Kriptovaluták az adózásban

Mi is az a kriptovaluta?

A kriptoeszközök kialakulásakor megfogalmazódott céltól már nagyon messze van a mai helyzete. Eredetileg egy bizalommentes pénzt kívántak létrehozni, ami a pénzpiacoktól független, ma már mégis a kriptovaluták a mindennapi gazdasági élet szereplőivé váltak, és már nemcsak befektetési céllal adják-veszik, hanem a gazdasági élet szereplői fizetőeszközként is mind gyakrabban használják.

Ez utóbbi szerepet erősíti, hogy létezik a piacon már olyan kriptovaluta, melynek dollárhoz (pontosabban annak kriptoverziójához az USDT-hez) van rögzítve az árfolyama. Tehát befektetési célra aligha használható, kizárólag a készpénzt, a bankszámlapénzt váltja ki, kifejezetten fizetési céllal használják. A kriptovalutát forgathatja magánszemély, egyéni vállalkozó és cég is. Nézzük meg külön-külön, hogy e három kategóriában milyen adóvonzattal kell számolni.

Magánszemély (nem egyéni vállalkozó)

A személyi jövedelemadó 2022. év óta szabályozza külön a kriptovaluták adásvételét. A szabályozás sajátosan közelíti meg a bevételt és a költséget, továbbá az adóévi bevétellel és költségekkel foglalkozik, egyes ügyletek szintjén egyidejűleg nem vizsgálja a bevételt és a költséget, pontosabban ügylet szintjén nem állítja azokat párba.

A kriptovalutákkal folytatott ügyletekből ugyanúgy bevételt és költséget kell megállapítani, melynek különbözete adja az adóköteles jövedelmet.

Bevételnek minősül (nem teljes felsorolás):

• Törvényes fizetőeszközért (fiat valuta) eladott kriptovaluta tőzsdén kapott ellenértéke forintra átszámolva (MNB-árfolyammal).
• Kriptovalutáért vásárolt eszköz, szolgáltatás piaci ára (ha törvényes fizetőeszközben is meg van hirdetve, akkor az lehet piaci ár).

Költségnek minősül (nem teljes felsorolás):

• Kriptovaluta vásárlása érdekében felhasznált törvényes fizetőeszköz forintra átszámolva.
• Kriptovaluta fejében eladott eszköz.

A jövedelem lehet negatív összeg is, azaz veszteség is kimutatható.

A veszteséget a következő két évben lehet nyereséggel szemben elszámolni, később már nem.

Továbbá egy adott évi adóköteles nyereséget a következő évek veszteségével szemben nem lehet beszámolni, tehát nincs olyan adókiegyenlítési szabály, mint a tőzsdei ügyleteknél.

A magánszemély szempontjából az adókötelezettség csak úgy mérsékelhető, ha a kriptovalutát forgatja az illető, azaz nem vásárol belőle annyit, hogy azt csak több év alatt költi el. A gond ugyanis abból eredhet, ha valaki megveszi a kriptovalutát, és azt csak az azt követő két év után kezdi felhasználni (azaz vásárolni belőle vagy visszaváltani fiat valutára).

Példa:

egy magánszemély 2024. évben vásárol 300 000 forint értékben 2000 egység rögzített árfolyamú kriptovalutát (a továbbiakban: FIX-et), 2025. évben levásárol belőle 500 egységet (vásárláskor a terméket eladó fél 80 000 forintos értékben számítja be), a többi 1500 egységet 2027. évben visszaváltja forintra, 240 000 forintot kap érte. (Az input 300 000 forint, és az output 320 000 forint közötti különbség abból adódhat, hogy a kriptotőzsdén jellemzően dollárért lehet vásárolni, és hiába rögzített a FIX/dollár árfolyam, a forint/dollár árfolyam értelemszerűen változik. 2024–2027. években semmilyen más kriptoügylete nincs.

• 2024-es éve veszteséges: 300 000 forint veszteséget visz tovább.
• 2025-ös évben 80 000 forint jövedelmet realizál, amivel szemben beszámítja a veszteséget, így nem adózik.
• 2027-es évben 240 000 forint jövedelmet realizál, mellyel szemben már nem tudja a veszteséget beszámítani, azaz 15% személyi jövedelemadót fizet utána.

