Az előző számban a kiküldött munkavállalók után fizetendő járulékalapot képező jövedelmek megállapításának főbb szabályait mutatjuk be példákkal – a teljesség igénye nélkül – a 2024. január 1-től hatályos szabályozás alapján. Nézzük most a témát példákon keresztül!
Példák a kiküldetés témaköréből
1. Átlagkeresetnél kevesebb alapbér, pótlékokkal kiegészítve
A magánszemély kiküldetésben dolgozik külföldön, havi jövedelme teljes egészében külföldön adóköteles az adott országgal hatályban lévő kettős adóztatást kizáró egyezmény értelmében, azaz nem keletkezik adóalap az érintett hónapban Magyarországon.
A magyar munkáltató fizeti a magánszemély részére a külföldi munkavégzéssel kapcsolatos juttatásokat és téríti az ezzel kapcsolatban felmerülő költségeket (pl. napidíj, utazási és szállás költségek).
A magyarországi munkáltató által a munkavállalónak fizetett munkaviszonyból származó havi jövedelme:
| Alapbér | 500 000 Ft |
| Külföldi munkavégzésre tekintettel elszámolt juttatás, pótlékok | 80 000 Ft |
| Tárgyhónapra elszámolt bérpótlék | 80 000 Ft |
| Bérnek minősülő cafetériajuttatás | 30 000 Ft |
| Tárgyhónapra vonatkozó összes munkaviszonyból származó jövedelem | 690 000 Ft |
A munkavállaló alapbére nem éri el a bruttó átlagkeresetet, azonban pótlékokkal együtt meghaladja azt, ezért a járulékalapot képező jövedelem a bruttó átlagkereset.
2. Az átlagkeresetnél kevesebb alapbér, kiegészítve külföldről származó jövedelemmel
A magánszemély a magyar munkáltatótól a bruttó átlagkeresetnél kevesebb alapbért kap, a kiküldetéséhez kapcsolódó juttatásokat és szállás, valamint utazási költségeket a fogadó munkáltató téríti meg a magánszemély részére. A magánszemély összes jövedelme a kettős adóztatást kizáró egyezmény értelmében mentesített az adóztatás alól Magyarországon az adott hónapban.
| Magyar munkáltatótól kapott alapbér | 310 000 Ft |
| Külföldi munkáltatótól kapott juttatások | 360 000 Ft |
| A tárgyhónapra vonatkozóan összes munkaviszonyból származó jövedelem | 670 000 Ft |
A példa szerinti esetben a magyar és külföldi munkáltatótól juttatott jövedelem összege meghaladja az átlagkeresetet, ezért a járulékalapot képező jövedelem a bruttó átlagkereset lesz.
3. Az átlagkeresetnél kevesebb alapbér és külföldről kapott juttatások
| Magyar munkáltatótól kapott alapbér | 326 000 Ft |
| Külföldi munkáltatótól kapott juttatások | 50 000 Ft |
| A tárgyhónapra vonatkozóan összes munkaviszonyból származó jövedelem | 376 000 Ft |
| Társadalombiztosítási járulék alapja | 376 000 Ft |
A magánszemély munkavállaló magyar és külföldi foglalkoztatótól kapott jövedelemének összege együttesen nem haladja meg a bruttó átlagkeresetet, ezért a megszerzett jövedelem egésze járulékalapot képező jövedelemnek minősül, függetlenül annak kifizetőjétől.
4. Ha az átlagkeresetnél magasabb az alapbér
A munkavállaló a tárgyhónap felében (50%) végez munkát fizetés nélküli szabadság igénybevétele miatt.
A szerződés szerinti alapbére meghaladja a bruttó átlagkeresetet, de a részleges munkavégzése következtében az érintett a tárgyhónapban az alapbérénél kevesebb jövedelmet szerez.
| Szerződés szerinti alapbér | 700 000 Ft |
| Ténylegesen kifizetett alapbér | 350 000 Ft |
| Kiegészítő juttatás | 100 000 Ft |
| Tevékenység ellenértéke (időarányos alapbér 50% + kiegészítő juttatás) | 450 000 Ft |
| Társadalombiztosítási járulék alapja | 450 000 Ft |
Tört havi jövedelem számítása
Egy olyan munkavállaló esetében, akinek a jövedelme részben külföldön, részben Magyarországon volt adóztatható, 2022. augusztus 25-ig a magánszemély jövedelmének külföldön adóztatható része utáni járulékalapot a naptári napokkal kellett arányosan meghatározni [Tbj. 27. § (6) bekezdésének b) pont].
