Megbízási jogviszonyok bejelentési és bevallási kötelezettségének kérdései

Megbízás a jogszabályokban

A megbízási jogviszonyt mögöttes jogként a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény XXXIX. fejezete (továbbiakban: Ptk.) szabályozza.

A szerződő feleknek a közöttük létrejött megbízási szerződésben célszerű rögzíteni (a későbbi félreértések elkerülése végett) szerződő felek azon egybehangzó szerződéskötési akaratát, hogy a meghatározott ügy/tevékenység elvégzésére közöttük polgári jogi jogviszony létesül.

Hogyan szerződjünk?

A megbízási szerződésben (keretszerződésben) célszerű rögzíteni a feladat ellátásának időtartamát is, pl. határozatlan ideig tart, határozott időre jön létre, vagy csak egyes napokra. Ennek szerződésben rögzítése nagyban megkönnyíti a kifizető részéről a biztosítási kötelezettség elbírálását.

A biztosítási kötelezettség megállapítása során a magyar jog szerinti jogviszonyokkal azonosan kell a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Tbj.) alkalmazásában megítélni, ha a szerződő felek a külföldi jog hatálya alá tartozó megbízási jogviszonyt létesítettek (Tbj. 4. § 13. pont).

A gyakorlatban a megbízási szerződést az a tényállási elem minősítheti folyamatossá, hogy a megbízott az ügy/tevékenység ellátásával összefüggő feladatait előre meg nem határozott ideig (határozatlan ideig), vagy egy előre meghatározott hosszabb időtartamon keresztül köteles ellátni. A folyamatos megbízás további lényeges fogalmi eleme az is, hogy a megbízott az előbbiek szerint megállapított, vagy meg nem határozott hosszabb időtartam alatt nem egy feladatot, hanem több, előre meg nem határozható tételszámú, mennyiségű, rendszeresen vagy rendszertelenül szükségessé váló, előre meghatározott típusú tevékenységet lát el.

Olyan esetben, amikor egy megbízási keretszerződés egyértelműen rögzíti, hogy pl. a megbízás 2024. június 1. napjával kezdődik és 2024. december 31-ig tart, nem kell vizsgálni, hogy ezen időszakon belül mely napokon teljesítette a megbízott a szerződésben rögzített feladatot.

Ha azonban olyan megbízási szerződést kötnek (minden egyes munkavégzésre külön-külön), melyben meg van határozva, hogy mely, nap(ok)ra szól a megbízás, akkor a biztosítást csak az érintett napokra kell az előírt megbízási díj esetén vizsgálni.

Ha a szerződésben nincs meghatározva a megbízás ideje, akkor, és csakis akkor kell a biztosítási jogviszony megállapításához szükséges időtartam (napok száma) meghatározására a következőket alkalmazni, azaz: ha a jogviszony kezdő vagy befejező időpontja a szerződésből nem állapítható meg, vagy az vitatott, akkor:

• a teljesítésre irányuló szerződés esetén a szerződés megkötésétől a teljesítésig eltelt időtartamot,
• ha sem a tevékenység időtartama, sem a teljesítés időpontja nem határozható meg, akkor a szerződéskötéstől a megbízási díj kifizetéséig (szerződésben meghatározott esedékességig) eltelt időtartamot kell a biztosítási kötelezettség megállapításakor figyelembe venni ( 13. §).

Megbízási jogviszony főbb jellemzői

• A szerződő felek nem függnek egymástól, nincs alá-fölé rendeltségi viszony, a megbízott egy konkrét ügy-feladat ellátására vállal kötelezettséget.
• A megbízott saját maga osztja be idejét, kizárólag határidőket (részhatáridőket) szabhat meg a megbízó.
• Konkrétan nincs meghatározva a feladat teljesítése, munkavégzés helye, sem a munkaidő.
• A megbízó megbízási díjat fizet a megbízottnak, de akár megbízási díj nélkül (ingyen) is elláthatja.
• Törvényileg előírt minimum díjösszeg nincs, sem szabadság, pluszjuttatás, sem pótlékok.
• A faladat teljesítését a megbízott saját eszközeivel végzi.

