Zajlanak a 2024-es év könyvvizsgálatai, ezért ismét előkerül a nem realizált árfolyamveszteség elhatárolása. Bár nem extrém, de mégis magasabb volt az év végi árfolyam, mint ami most is van, így jó lenne az átértékelés ráfordításával nem terhelni az eredményt. Vagy legalábbis így gondolja a könyvelő. Tényleg megoldás egy kis halasztott ráfordításelszámolás?
Nem realizált árfolyamveszteség
Év végi átértékelés
Az már egy nagyon régi szabály, hogy minden devizás és devizaalapú tételt az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó, a választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni. Az átszámításnál keletkező különbözetet nevezzük összevont árfolyam-átértékelési különbözetnek.
Az átértékelésben szinte minden devizás tétel érintett:
- valutapénztárban lévő valutakészlet,
- devizaszámlán lévő deviza,
- külföldi pénzértékre szóló követelés,
- követelésjellegű aktív időbeli elhatárolás,
- befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír,
- kötelezettség,
- kötelezettségjellegű passzív időbeli elhatárolás.
Abban az esetben, ha az év végi átértékelés összevontan árfolyamveszteséget mutat, akkor jöhet szóba ennek a ráfordításnak az elhatárolása, mégpedig a Számvitel törvény 33. § (2) bekezdése alapján.
Szó szerint, ezt most nem idézem, mert meg tudod keresni ezt a 88 szóból álló gyönyörű körmondatot.
A helyzet viszont sajnos az, hogy bár hosszú és bonyolultnak tűnik a szabály, de minden benne levő szófordulatnak óriási jelentősége van.
Halasztott ráfordítás
Bontsuk tehát elemeire, mikor és hogyan is lehet élni az elhatárolással.
Feltételek az elhatároláshoz:
- a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett: azaz nincs a hitelnek megfelelő mennyiségű devizakészletünk a bankban (még lekötve sem),
- beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó: a tartozás tehát nem eredhet például áruvásárlásból, csak beruházás vagy vagyoni értékű jog vásárlása lehet az ok,
- külföldi pénzértékre szóló tartozások, ami nemcsak szállítói tartozás, hanem akár hiteltartozások vagy devizakötvény-kibocsátásból származó tartozás is lehet,
- mérlegfordulónapi értékelésből adódóan keletkezett. Tehát nem határolható el az az árfolyamveszteség, ami például a pénzügyi teljesítéskor keletkezik,
- a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt – árfolyamnyereséggel nem ellentételezett – árfolyamveszteség teljes összege, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a csökkentésével.
Céltartalék és lekötött tartalék
Több esetben fordult elő, hogy a társaság könyvelője (vagy az ő tanácsaira az ügyvezetője) úgy döntött, hogy elhatárolja a nem realizált árfolyamveszteséget, de céltartalékot nem kíván képezni. A helyzet az, hogy ez nem egy „kívánságműsor”.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Kriptovaluták az adózásban
Kriptovaluták között létezik olyan, amit kizárólag azért „üzemeltetnek”, mert helyettesíti a készpénzt, illetve banki költségeket lehet vele megtakarítani, azaz hiányzik belőle a befektetési funkció. Ilyen kriptovaluta használata vállalkozói és magánszemélyes körökben is előfordul. Személyi jövedelemadó, áfa, és kisebb mértékben számviteli szempontból elemzünk.
Érdekel
Üzleti ajándék és reprezentáció
Az üzleti ajándékok és karácsonyi vacsorák időszaka érkezik. Megszaporodnak azok a kérdések, hogy ezeknek milyen adózási és számviteli kapcsolatai vannak. Egyáltalán, mi is az a reprezentáció vagy üzleti ajándék?
Érdekel