Munkabaleset, úti, üzemi baleset esetén a baleseti táppénzre való jogosultság, időtartama, alapja, mértéke

Baleset a jogszabályokban

A baleset fogalmából kell kiindulni az üzemi baleset fogalmának meghatározásánál, mivel az az esemény, amely az egészségbiztosítás fogalmi körében nem minősül balesetnek, az üzemi baleset sem lehet.

A baleset fogalmát a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Ebtv.) végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet és az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 87. § 1/A pontja (továbbiakban: Mvt.) határozza meg.

Baleset: balesetnek minősül az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést, más (testi, lelki) egészségkárosodást vagy halált okoz [Ebtv.vhr. 1. § (1) bek. m) pont].Üzemi baleset: az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri.

Úti baleset: üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el.

Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során (pl. elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben) éri [Ebtv. 52. § (1-2) bek.].

Megjegyzés:

Úti üzemi baleset a társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során nem értelmezhető, azt üzemi balesetnek elismerni nem lehet.

Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül [Mvt. 87. § 3. pontja].

Ugyancsak munkabaleset lehet az a sérülés is, ami a munkavállalót a munkáltató által elrendelt szervezett rendezvényen, szakmai képzésen, munkával összefüggő értekezleten éri.

A munkabaleseti minősítés megállapításának alapja lehet, hogy a rendezvény munkaidőben történt-e, a munkavállaló számára kötelező volt-e a részvétel, illetőleg történt-e munkabér kifizetése a rendezvény idejére.

A baleset kivizsgálására köteles

A munkáltató minden munkaképtelenséggel járó munkabalesetet a bekövetkezését követően köteles haladéktalanul kivizsgálni. Amennyiben a munkavállalót a munkahelyen munkavégzés körében érte a baleset, az munkabalesetnek minősül függetlenül attól, hogy mi képezte a baleset bekövetkezésének konkrét okát. A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e.

A munkabaleset fogalmi körébe tartozó balesetet munkabaleseti jegyzőkönyv, illetve az azzal egy tekintet alá eső Ebtv.vhr. 43. § (4) bekezdése szerinti nyomtatvány munkáltatói kiállítása nélkül üzemi balesetnek elismerni nem lehet. Az üzemi baleset elismerése nélkül baleseti táppénz nem jár.

Az 5/1993. (XII. 26.) MüM-rendelet 9. § (1) bekezdése alapján kiemelten fontos foglalkoztatói kötelezettségek az alábbiak:

A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet

• a sérültnek, halála esetén hozzátartozójának,
• a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak,
• a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának;
• munkaerő-kölcsönzés, kirendelés esetén a kölcsönbe adó, kirendelő munkáltatónak.

A munkáltató megtérítési kötelezettsége, felelősségi rendszere

A foglalkoztató (munkáltató) köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatt felmerült baleseti ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetve, ha ő vagy alkalmazottja, vagy tagja a balesetet szándékosan idézte elő (Ebtv. 67. §).

A munkáltató főbb felelőssége

• Munkáltatói kártérítési felelősség: a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kár megtérítésére.
• Közigazgatási felelősség: ami a munkavállalót elsődlegesen az egészségét, biztonságát veszélyeztető munkáltatói mulasztásokkal szemben védi.
• Polgári jogi: munkavégzés hatókörében tartózkodók testi épségében, anyagi javaiban bekövetkezett kár esetére.
• Büntetőjogi felelősség: a munkavédelmi kötelezettségek megtartásáért.

Baleseti táppénzre való jogosultság

Baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.

Az üzemi baleset bekövetkeztekor egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyában jogosult, amelyben az üzemi baleset érte.
A biztosított, ha ugyanabból a balesetből eredően ismételten keresőképtelenné válik, baleseti táppénzre jogosult.

A baleseti táppénz – az előzetes biztosítási időre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül – egy éven keresztül jár azzal, hogy a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.
Nem jogosult baleseti táppénzre az, aki baleseti járadékban részesül ugyanazon üzemi balesetből eredően.