A megbízott a szerződésben a felek által meghatározott megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre, kivéve, ha részben vagy egészben az eredmény azért nem realizálódott, mert a megbízott neki felróhatóan járt el. A megbízási díj a szerződés teljesítésekor esedékes. Ha a megbízás teljesítése előtt szűnt meg a szerződés, a megbízott a megbízási díjnak tevékenységével arányos részét követelheti.

Megjegyzés:

Figyelemmel kell lenni, hogy a megbízás alapján végzett tevékenység nem lehet ugyanaz, mint a munkaviszonyban végzett munka ugyanannál a kifizetőnél/foglalkoztatónál.

A biztosítás létrejöttének elbírálása

Megbízási jogviszony keretében történő munkavégzés esetén a biztosítás létrejöttének elbírálásához szükséges vizsgálni, hogy az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri-e a minimálbér 30%-át (2024. évben 80 040 Ft), illetőleg naptári napokra annak harmincad részét (2024. évben 2668 Ft).

Járulékalapot képező jövedelem megállapítása: Szja tv. alapján

• 10%-os költséghányad,
• vagy tételes költségelszámolás (maximum: 50%).

Megjegyzés:

Garantált bérminimumot akkor sem kell alkalmazni a biztosítási kötelezettség elbírálásánál, ha a feladat, ügy ellátása szakképzettséget igényel!

Példa 1.

Megbízás időtartama: 2024. 04. 01.–2024. 07. 31.

Bruttó megbízási díj a szerződés teljes időtartamára: 400 000 Ft

Megbízási díj kifizetése: 2024. július 31.

Szja-adóalap (költségnyilatkozat alapján, 10% költséghányad figyelembevételével): 360 000 Ft

360 000 / 122 = 2951 Ft/nap

A biztosítási kötelezettség fennáll, mivel az egynapi járulékalap meghaladja a 2668 Ft-ot [Tbj. 6. § (1) bek. f) pont) és 4. § 14.1. pont].

Megjegyzés:

Mivel a megbízási díj kifizetése és a biztosítási kötelezettség elbírálása 2024. 07. 31-én megtörtént, a bejelentés (24’T1041) jogszerűen legkésőbb 2024. 08. 01-jén esedékes.

Az önálló tevékenységből származó jövedelmet a kifizetés hónapjára vonatkozó bevallásban kell teljesíteni. A példa szerinti esetben a szerződés teljes tartamára kifizetett összeget, szochót, a levont szja-előleget, társadalombiztosítási járulékot a 2024. július hónapra vonatkozó 2408 havi bevallásban kell teljesíteni.

Felmerülhet a kérdés, a példa szerinti esetben, ha a megbízási díj kifizetése a szerződés teljes tartamára 2024. 08. 05-én történik, ilyen esetben mikor kell bejelenteni a jogviszonyt (24’T1041), illetve melyik hónapra kell a 2408 havi bevallást küldeni?

Mivel megbízási díj kifizetése és a biztosítási kötelezettség elbírálása 2024. 08. 05-én történt meg, a bejelentés (24’T1041) jogszerűen 2024. 04. 01.–2024. 07. 31. időtartamra a kifizetés napján, de legkésőbb 2024. 08. 06-án esedékes. Ez esetben az adókat és járulékokat a 2024. augugusztus hónapra vonatkozó 2408 bevallás tartalmazza.

Példa 2.

Megbízás időtartama: 2024. 07. 01.–2024. 07. 31.

Bruttó megbízási díj a szerződés teljes időtartamára: 200 000 Ft

Megbízási díj kifizetése: 2024. augusztus 01.

Szja-adóalap (költségnyilatkozat alapján, 10% költséghányad figyelembevételével): 180 000 Ft

180 000 / 31 = 5806 Ft/nap

A biztosítási kötelezettség fennáll, mivel az egynapi járulékalap meghaladja a 2668 Ft-ot.

