Számviteli és könyvelési feladatok az átalakulásokhoz, egyesülésekhez és szétválásokhoz kapcsolódóan – 1. rész

Egri-Retezi Katalin Egri-Retezi Katalin| 2025. augusztus |Előfizetői cikk |#számvitel

Előző két cikkünkben összefoglaltuk az átalakulási folyamatnak a cégbejegyzésig szükséges legfontosabb teendőit, valamint a cégbejegyzést követő főbb feladatokat. Következő három írásunk a számviteli és könyvelési összefüggéseket mutatja be, számszerű példákkal alátámasztva a gyakorlati kérdéseket.

1. Számviteli elszámolások a társaságiforma-váltással megvalósuló átalakulásoknál

Jogelőd társaság számviteli feladatai

Tekintettel arra, hogy a társaságiforma-váltás során a jogelőd társaság a cégbejegyzés napjával megszűnik, így az analitikus és szintetikus nyilvántartásait le kell zárni, a záró beszámolót el kell készíteni, és könyvvizsgálati kötelezettség esetén a könyvvizsgálói jelentést is közzé kell tenni a szokásos módon (https://e-beszamolo.im.gov.hu/ felületen).

A záróbeszámoló alapján készül a jogelőd végleges vagyonmérlege és leltára. Az utóbbi dokumentumokat független könyvvizsgálóval is ellenőriztetni kell. Figyelem! A 2019. október 1-jétől induló eljárásoknál csak a vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetek általánosan kötelező könyvvizsgálata szűnt meg, ha az átalakuló jogi személy a Számviteli törvény előírása alapján könyvvizsgálatra nem kötelezett.

A végleges vagyonmérlegeket és -leltárakat, valamint az azokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentést – mint átalakulásra, annak lezárására vonatkozó dokumentumokat – a képviselettel megbízott ügyvéd nyújtja be elektronikusan az illetékes cégbírósághoz. (Bár ezt az ügyvédi kötelezettséget jogszabály tételesen nem írja elő, de erre nekik van technikai lehetőségük.)

A fentiek alapján tehát megállapítható, hogy a társaságiforma-váltással megvalósuló átalakulások jogelőd táraságainál nincs speciális könyvelési tétel, csupán a szokásos zárási feladatokhoz kapcsolódó könyvelési feladatok jelentkeznek.

Gyakori problémát jelent ugyanakkor az átalakulás bejegyzési időpontja, ha az nem a társaság által előre meghatározott fordulónapra történik. Itt érdemes felhívni a figyelmet, hogy amint értesült a társaság a cégbejegyzésről, közölni kell az ügyfelek felé a cég új paramétereit (név, cím stb.), és kizárólag a jogutód adataival fogadhatók be a számlák, bizonylatok.

Ehhez kapcsolódóan a Számviteli törvény 166. § (5) bekezdése az alábbiakat fogalmazza meg:

„Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a jogelődnél – a jogutód cégjegyzékbe való bejegyzése napjától – keletkezett bizonylatok, illetve a jogelőd nevére kiállított bizonylatok alapján a gazdasági eseményeket a jogutód (több jogutód esetén az, amelyiknél a gazdasági esemény hatása megjelenik) rögzíti a könyvviteli nyilvántartásokban, amennyiben a jogelőd éves beszámolója, egyszerűsített éves beszámolója elkészítése során azokat figyelembe venni nem lehetett, illetve, ha a jogelőd nem tudta azokat figyelembe venni.”

Ez a bekezdés elsősorban a folyamatos teljesítésű áfa elszámolásánál bír relevanciával, ha például a jogelőd szeptember 30-ával szűnik meg és a szeptemberben kiállított, de 10. havi teljesítésű számlák áfabevallásban való szerepeltetéséről kell dönteni. Természetesen a jogelőd záró áfabevallásában ezek a tételek nem szerepelhetnek, de mivel általános jogutódlás valósul meg, így egyéb követelés/kötelezettség könyvelése mellett majd a jogutód társaság 10. havi áfabevallásában jelennek meg az érintett számlák áfaösszegei.