Ezen szakasz módosítását követően, 2022. augusztus 26-tól a b) pontban szereplő „naptári napokra” vonatkozó szövegrész hatályon kívül került. Ez azt jelenti, hogy az arányosítást a munkanapok alapján kell figyelembe venni.
Ezen Tbj.-módosítás a szocho (2018. évi LII. törvény) 1. § (8) bekezdésében is átvezetésre került.
Példa a tört havi jövedelem számítására
A magánszemély tárgyhavi jövedelmének egy része Magyarországon, a többi külföldön adózik. Amikor Magyarországon végez tevékenységet, akkor keletkezik szja-előlegfizetési kötelezettség, ez lesz a járulékalap egyik része. A külföldön adóztatható jövedelemnél a Tbj. 27. § szerint meghatározott járulékalap. A járulékalapot külön-külön szükséges kiszámítani a magyar és a külföldi részre.
Külföldön adóztatható jövedelemből járulékalapként csak azt a részt lehet figyelembe venni, amely azon munkanapokra vonatkozik (arányosan), amelyben a jövedelem külföldön adóztatható.
Ausztriában dolgozó munkavállaló 2024. április 10-től 30-ig kiküldetésben dolgozik
| Alapbére | 326 000 Ft |
| Bérkiegészítés | 500 000 Ft |
| 2024. április hónap: 30 naptári nap, 22 munkanap, munkanapok megosztása: magyar 7, Ausztria 15 | |
| Magyarországon adózik: 326 000 Ft / 22 × 7 | 103 727 Ft |
| Ausztriában adózik: 326 000 Ft / 22 × 15 | 222 273 Ft + 500 000 Ft = 722 273 Ft |
Tört havi jövedelem járulékalapja a Tbj. 27. § (6) bekezdése alapján
| A Magyarországon szja-előleg fizetésére köteles jövedelemhányad | 326 000 / 22 × 7 = 103 727 Ft |
| Ausztriában adóztatható időszakra arányosított járulékalap | 576 601 Ft / 22 × 15 = 393 137 Ft |
| A 2024. április havi járulékalap | 103 727 Ft + 393 137 Ft = 496 864 Ft |
Harmadik országbeli kiküldöttek járulékalapja
A 2024. január 1-jei módosítás értelmében a harmadik állam állampolgárának Magyarországról történő kiküldetése esetében a járulékalap egyenlő a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett jövedelemmel.
Megjegyzés:
Kizárólag ezen, személyi kör esetében szűnt meg a kiküldetés esetében alkalmazható kedvezményes szabály, mely szerint a járulékalap az alapbér, de legalább a bruttó átlagkereset [Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pont].
A módosítás miatt a szociális hozzájárulási adó alapja is változott.
További cikkek
Biztosítási jogviszony kérdései e.v. tevékenység szüneteltetése alatt
Az esetet a Kúria mint felülvizsgálati bíróság határozata alapján dolgozzuk fel. Az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatának indokolásában kifejtette, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra való jogosultság megállapítása során a biztosítás szünetelése alatt létrejött újabb biztosítási jogviszonyhoz hozzászámítható-e a szünetelést megelőző biztosítási idő, azaz különbséget kell-e tenni a biztosítás szünetelése és megszűnése között.
Érdekel
Bérjegyzék küldése elektronikus úton a munkavállalónak
A mai digitalizált világban a vállalkozások által használt bérszámfejtő programok már lehetőséget biztosítanak a havi kifizetett munkabér elszámolásáról készült írásbeli tájékoztatás („bérjegyzék”) elektronikus úton történő küldésére. Az alábbiakban a „bérjegyzék” elektronikus úton történő küldéséhez kapcsolódó követelményeket, az ellenőrizhetőség főbb szabályait, továbbá az adatvédelmi szabályok alapvető követelményeit mutatjuk be – a teljesség igénye nélkül –, amelyek bármely foglalkoztatónál kérdésként merülhetnek fel.
Érdekel