Ki választhatja a kisvállalati adót? – A kivaalanyiság feltételei és a kapcsolt vállalkozások szerepe

A belépés pénzügyi feltételei

2026-tól jelentősen emelkedtek a belépési értékhatárok. A kiva akkor választható, ha az adóévet megelőző év adatai alapján

• az átlagos statisztikai állományi létszám legfeljebb 100 fő,
• az éves bevétel legfeljebb 6 milliárd forint,
• a mérlegfőösszeg legfeljebb 6 milliárd forint.

A törvény azt is lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a kiva hatálya alatt maradjon akkor is, ha később növekszik. Az adóalanyiság csak akkor szűnik meg e jogcímen, ha a bevétel meghaladja a 12 milliárd forintot, vagy az átlagos statisztikai létszám 200 fő fölé emelkedik.

A pénzügyi mutatók mellett több egyéb feltételnek is teljesülnie kell. A vállalkozás

• naptári éves adózó legyen,
• az előző két évben adószámát a NAV ne törölte volna véglegesen,
• ne rendelkezzen ellenőrzött külföldi társasággal (CFC).

A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó külön szabály

A kivaválasztás egyik legfontosabb, ugyanakkor legtöbbször figyelmen kívül hagyott szabálya a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozik.

A törvény célja annak megakadályozása, hogy egy nagyobb vállalkozás kizárólag a kedvező adózás érdekében több kisebb társaságra bontsa tevékenységét. Emiatt a belépési feltételek vizsgálatakor bizonyos adatokat nem önállóan, hanem a kapcsolt vállalkozások adataival együtt kell figyelembe venni.

Kezdjük azzal, hogy ebben az esetben ki a kapcsolt vállalkozás?

A kapcsolt vállalkozás fogalmát a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény határozza meg. Itt van az a szabály, hogy kapcsolt lesz két vállalkozás akkor is, ha a tulajdonosoknak semmi közük egymáshoz, de az ügyvezetőjük azonos.

Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek továbbá azok a társaságok is,

• amelyekben ugyanaz a személy többségi befolyással rendelkezik,
• amelyek egymásban többségi részesedéssel bírnak,
• illetve amelyek között meghatározó irányítási kapcsolat áll fenn.

Nem elegendő tehát kizárólag a tulajdonosi arányokat vizsgálni; a tényleges irányítási viszonyok is megalapozhatják a kapcsolt vállalkozási minőséget.

Fontos, hogy a Taotörvényben megtalálod a pontos szabályt, bár meggyőződésem, hogy ezt olyan sok esetben kellett már használni, hogy talán szó szerint a fejedben van.

Milyen adatokat kell összeszámítani?

A kiva választásakor össze kell számítani:

• az átlagos statisztikai állományi létszámot,
• az éves bevételt.

Mindkét mutatót a kapcsolt vállalkozások megfelelő adataival együttesen kell vizsgálni. Ha az összesített adatok meghaladják a törvényi értékhatárokat, egyik érintett vállalkozás sem választhatja a kivát ezen feltételek alapján. A mérlegfőösszeg vizsgálata ugyanakkor továbbra is az adott vállalkozás saját adata alapján történik.

Nagyon fontos, hogy milyen időszaki adatokat veszünk figyelembe a belépéskor.

Saját adatainkra vonatkozóan akkor választhatjuk a kisvállalati adó szerinti adózást, ha ​

• az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 100 főt;
• az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg a 6 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a 6 milliárd forint időarányos részét.

A kivaalanyisággal egy új üzleti év kezdődik, így az „adóévet megelőző adóév” pont az, amiben a bejelentés napján éppen vagyunk. Ezért van a jogszabályban várható adat, amit a bejelentés napján kell vizsgálni.

A kapcsolt vállalkozásra vonatkozólag pedig ezt írja a jogszabály:

„A (2) bekezdésben meghatározott állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni.”

Náluk tehát azt kell nézni, hogy melyik az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év. A beszámolónál nem a közzététel keletkezteti a lezárt időszakot, hanem az elfogadás.