Az egy év jogosultsági idő megállapításánál figyelembe kell venni a baleseti táppénzre jogosultság első napját közvetlenül megelőző egy éven belül a baleseti táppénz folyósításának időtartamát (függetlenül attól, hogy a baleseti táppénz folyósítása egy éven át vagy meghosszabbított időtartamra történt).

A betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a baleseti táppénzre való jogosultság megállapításánál.

A baleseti táppénzt méltányosságból nem lehet megállapítani.

A baleseti táppénz összege

A baleseti táppénz összegét – az általános szabályok szerint – a fennálló biztosítási jogviszonyban kell elbírálni (amelyik jogviszonyában baleseti táppénzre jogosult).

A baleseti táppénz alapját a baleseti táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 naptári napi jövedelem alapján kell megállapítani azzal, hogy a jövedelmet legfeljebb a baleseti táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő a 48/A § (1) bekezdése szerint folyamatos.

A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a baleseti táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

Ha az igénylő biztosítottnak az irányadó időszakban nincs 180 napi jövedelme, a baleseti táppénz alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.

Társadalombiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosított, illetőleg baleseti ellátásra jogosult baleseti táppénze a szociális vetítési alap (2024. évben: 28 500 Ft) összege 150%-ának naptári napi összegével (42 750 Ft) azonos, úti üzemi baleset esetén annak 90%-ával egyezik meg.

Az Ebtv. 39/B § (1) bekezdése alapján, ha a baleseti táppénzre való jogosultság megállapítása során az ellátás összege – az Ákr. 50. § (5) bekezdésében meghatározott időtartam figyelmen kívül hagyásával – 25 napon belül azért nem állapítható meg, mert nem került sor a biztosított jövedelméről bevallás benyújtására az adóelőleg megállapításához, a rendelkezésre álló adatok alapján kell megállapítani az ellátást.

A baleseti táppénz mértéke

A baleseti táppénz összege a baleseti táppénz naptári napi alapjával azonos, azaz 100%-os mértékű.

Úti üzemi baleset esetén a baleseti táppénz összege a naptári napi alap 90%-a.

A táppénzmaximum szabályait a baleseti táppénzre nem kell alkalmazni.

Baleseti táppénz és gyed egyidejűleg

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira való igényt visszamenőlegesen az igénybejelentés napját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani. A visszamenőleges megállapítás azonban csak abban az esetben lehetséges, ha a baleseti táppénzre való jogosultság ezen időtartam alatt is fennáll. Az Ebtv. 39. § (1) bekezdése alapján, ha az érintett ugyanazon biztosítási jogviszonya alapján egyidejűleg jogosult gyermekgondozási díjra és baleseti táppénzre, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe. Tehát választania kell a baleseti táppénz és a gyermekgondozási díj között.

Eltérő szabályozás vonatkozik a gyed folyósítása melletti munkavégzés esetén járó ellátásokra való jogosultságra. Tekintettel arra, hogy a gyed folyósítása melletti munkavégzés vonatkozásában az Ebtv. nem fogalmaz meg kizáró rendelkezést, ezért, ha az érintett igénylő a gyed igénybevétele mellett dolgozik, és keresőképtelenségére tekintettel baleseti táppénzre jogosult, akkor mindkét ellátás folyósítható részére [Ebtv. 39. § (2) bekezdés].

Ezt a szabályt csak a gyedigény benyújtását követő időtartam vonatkozásában lehet alkalmazni a baleseti táppénznél, ha az érintett igénylő a gyed folyósítása melletti munkavégzése során válik keresőképtelenné.

Baleseti táppénzre való jogosultság passzív jogon

A biztosítási jogviszony megszűnését követően (határozott idejű munkaviszony lejártával) a munkavállaló passzív jogon továbbra is – a keresőképtelenség időtartamára – baleseti táppénzre jogosult, melyet folyósítani kell részére.

Kérdésként merülhet fel, hogy a baleseti táppénz folyósítását befolyásolja-e, ha az igénylő öregségi nyugdíjat igényel?

A baleseti táppénzre való jogosultság időtartama alatt igényelt öregségi nyugdíj a baleseti táppénz folyósítását nem érinti.

