztázzuk, hogy milyen esetekben, miért keletkezhet halasztott adó. Halasztott adó például akkor keletkezik, ha a tárgyévi adóalap-módosító tételeknek jövőbeni adóhatása van, tehát a tárgyévi adóalap-módosító tétel később visszafordul. Ez jellemzően akkor fordul elő, ha valamely vagyonnak a számviteli könyv szerinti értéke és adóértéke eltér egymástól, melynek leggyakoribb esete az értékcsökkenés.

Fontos szabály, hogy a beszámolóban a halasztottadó-követelés, illetve halasztottadó-kötelezettség számított értékéből csak azt lehet megjelentetni, ami várhatóan realizálódik a későbbi üzleti év(ek)ben, ennek összege a halasztottadó-követelés, illetve halasztottadó-kötelezettség könyv szerinti értékét jelenti. Ehhez kapcsolódó előírás, hogy a halasztottadó-követelés, illetve halasztottadó-kötelezettség számított értékét – a gazdálkodási környezet változásai miatt – üzleti évenként újra kell értékelni.

A következő üzleti év(ek)ben vissza nem forduló – azaz végleges – különbözeteket (például nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek) nem szabad figyelembe venni a halasztott adó számításakor.

Ez azt jelenti, hogy azok számára javasolt ezzel a választási lehetőséggel élni, ahol lényegesek a fenti eltérések a jövőbeli adóhatások szempontjából, így a számviteli beszámolóban a valós kép bemutatását elősegíti a döntés.

Halasztott adó alkalmazásának főbb esetei

Nyereségadó alapját a következő üzleti év(ek)ben csökkentő, illetve növelő tételek olyan átmeneti különbözetek, amelyek a nyereségadó alapjában a következő üzleti év(ek)ben várhatóan realizálódnak, melyek az alábbi értékeléseknél fordulnak elő:

• értékcsökkenési leírás,
• fejlesztési tartalék,
• követelések értékvesztése,
• adóalap-módosító céltartalékok,
• kedvezményezett átalakuláshoz kapcsolódó tulajdonosi részesedések értékvesztése,
• előző évek elhatárolt vesztesége.

Adókedvezményekből (pl. fejlesztési adókedvezmény) a jogszerzés időpontjában olyan jog (követelés) keletkezik, amely a következő üzleti években megtérül.

Kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett eszközátruházás, kedvezményezett részesedéscsere, továbbá a kapcsolt vállalkozások között a transzferár-kiigazítás miatt a jogutódnál vagy az eszközt és kötelezettséget átvevőnél az eszköz és kötelezettség Számviteli törvény szerinti bekerülési értéke eltérhet a Nyereségadó-törvény által elfogadott értékétől, mely különbözetek a jogutódnál vagy az eszközt és kötelezettséget átvevőnél a következő üzleti év(ek)ben nyereségadó alapját növelő, illetve csökkentő tételként megjelenhetnek.

Halasztott adó alkalmazásának főbb szabályai

Az elszámolásra a nettósítás szabályát kell alkalmazni. A mérlegében a halasztottadó-követelések és adókötelezettségek összevont értéke szerepeltetendő, az azonos adóhatósággal szemben fennálló halasztottadó-követelés és halasztottadó-kötelezettség tekintetében.

Halasztott adó alkalmazásáról szóló döntés esetén a halasztottadó-követelést és a halasztottadó-kötelezettséget is egyaránt kötelező kimutatni. A halasztottadó-követelés könyv szerinti értéke kevesebb is lehet a számított értékénél, mivel csak akkor számolható el halasztottadó-követelés, ha valószínű, hogy a következő üzleti évek adóköteles eredményéből érvényesíthető.

Befektetett eszközök értékhelyesbítéséhez halasztott adót nem számolható el (az adózás előtti eredménynek, a nyereségadó alapjának nem része).

Halasztott adó elszámolása

• Első üzleti évben történő alkalmazásakor: nyitó könyv szerinti értékét az eredménytartalékkal szemben kell állományba venni.
• Halasztottadó-követelésből származó eredménytartalék növekedése esetén: az eredménytartalékból lekötött tartalékot kell képezni, osztalék forrásaként tehát nem felhasználható, viszont a saját tőke helyzetet javítja.
• Első alkalmazásakor csak olyan halasztottadó-követelések és halasztottadó-kötelezettségek mutathatók ki, amelyeket az előző üzleti év fordulónapján is szerepeltettek volna, ha a halasztott adót a Számviteli törvény szerint mindig is alkalmazták volna.
• Eszköz/kötelezettség állományba vételekor keletkező halasztott adó (amely bekerülés még nem érintette az adózás előtti eredményt, adóalapot): eredménytartalékkal szemben számolandó el.
• Halasztott adó alkalmazásának megszüntetésekor: a megszüntetés üzleti évének halasztottadó-követelés vagy halasztottadó-kötelezettség nyitó könyv szerinti értékét az eredménytartalékkal szemben kell kivezetni.