Jogutód társaság számviteli feladatai

Az átalakulással létrejött társaság végleges vagyonmérlege és az azt alátámasztó leltár jelenti a jogutód cég nyilvántartásai megnyitásának alapbizonylatát, emiatt is kell hangsúlyozni e dokumentumok jelentőségét. Javasoljuk, hogy a képviselettel megbízott ügyvéd megbízása arra is kiterjedjen a későbbi vitákat elkerülendő, miszerint a végleges vagyonmérlegeket és leltárakat köteles benyújtani elektronikusan az illetékes cégbírósághoz.

Számviteli törvény idevonatkozó, 141. § (1) bekezdése szerint:

„Az átalakulás napjával, az átalakulás napját követő 90 napon belül végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt kell készíteni és a cégbíróságnál letétbe helyezni mind az átalakuló gazdasági társaságra, mind az átalakulással létrejövő gazdasági társaságra vonatkozóan.”

Könyvelési feladatok

A társaságiforma-váltással megvalósuló átalakulások során a jogutódnál a végleges vagyonmérlegek utolsó oszlopa alapján kell elvégezni a nyitó tételek könyvelését. Emlékeztetnénk a vagyonmérlegek szerkezetére, mely szerint a különbözetek oszlopa az átalakulások folyamatában megvalósuló tőkeemelések és kivonások, valamint a tulajdonosok által elengedett pótbefizetés összegét, míg a rendezés oszlopa a saját tőke struktúra szükséges átcsoportosításának döntéseit tartalmazza.

Ez azt is jelenti, hogy a különbözetek és a rendezés oszlopokban található vagyoni mozgások nem jelentenek külön könyvelési tételeket.

Ugyanakkor érdemes megemlíteni azt a gyakori kérdést, hogy milyen módon változnak az egyes eszközökhöz kapcsolódó értékcsökkenési, értékvesztési szabályok.

Főszabály, hogy az eszközök/források bekerülési értéke a jogutódra vonatkozó vagyonleltár szerinti adatokból származik. Ebből adódóan például a tárgyi eszközök, immateriális javak tekintetében, ha könyv szerinti átalakulás valósul meg, úgy a jogelőd társaság könyveiben szereplő nettó érték után kell a jogutód értékcsökkenését számítani. Természetesen itt is igaz az értékcsökkenés meghatározására vonatkozó Sztv.-előírás, hogy annak összegét a várható hasznos élettartam és a maradványérték figyelembevételével kell megtervezni.

Az átalakulás ténye önmagában nem jelenti a várható élettartam és maradványérték változását. Ugyanakkor a bekerülési érték megváltozása miatt az az észszerű megoldás, ha az átalakulásig az aktiválástól eltelt idő figyelembevételével módosuló hasznos élettartam alapján az értékcsökkenés leírási kulcsát újra meghatározzák. Tehát helytelen az a kérdés, hogy miért kell változnia az átalakulás miatt a jogutódnál az értékcsökkenési leírás összegének. A jogutód társaság elkészíti a számviteli szabályzatait, és számviteli előírások alapján fogja az értékcsökkenés elszámolására vonatkozó döntését meghozni.

Például nézzük az alábbi esetet:

Jogelődnél egy 10 M Ft-ért vásárolt személygépkocsi tervezett hasznos élettartama 4 év, maradványértéke 2 M Ft, leírási kulcs 25%. Az átalakulást az aktiválást követő 2. év végén jegyzik be.Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborábaElőfizető vagyok, BEJELENTKEZEKELŐFIZETNÉK

További cikkek

számvitel
2021. március |Alexa |Előfizetői cikk

A 2020-ban először kihirdetett veszélyhelyzet óta a fejünket kapkodjuk az adózási szabályok változásai miatt. Sokszor el is feledkezünk, hogy ezeket a gazdasági eseményeket a számvitelben is le kell kezelni. Nézzünk néhány aktualitást.

Érdekel
adószámvitel
2021. április |Alexa |Előfizetői cikk

A vállalkozások feleslegessé vált tárgyi eszközeiket megpróbálhatják értékesíteni, leselejtezhetik azokat, illetve, ha van rá igény, térítés nélküli átadás lehetőségével is élhetnek.

Érdekel