Külön kiemelést érdemel az Ebtv. 62. § (4) bekezdésének a módosítása (hatályos: 2023. 07. 01-jétől), mely szerint a biztosítási jogviszony megszűnését követően a baleseti táppénzt ugyanazon szerv folyósítja tovább, amely a folyósításra a biztosítási jogviszony megszűnéséig is hatáskörrel rendelkezett.

Ha a baleseti táppénznek a biztosítási jogviszony megszűnését követő folyósítása alatt az ellátásban részesülő újabb biztosítási jogviszonyt létesít, az újabb biztosítási jogviszony kezdetét megelőző nappal az ellátás folyósítását a korábban folyósításra kötelezett szerv megszünteti.

A keresőképtelenség folyamatos fennállása esetén a biztosított – az újabb biztosítási jogviszonya alapján benyújtott kérelme alapján – az Ebtv. 55. § (1) b) bekezdése alkalmazásával válhat jogosulttá ismételten baleseti táppénzre.

Ami azt jelenti, hogy a baleseti táppénz megállapításának általános szabályait kell alkalmazni az újabb biztosítási jogviszonya alapján benyújtott igényre.

Példa:

A munkavállaló határozott idejű biztosítási jogviszonya (munkaviszony) megszűnik a határozott idő lejártával 2024. április 30-án, de továbbra is keresőképtelen a munkaviszonyában elszenvedett munkabalesetből eredően, így passzív jogon továbbra is az igazolt keresőképtelensége alapján baleseti táppénzben részesül.

A baleseti táppénz folyósítása alatt egyéni vállalkozói jogviszonyt létesít 2024. július 15. napjával.

Továbbra is keresőképtelen a munkabalesetből eredően, ezért az egyéni vállalkozói jogviszonya alapján baleseti táppénzt igényel. Az előző foglalkoztatónál fennálló jogviszonyára tekintettel folyósított passzív baleseti táppénz folyósítását az egyéni vállalkozói jogviszony kezdő napját megelőző nappal meg kell szüntetni (2024. 07. 14.), és az egyéni vállalkozói jogviszonyára tekintettel a baleseti táppénz összegét ismételten meg kell állapítani.

A baleseti táppénz összegét az általános szabályok szerint kell megállapítani, az egyéni vállalkozó nem rendelkezik tényleges jövedelemmel (irányadó, számítási időszak nem értelmezhető), ezért a baleseti táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem.

Az egyéni vállalkozó szerződés szerinti havi jövedelme az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér), azaz 266 800 / 30 = 8893,33 Ft. Mértéke: (100%). [Ebtv. 5/C § (1) bek.; bc) pont.]

Megjegyzés:

Tekintettel arra, hogy az igénylő keresőképtelensége továbbra is fennáll, ezért újabb munkaviszony létesítésének lehetősége a munkavédelmi törvény rendelkezései alapján kizárható.

„Nem jár táppénz”, illetve a folyósítási korlát szabálya

Az Ebtv. 47. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján nem jár táppénz a táppénzre való jogosultság első napjának azon részére, amely alatt a biztosított keresőtevékenységet folytatott.

A kereset törvényi fogalmából kifolyólag e jogszabályi hely csak abban az esetben alkalmazható, ha a keresőképtelenség időszaka alatt a biztosított személyesen munkát végez.

Például, ha a munkavállalót munkavégzés közben baleset éri, vagy egyéb ok miatt a napi beosztott munkaidőt csak részben dolgozza le.

Ebből következően a ledolgozott időre táppénz vagy baleseti táppénz nem jár.

Járulékalapot képező jövedelem kifizetése baleseti táppénz folyósítása alatt

Az Ebtv. 47. §-a 2023. 07. 01-jétől már nem tartalmazza azt a követelményt, hogy nem jár a táppénz a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre az igénylő biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét csak részben kapja meg, a részben megkapott kereset után.

Ebből következően, ha a munkáltató a baleseti táppénzben részesülő munkavállalójának járulékalapot képező jövedelmet juttat (pl. jutalom, bónusz), az nem befolyásolja a baleseti táppénzre való jogosultságot, folyósítást – feltételezve, hogy az a baleseti táppénz kezdő időpontját megelőző tevékenységre kerül kifizetésre.