Követelések év végi értékelése

Figyelem! Ez a tartalom már több mint 90 napos. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.

Évzáráshoz örökzöld téma a követelések év végi értékelése. A könyvvizsgálók az óvatosság jegyében, a cégvezetők meg az eredmény védelme érdekében érvelnek, amikor ez a téma kerül napirendre. Vajon ki győz?

A mérlegkészítés időszaka

A mérlegkészítés időszakában nagy figyelmet kell fordítani a zárlati teendőkön belül az értékelés témakörére.

A zárlati teendők hosszú sorát lehetne felsorolni, amivel foglalkoznunk kell a mérlegkészítés időszakában, azonban első körben szükséges tisztázni három fogalmat, három időpontot, ami jelentősen meghatároz(hatja)za az értékelést. A fordulónap (FN), ami fő szabály szerint december 31., a beszámoló közzétételének határideje, ami a fordulónapot követő ötödik hónap utolsó napja, azaz maradva a fő szabálynál, május 31. Illetve e két időpont közé eső mérlegkészítés időpontját (MK), amit minden vállalkozás a saját számviteli politikájában határoz meg jellemzően minden vagyonelemre egységesen, pl. március 31., és a beszámoló elfogadásának időpontját, ami a taggyűlés, közgyűlés tényleges dátuma.

A vagyonelemek értékelése, a szükséges értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés meghatározása során minden esetben a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információkból kell kiindulni.

A kulcs: az egyenlegközlők

A cikkben a követelések év végi értékelése kap hangsúlyt, mely során első lépésben meg kell határozni a követelések fordulónapi állományát. Az Sztv. 69. §-a alapján minden vagyonelemet leltárral kell alátámasztani. A követelések esetében függetlenül attól, hogy azok a befektetett pénzügyi eszközök (pl. tartósan adott kölcsönök), vagy a forgóeszközök között (pl. adott előlegek, vevőkövetelések) kerülnek kimutatásra, a leltározás módja a külső megerősítés kérése, azaz az egyenlegközlők visszaigazoltatása.

Az egyenlegközlők visszaigazoltatása során a gyakorlatban öt (hat) dolog szokott kiderülni:
  1. A vevő nem ismeri el a teljesítést, nem vagy nem teljes értékben fogadta/fogadja be a számlát, ilyenkor az ügylet minden körülményére figyelemmel a vállalkozás döntése, hogy peresíti a követelést, vagy számlahelyesbítést küld (ilyen elméletben nem lehetséges, mert csak teljesítésigazolás alapján történhetne a számlázás).
  2. A vevő nem kapta meg a számlát korábban, és másolatot kér róla.
  3. A vevő (átmeneti) likviditási problémái miatt jelzi, hogy a fordulónapi egyenleget elismeri, de a fizetési határidőt nem tudja tartani.
  4. A vevő nem jelez vissza.
  5. A vevő elismeri a fordulónapi egyenleget.
  6. (Ha január végén küldjük ki az egyenlegközlőket fordulónapi egyenleggel minden vevőnek, annak is, aki egyébként januárban fizetett, akkor várhatón tömegesen találkozunk azzal a visszajelzéssel, hogy az egyenleget nem ismerik el, mert annak pénzügyi teljesítése megtörtént január x-én.) – No comment!Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborábaElőfizető vagyok, BEJELENTKEZEKELŐFIZETNÉK

További cikkek

számvitel
2025. szeptember |Egri-Retezi Katalin |Előfizetői cikk

Cikksorozatunk első részében bemutattuk a cégformaváltással és az egyesülésekkel kapcsolatos számviteli elszámolásokat a jogelőd és jogutód társaságoknál külön-külön. Ebben a cikkben a szétválásokhoz kapcsolódó könyvelési feladatokat ismertetjük.

Érdekel
mikrogazdálkodószámvitel
2024. február |Egri-Retezi Katalin

A vállalkozók adminisztratív terhek csökkentésére irányuló kormányzati intézkedések tették lehetővé a kettős könyvvitelt vezető legkisebb gazdasági társaságok, egyéni cégek, egyéb vállalkozók számára, hogy a 2013. üzleti évtől saját elhatározásuk alapján beszámolási kötelezettségük teljesítésére az egyszerűsített éves beszámoló tovább könnyített formáját is választhassák. A számos egyszerűbb szabályozás mellett fontos megérteni a kötött előírások hátrányait is. Mérlegelni kell azon a vállalkozásoknál, amelyek támogatási vagy hitelkérelem benyújtására készülnek a választást követő három évben, hogy például a kiegészítő melléklet hiánya, vagy az értékvesztés kötelező elszámolásának eredményt csökkentő hatása nem okoz-e hátrányt.

Érdekel