Halasztott adó számított értékének újraértékelése

Halasztottadó-követelés/halasztottadó-kötelezettség számított értékét a gazdálkodási környezet változásai miatt üzleti évenként újra kell értékelni például

• nyereségadó kulcsváltozása miatt,
• új nyereségadó jogcím bevezetéséből adódóan,
• jövőbeni tevékenység várhatóan vesztesége miatt (nem érvényesíthető).

Halasztott adó a mérlegben

A halasztott adó a befektetett eszközök és a hosszú lejáratú kötelezettségek között szerepeltetendő, így bevezetésével a mérleg séma az alábbi tételekkel bővül:

A. Befektetett eszközök

IV. Halasztottadó-követelés

F. Kötelezettségek

II. Hosszú lejáratú kötelezettségek

10. Halasztottadó-kötelezettség

Halasztott adó az eredménykimutatásban

Az eredménykimutatásban bemutatandó a halasztottadó-különbözet, melynek összege a halasztottadó-követelés és a halasztottadó-kötelezettség tárgyévi állományváltozását jelenti, az eredménytartalékkal szemben elszámolt halasztottadó-követelések és halasztottadó-kötelezettségek kezdeti bekerülési értéke kivételével.

Halasztott adó miatt az eredménykimutatás az alábbi tételekkel bővül:

C. Adózás előtti eredmény

X. Adófizetési kötelezettség

X/1. Halasztottadó-különbözet (±)

D. Adózott eredmény (±C–X±X/1)

Halasztott adó a kiegészítő mellékletben

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni jogcímenkénti bontásban a halasztottadó-követelések és a halasztottadó-kötelezettségek jelentős tételeit:

• nyitó könyv szerinti és számított értéket,
• tárgyévben keletkezett halasztottadó-tételek könyv szerinti és számított értékét,
• felhasználásból eredő tárgyévi csökkenést,
• az üzleti várakozások, az adókulcs és az adózási környezet változásából eredő tárgyévi változásokat, és
• tárgyévi záró könyv szerinti és számított értéket.

Halasztottadó-követeléseket és a halasztottadó-kötelezettségeket minden üzleti év fordulónapjával újra kell értékelni, a kiegészítő mellékletben a jelentős tételeknél a változásokat tételesen, jogcímekre lebontva be kell mutatni.

1. eladat:

Előző évek elhatárolt vesztesége és a halasztott adó elszámolása

Az adózó 2024. évre választja először a halasztott adó alkalmazását. A 2024-es üzleti évben keletkezett elhatárolt veszteség összege: 100 000 E Ft. Halasztottadó-követelés számított értéke: 100 millió Ft × 0,09 = 9 millió Ft

Ha az adózó a következő üzleti években várhatóan nyereségesen működik (a követelés meg fog térülni):

T 1. Halasztottadó-követelés könyv szerinti értéke + 9000 E Ft

K 4. Eredménytartalék = +9000 E Ft

Kapcsolódó tétel:

T 4. Eredménytartalék 9000 E Ft

K 4. Lekötött tartalék +9000 E Ft

Az adózó a tárgyévben az elhatárolt veszteségből 2025-ben 50 000 E Ft-ot felhasznál: a tao kötelezettsége és halasztottadó-követelése 4500 E Ft-tal csökken.

Halasztottadó-követelés záró könyv szerinti és számított értéke: (9000 E Ft – 4500 E Ft): 4500 E Ft

T 4. Eredménytartalék – K 1. Halasztottadó-követelés

T 4. Lekötött tartalék – K 4. Eredménytartalék

Megjegyzés: amennyiben a vállalkozás a következő üzleti években várhatóan veszteségesen fog működni: 2024-ben a beszámolóban halasztottadó-követelés nem mutatható ki.

2. feladat:

Halasztott adó fejlesztési tartalék esetén

2024. évben 20 millió Ft fejlesztési tartalék képzése történik.

2025-ben a fejlesztési tartalék felhasználása 20 millió Ft bekerülési értékű tárgyi eszközre, július 1-jei üzembe helyezéssel, leírási kulcs 10%, maradványérték nincs.

2024. évi beszámolóban

Fejlesztésitartalék-képzés

T 4. Eredménytartalék – K 4. Lekötött tartalék: 20 000 E Ft

Halasztottadó-kötelezettség (20 000 E Ft × 0,09 = + 1800 E Ft)

T 4. Eredménytartalék – K 4. Halasztottadó-kötelezettség

2025. évi beszámolóban

Terv szerinti értékcsökkenés: 1000 E Ft

Tao adóalap: +1000 E Ft

Tao adóhatás: 1000 E Ft × 0,09 = 90 E Ft

Halasztottadó-fizetési kötelezettség nyitó értéke = 1800 E Ft

Tárgyévi adófizetési kötelezettség = 90 E Ft

Halasztottadó-fizetési kötelezettség záró értéke 1720 E Ft

Könyvelendő:

• Tárgyieszköz-beruházás megvalósítása miatt lekötött tartalék feloldása:

Eredménytartalék: +20 000 E Ft

Lekötött tartalék: –20 000 E Ft

• Halasztottadó-fizetési kötelezettség tárgyévi változása

Eredménytartalék: +90 E Ft

Halasztottadó-fizetési kötelezettség: –90 E Ft