Nyereségminimum és a tagi kölcsön

Figyelem! Ez a tartalom már több mint 90 napos. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.

A nyereségminimummal és a tagi kölcsönnel kapcsolatos kérdések általában egymástól függetlenül merülnek fel. És talán nem is gondolunk arra, hogy ha csak átmeneti likviditási megoldásként teszünk tagi kölcsönt a cégbe, akkor is növekedhet a nyereségminimum alapja. A szabály nem új, de az év végi zárás előtt talán érdemes ismét áttekinteni.

Az előzmény

A Társaságiadó-törvényben a nyereségminimum szabálya már sok éve érvényben van. Az összes bevételt – azaz a teljes 9-es számlaosztályt – figyelembe véve kell határozni a nyereségminimum alapját. Vannak ezt módosító tételek, melyek jellemzően az átalakuláshoz kapcsolódnak, ha ez nincs, akkor marad a 9-es számlaosztály.

Ha sem az adózás előtti eredmény, sem pedig a növelő (8. §) és csökkentő (7. §) tételekkel megállapított adóalap nem éri el ennek 2%-át, akkor a társasági adót ennek megfelelően kell meghatározni.

Ha nem szeretnénk alkalmazni, akkor lehet nyilatkozatot tenni, de ez vonhat maga után egy ellenőrzési kockázatot.

Sokat segített a számvitelben az a módosítás, hogy például a tárgyi eszköz értékesítését nettó módon kell elszámolni. Egy sokmilliós ingatlanértékesítés esetén ugyanis nem mindegy, hogy a 9-es számlaosztályban a teljes árbevétel van, vagy csak az elért nyereség.

Ahol maradt a bruttó elszámolás elve, ott persze nem oldódik meg a probléma. Ilyen például az évközi realizált árfolyamváltozás.

Vagyis a számviteli elszámolásokból adódó teljes 9-es számlaosztályban kimutatott árfolyamnyereség 2%-a után adózni kell, még akkor is, ha egyébként az árfolyam-ingadozás miatt az éves árfolyamveszteség magasabb volt, mint az árfolyamnyereség.

És még egy fontos dolog! A nyereségminimumot mindenkinek ki kell számolni ahhoz, hogy tudjuk, ez lesz-e az adó alapja vagy nem.

Tagi kölcsön

Már bő 10 éve, ráadásul változatlan megfogalmazással érvényes az a szabályozás, hogy a nyereségminimum alapját növelő tételek közé egy olyan kategóriát is beemel, aminek semmi köze nincs a társasági adó alapjához sem. Nem is az eredménykimutatásból kell hozzá az információkat kigyűjteni.

Az összes bevételt növeli:

„a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget, továbbá a megállapított, de ki nem fizetett osztalék kötelezettségként kimutatott összegét) az adóévet megelőző adóév utolsó napján a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettségét (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget, továbbá a megállapított, de ki nem fizetett osztalék kötelezettségként kimutatott összegét) meghaladó összegének az 50%-a.”

Szedjük elemeire ezt a körmondatot!

Magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettség

A címben is a tagi kölcsön szóösszetételt használtam, pedig valójában nem is csak a tagi kölcsönökről van szó. Bár úgy gondolom, hogy a jogalkotó szándéka is ez volt, hiszen a törvény indoklásában már ő is tagi kölcsönről beszélt, a jogforrás mégis a törvény. Azaz, figyelembe kell venni minden taggal szemben fennálló kötelezettséget, kivéve, ha az szállítói tartozás vagy pedig osztalék miatt keletkezett.Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborábaElőfizető vagyok, BEJELENTKEZEKELŐFIZETNÉK

További cikkek

számvitel
2024. július |Egri-Retezi Katalin |Előfizetői cikk

Előző cikkünkben a kiterjesztett gyártói felelősséggel (EPR) kapcsolatos számviteli elszámolások ismertetése mellett bemutattuk a 2024-től életbe lépő új visszaváltási díjas rendszer (DRS) főbb szabályait, továbbá a nem újrahasznosítható csomagolásokhoz kapcsolódó könyvelési feladatokat. Folytatjuk témánkat a visszaváltási díjas termékeknél az újrahasználható, illetve az önkéntes visszaváltási díjas termékek számviteli szabályainak bemutatásával.

Érdekel
áfadevizásszámvitel
2025. március |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna |Előfizetői cikk

A devizás számlák átváltási árfolyama mindig akkor kérdés, amikor éppen szembejön a számla. A mostani összefoglaló táblázatot akár az irodád falára is kiteheted, hogy csak rá kelljen pillantani, amikor éppen eljön ez a pillanat.

Érdekel