Látható, hogy mindenféle érdemi haszon ellenére nagyon komoly adókötelezettséggel kell számolnia a magánszemélynek.

Egyéni vállalkozó

Ő az igazi csemege, hiszen egyéni vállalkozóként és magánszemélyként is „játszik” a személyi jövedelemadó rendszerében.

A vállalkozó ha

• a saját termékét, a szolgáltatását kriptovaluta fejében nyújtja, akkor annak forintra átszámított összege az egyéni vállalkozó bevétele ÉS ezzel együtt a magánszemélyes vonalon a kriptoeszköz szerzési értéke költség;
• vállalkozása érdekében kriptovaluta fejében terméket szerez be vagy szolgáltatást vesz igénybe, akkor az a vállalkozás költsége, ÉS ezzel együtt a magánszemélyes vonalon a kriptoeszköz adóköteles bevétel

Figyelem! Mind a két szálat figyelni kell, két külön vonalon is adózhat.

Az egyéni vállalkozói vonalon a forintosított bevétel- és költségösszegek a továbbiakban a normál módon működnek: azaz 9% VSZJA és osztalékadó (15% szja + felső határig szociális hozzájárulási adó).

Kérdés lehet, hogy ha a kriptovalutát váltja forintra, és a forintot beutalja a vállalkozói számlájára, akkor vállalkozóként ebből lehet-e adókötelezettsége. A válasz az, hogy vállalkozóként ez nem adóköteles művelet, magánszemélyként viszont a forintra váltás bevételt jelent.

Példa:

Egyéni vállalkozó 2025. évben 5000 egység FIX-ért elad terméket egy magánszemélynek. A terméket egyébként 800 000 forintért árulja, tehát 800 000 forint bevételt realizál egyéni vállalkozóként. 3000 egység FIX-et forintra vált 2026. évben, 450 000 forintot kap érte. 2027. évben a maradék 2000 FIX-ért vállalkozása céljára vásárolt árut, azzal, hogy 400 000 forint értékű árut hoz el. Ezekben az években semmilyen más kriptoügylete nincs.

Az egyéni vállalkozó esetében már áfakérdéssel is találkozhatunk. Általános forgalmi adó tekintetében a nagy kérdés az, hogy mi az általános forgalmi adó alapja. A kriptovalutát sem az MNB, sem az EKB nem jegyzi, továbbá hitelintézeteknél sem lehet váltani.

Marad a természetes megközelítés: az áfa alapja a kriptovaluta szokásos piaci értéke lesz, azaz meg kell vizsgálni, hogy mennyi forint értékű terméket értékesített vagy szolgáltatást nyújtott. Ha mondjuk 200 000 forintban számítják be a kriptovalutát, akkor értelemszerűen 200 000 forint lesz az áfaalapja.

Gazdasági társaság

Gazdasági társaság úgyszintén forgathat kriptovalutát, továbbá a saját ügyletei ellenértékeként is elfogadhatja, és vásárolhat is kriptovalutáért.

A személyi jövedelemadónak a gazdasági társaság nem alanya, így „csak” számviteli kérdésként jelenik meg a kriptovaluta.

A kriptovaluta helyes könyvelése a mai napig is vitatéma. Az adóhatóság 2017. év óta tartott álláspontja szerint a kriptovalutát követelésként kell kezelni. Ha a cég kriptovalutát vált fiat valutára vagy fordítva, akkor váltáskor használt árfolyammal lehet számolni. Ha viszont kriptovaluta-készletéből fizet, vagy kriptovalutáért értékesít terméket, akkor a forintra váltáshoz valahonnan adatot kell szerezni. Ez a valahonnan a kriptotőzsde lehet. Mivel több ilyen tőzsde is van, javasolt ott keresgélni, ahol a vállalkozás is regisztráltként jelen van.

Általános forgalmi adóban az egyéni vállalkozónál leírtak az irányadók.