Az alábbiakban a foglalkoztató jogi lehetőségeit, a munkavállaló kötelezettségeit mutatjuk be, figyelemmel arra az esetre, ha a munkavállaló „színlelt” keresőképtelensége miatt nem teljesíti munkavégzési és együttműködési kötelezettségét.
A foglalkoztató jogi eszközei a munkavállaló „színlelt” keresőképtelensége esetén
A témát érintő jogszabályok
A keresőképtelen munkavállaló ellenőrzése és a keresőképtelenség felülvizsgálata során az alábbi jogszabályokban foglaltakat kell figyelembe venni.
- A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.).
- A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.).
- A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (továbbiakban: vhr.).
- A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet).
- A népjóléti ágazatba tartozó egyes államigazgatási eljárásokért és igazgatási jellegű szolgáltatásokért fizetendő díjakról szóló 50/1996. (XII. 27.) NM rendelet (továbbiakban: NM rendelet).
Általános magatartási követelmények
A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni. Kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekeit sérti.
A foglalkoztató és a munkavállaló kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges [Mt. 6. § (2), (4) bek.]. Tilos a joggal való visszaélés.
Keresőképtelen munkavállaló ellenőrzése
Felmerül a kérdés, hogy jogosult-e a munkáltató munkavállalót lakásán, tartózkodási helyén felkeresni olyan esetben, ha fennáll a gyanúja annak, hogy a keresőképtelensége „színlelt”, nem tartja be a kezelőorvos utasításait, ezzel a magatartásával hátráltatja a gyógyulását?
A keresőképtelen biztosított köteles
- betartani a kezelőorvos utasításait, különösen a gyógyulását elősegítő, meghatározott idejű ágynyugalomra, valamint a tartózkodási helyről való kijárás korlátozására vonatkozóan,
- az elrendelt vizsgálatokon megjelenni,
- ha a keresőképtelensége alatt más orvos is kezeli, erről a keresőképtelen állományban tartó orvost tájékoztatni [ rendelet 6. § (2) bek.].
A munkáltató (képviselője, munkavállaló közvetlen felettese) felkeresheti a keresőképtelen munkavállalóját lakásán, tartózkodási helyén látogatási célból, de ez nem minősül ellenőrzésnek.
A biztosítottaknak (munkavállalóknak, egyéni és társas vállalkozóknak, őstermelőknek) a gazdaság szereplőinek igényeihez történő alkalmazkodás során egyidejűleg fennálló több-biztosítási jogviszonyuk állhat fenn.
A jogszabályok alapvetően – figyelemmel az általános magatartási követelményekre, továbbá jóhiszeműséget feltételezve – nem zárják ki, hogy többes jogviszony esetén a biztosított egyik jogviszonyában keresőképtelen és ellátásban részesül, és mellette a másik jogviszonyában munkát végez.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Pótlékátalány és alapbérbe foglalt bérpótlékok
A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a bérpótlékok tételes elszámolása mellett, két további alternatívát is kínál a feleknek: a bérpótlékok alapbérbe foglalását, valamint azok helyett átalány megállapítását.
Érdekel
Munkaidő vagy munkahelyen töltött idő?
Az alábbiakban a munkáltató nyilvántartási kötelezettségei közül a legfontosabbal, a munkaidő nyilvántartásával és annak kihívásaival foglalkozunk, a munkaközi szünetek kezelésétől egészen az elektronikus beléptetőrendszerek bevezetésével kapcsolatos kihívásokig.
Érdekel