Az egyesülésekben és szétválásokban részt vevők részéről visszatérően felmerülő kérdés az, hogy milyen feltételekkel maradhatnak kivaalanyok a jogelőd és a jogutód társaságok az átalakulási folyamat bejegyzését követően.
Kiva választási lehetőségének újraszabályozása egyesüléseknél és szétválásoknál
A 2023. őszi adóváltozási csomag 2023. december 1-jétől hatályos szabályozása lehetővé tette ugyan az egyesülések és a szétválásoknál is a kiva újraválasztását, de nagyon sok gyakorlati kérdés merült fel a témával érintett vállalkozásoknál.
A 2023. decemberi cikkünk foglalkozott ennek a változásnak a problémáival, kockázataival, és a számviteli, adózási feladataival. A téma aktualitását az adja, hogy a 2024. évi LV. törvény 2024. november 29-től hatályos módosítása révén a kiva ismételt választására vonatkozó előírások pontosításra kerültek. Összefoglaljuk tehát a változást és a kapcsolódó fontosabb megfontolásokat.
Módosított törvényi hivatkozások
A Kivatörvény 19. § (8.a) bekezdése szerint „amennyiben az adóalanyiság könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés, szétválás miatt szűnik meg, az egyesüléssel, szétválással érintett adózó az egyesülés, szétválás napját követő 15 napon belül az állami adó- és vámhatósághoz megtett bejelentéssel, az adóalanyiság keletkezésére vonatkozó feltételek betartásával ismételten választhatja az adóalanyiságot. Ez esetben az adóalanyiság az egyesülés, szétválás napján jön létre”.
Az egyik legfontosabb változás az előző évi szabályozáshoz képest, hogy már nem kizáró feltétel az, ha az átalakulás megfelel a Taotörvény szerinti kedvezményezett átalakulás fogalmának.
Ugyanis a NAV a témával kapcsolatos kérdésünkre adott válaszában hangsúlyozta, hogy ha az egyesülés/szétválás megfelel a kedvezményezett átalakulás feltételeinek, úgy a kedvező szabály nem alkalmazható, vagyis a társaság az adóalanyiság megszűnését követő 24 hónapban a kivaalanyiság ismételten nem választható. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy kedvezményezett átalakulás esetén a tagokat megilletik az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvényben foglalt kedvezményezett átalakulásra vonatkozó mentességek.
A jelentős ingatlanvagyonnal rendelkező társaságoknál ennek a módosításnak jelentős szerepe van az átalakulásokhoz kapcsolódó döntéseknél, hiszen a kiva újraválaszthatóságánál fontosabb szempont volt az ügylet illetékmentessége.
Ez azt jelenti tehát, hogy 2024. november 29-től a kivaalanyiság ismételt választására sor kerülhet minden esetben, ha az adóalanyiság olyan egyesülés, szétválás miatt szűnik meg, amely során nem valósul meg az eszközök átértékelése.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Az átalakulások tipikus buktatói – 2. rész
Az előző kiadványban az átalakulások folyamatának főbb buktatói közül kilenc problémafelvetést foglaltunk össze, az alábbiakban további hét témát ismertetünk röviden.
Érdekel
Tanulságos eset a beruházási kedvezményről
Sokan a kisvállalati adó (kiva) legnagyobb konkurenciájának tartják a Társaságiadó-törvényben található beruházási kedvezményt. Míg előbbi ugyan azonnal, de csak egyszer ismeri el a beruházást kiadásként, az utóbbi az eszköz kétszeri leírását is segítheti. Persze a kiva is tartalmaz beruházással kapcsolatos kedvezményeket, de ahhoz „más csillagoknak kell együtt állni”. A kkv-szektor kedvelt társaságiadóalap-csökkentő tételét azonban az adóhatóság is kiemelt figyelemmel kíséri, és ha veszélyben látja a rendeltetésszerű joggyakorlás intézményét, akkor azonnal közbelép.
Érdekel