Egy tavaszi időszakban tehát nem elég megnézni, hogy az e-beszámoló felületén látunk-e közzétett adatokat, hanem meg kell kérdezni, hogy el van-e már fogadva az előző évi beszámoló.

Évközi belépés

Az igazi furcsaság az évközi belépésnél van. Nézzünk egy példát!

Az Alfa Kft. július 1-jétől szeretne belépni a kivába.

Január–június időszakra az átlagos statisztika létszáma várhatóan 35 fő, a belépés napjáig a bevétele 1,5 milliárd Ft.

Van egy másik társaság, amely kapcsoltnak minősül. A Béta Kft. 2025-ös beszámolója természetesen már elfogadva. Ez alapján az átlagos statisztikai létszám 45 fő és 2,5 milliárd forint bevételt ér el.

Van még egy elvi kérdés, amikor arányosítani kell. Vajon az Alfa Kft. bevételét kell évesített összegre meghatározni, vagy pedig az éves határértéket kell az arányos időszakra csökkenteni? Persze a matematikusok fogják a fejüket, hogy miért nem mindegy. De mindjárt megmutatom, miért nem mindegy.

Ha az Alfa Kft. bevételét számítom éves összegre, akkor így jön ki:

Ez alapján a cég választhatja a kivaalanyiságot, hiszen kettőjük adata sem haladja meg a 6 Mrd forintot.

Ha viszont az éves határértéket arányosítom a csökkentett üzleti év időszakához, akkor így jön ki:

Ez alapján viszont már nem választható a kiva, mert a 6 milliárdos határérték 181 napra történő arányosításával már kisebb érték jön ki, mint a kettőjük együttes bevétele.

Akkor vajon mi a megoldás? Beléphet vagy nem a kivába az adott cég?

Szeretném egyértelműen azt mondani, hogy igen, de sajnos a NAV szerint nem. Pedig a háttérben egy helytelen szabályozás áll, ami biztosan nem volt jogalkotói szándék.

Mi a probléma?

Egyértelműen az, hogy véleményük szerint a „lefele” arányosításnál nem történik meg a kapcsolt vállalkozás adatainak arányosítása. Tehát van egy csökkentett belépési küszöbérték, és ebbe kellene beleférnie a kapcsolt vállalkozás előző időszaki teljes bevételének. És ez az, ami ellentmond minden józan észnek, és véleményem szerint nem is alkalmas egy cég (vagy cégcsoport) méretének meghatározására.

Tovább gerjeszti a problémát, hogy a kivába belépő társaság bevétele szezonális. Lehet, hogy év elején nem, de az év második felében már megfelel a feltételeknek? Ha egyszer „nagynak” minősíti a jogszabály a céget, akkor ugyanabban az évben már nem „nagy”, csak mert máshogy kell számolni?

És akkor még nem vetettem fel azt a problémát, hogy nem árbevételből indulunk, hanem bevételből. Egy nagyobb tárgyi eszköz nyereséggel történő értékesítése egyszeri egy cég esetében, mégis lehet, hogy abban az évben a kiva alkalmazását akadályozza meg. Pedig ettől a cég nem lett tevékenységében kisebb vagy nagyobb.

Mire érdemes még figyelni?

A kapcsolt vállalkozások vizsgálata nem egyszeri feladat. Új cég alapítása, tulajdonosi változás, egyesülés vagy szétválás esetén minden alkalommal felül kell vizsgálni, hogy létrejött-e kapcsolt vállalkozási viszony, és ez hogyan befolyásolja a kiva választásának lehetőségét.

A gyakorlatban számos esetben éppen a kapcsolt vállalkozások figyelmen kívül hagyása vezet ahhoz, hogy egy cég jogszerűtlenül választja a kivát. Ezért a belépési feltételek vizsgálatakor mindig a teljes vállalkozáscsoport adatait és tulajdonosi szerkezetét kell áttekinteni, nem csupán az adott társaság saját beszámolóját.