Megjegyzés:

Mivel megbízási díj kifizetése és a biztosítási kötelezettség elbírálása 2024. 08. 01-jén történt meg, a bejelentés (24’T1041) jogszerűen 2024. 07. 01.–2024. 07. 31. időtartamra a kifizetés napján, legkésőbb 2024. 08. 02-án esedékes. Ez esetben a szerződést érintő adókat és járulékokat a 2024. augusztus hónapra vonatkozó 2408 bevallás tartalmazza tárgyidőszaktól eltérő adatokkal.

Nullás 2408-bevallást nem kell küldeni 2024. július hónapra!

A megbízási és megbízási jellegű jogviszonyok bejelentési kötelezettsége

Foglalkoztató a munkáltató, több munkáltató által létesített munkaviszonynál a kijelölt munkáltató, a kifizető vagy az önfoglalkoztató, amelynek/akinek a 24’T1041-es bejelentést be kell nyújtania.

A foglalkoztató/kifizető azonosító adatainak feltüntetésével NAV részére bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított személyazonosító adatait a megbízási jogviszonyra vonatkozóan.

A biztosítás bejelentésének határideje megbízási jogviszonyok esetében függött attól, hogy az rendszeres, eseti vagy alkalomszerű volt.

Főszabályként a bejelentést a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, illetve, ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell teljesíteni [adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 1. számú melléklet 3.1. pont].

Alkalomszerű biztosítási kötelezettséggel járó megbízási jogviszony keretében nem terheli a fenti bejelentési kötelezettség azt a kifizetőt, aki olyan természetes személynek teljesít alkalomszerűen megbízási jogviszony keretében adó- vagy társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező kifizetést, aki a kifizetéskor igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg a Tbj. 6. §-ában meghatározott más jogviszonya alapján biztosított, pl. munkaviszonyban (Art. 1. számú melléklet 11. pont).

A bejelentési kötelezettségre vonatkozó törvényi szabályozásban változás nem történt a mai napig, de ez évben az adóhatóság megbízási jellegű jogviszonyok bejelentésére vonatkozóan iránymutatást közölt, melyet alkalmazni kell.

„A hatályos jogszabályok alapján a megbízási jogviszonyt, a felhasználási szerződést és a vállalkozási jellegű jogviszonyt minden esetben utólag, a kifizetés teljesítését követően kell bejelenteni abban az esetben, hogy ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30%-át, vagy naptári napokra annak harmincad részét. Ellenkező esetben az adózónak nem kell biztosítotti bejelentést teljesíteni ezen, jogviszonyok esetében.”

„A hatályos jogszabályok alapján megbízási jogviszony (1202), felhasználási szerződés (1203) és vállalkozási jellegű jogviszony (1204) előremutató hatállyal, vagy jogviszony vége dátum nélkül nem jelenthető be jogszerűen. A megbízási jogviszony, vagy felhasználási szerződés, vagy vállalkozási jellegű jogviszony kezdete csak akkor egyezhet meg a bejelentés napjával, ha a jogviszony az adott napra jött létre és a biztosítási kötelezettség fennáll. Emellett felhívjuk figyelmét, hogy az ilyen típusú jogviszonyokat kizárólag akkor kell bejelenteni, ha a járulékalapot képező kifizetés megtörtént és biztosítási jogviszonyt eredményezett.”

Fentiek figyelembevételével a változás, hogy a rendszeres és határozatlan idejű megbízási szerződés alapján létrejött biztosítást a jogviszony kezdő napján nem lehet bejelenteni!

Jogviszony bejegyzése a „tb-igazolványba”

Kiemelten fontos, hogy a biztosítási kötelezettséggel járó megbízási jogviszony időtartamát az ún. „tb-igazolványba” be kell jegyezni.

A jogviszony megszűnését követően kezdődő pénzbeli ellátásnál (táppénz, baleseti táppénz, gyáp, csed, gyed, örökbefogadói díj stb.) mint jogszerző időt figyelembe lehet venni az általános szabályok szerint.