Cikksorozatunk első részében bemutattuk a cégformaváltással és az egyesülésekkel kapcsolatos számviteli elszámolásokat a jogelőd és jogutód társaságoknál külön-külön. Ebben a cikkben a szétválásokhoz kapcsolódó könyvelési feladatokat ismertetjük.
Számviteli és könyvelési feladatok az átalakulásokhoz, egyesülésekhez és szétválásokhoz kapcsolódóan – 2. rész
Különválás
1. Jogelőd társaság számviteli feladatai
Tekintettel arra, hogy a különválás során a jogelőd társaság a cégbejegyzés napjával megszűnik, így az analitikus és szintetikus nyilvántartásait le kell zárni, a záró beszámolót el kell készíteni, és könyvvizsgálati kötelezettség esetén a könyvvizsgálói jelentést is közzé kell tenni.
A záróbeszámoló alapján készül a jogelőd végleges vagyonmérlege és leltára, melyeket független könyvvizsgálóval kötelező auditálni. Fontos megemlíteni, hogy a jogelőd végleges vagyonmérlegének adatai alapján készítendő el jogutódokra vonatkozó vagyonmegosztás.
A végleges vagyonmérlegeket és -leltárakat, valamint az azokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentést – mint átalakulásra, annak lezárására vonatkozó dokumentumokat – a képviselettel megbízott ügyvéd nyújtja be elektronikusan az illetékes cégbírósághoz.
A különválással megvalósuló átalakulások esetén a jogelőd társaságnál nincs speciális könyvelési tétel, csupán a szokásos zárási feladatokhoz kapcsolódó könyvelési feladatokat kell elvégezni.
Ugyanakkor a jogelőd társaság könyv szerinti, vagy választás alapján piaci értéken számított értékét kell megosztani az egyes jogutódokra, és különválásnál ezek az értékek lesznek az új társaságok kiinduló adatai a jogutódokra vonatkozó vagyonmérlegekben.
2. Jogutód társaságok számviteli feladatai különválásnál
A különválással létrejött társaságok végleges vagyonmérlegei és az azt alátámasztó leltárai jelentik a jogutód cégeknél a nyitás alapbizonylatát.
A végleges vagyonmérlegek utolsó oszlopa alapján – a különválás fordulónapját követő napon – kell elvégezni a nyitó tételek könyvelését, a különbözetek és a rendezés oszlopokban található vagyoni mozgások nem jelentenek külön könyvelési tételeket.
Számviteli elszámolások kiválások esetén
1. Jogelőd társaságok számviteli feladatai
Tekintettel arra, hogy kiválásnál a jogelőd társaság egy része továbbműködőként folytatja tevékenységét, így a teendőket az határozza meg, hogy az átalakulás bejegyzési napja évközi, vagy azonos az éves beszámoló fordulónapjával.
A jogelőd társaságnál, amennyiben a cégbejegyzés napja nem azonos a végleges vagyonmérleget megalapozó éves beszámoló fordulónapjával (december 31.), úgy csak „kvázi” zárás alapján kerül összeállításra a vagyonmérleg. Évközi fordulónap alapján elkészített végleges vagyonmérlegek esetén nincs klasszikus könyvviteli zárlat és közzétételre kerülő záró beszámoló. Itt is fontos hangsúlyozni, hogy a továbbműködő jogelőd társaság „kvázi” zárásával kapcsolatos valamennyi szokásos zárlati gazdasági események alapján (értékvesztések, értékcsökkenések, céltartalékok stb.) kell a vagyonmérleget összeállítani.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Elhatárolás vs. követelés/kötelezettség
Sose fog a téma nyugvópontra jutni, különösen nem az évzárások kapcsán. Természetesen azokról a tételekről van szó, amikor a fordulónapot megelőző időszakot terhelő, de a fordulónap után kiszámlázott tételek (és fordítva) vannak. Vajon mi ezeknek a helyes számviteli elszámolása? Cikkemben összegyűjtöm az általam ismert gyakorlatokat és ismertetem, hogy mi lenne a Számviteli törvény szerinti helyes megoldás.
Érdekel
Devizában kiállított számlák átváltási árfolyama
A devizás számlák átváltási árfolyama mindig akkor kérdés, amikor éppen szembejön a számla. A mostani összefoglaló táblázatot akár az irodád falára is kiteheted, hogy csak rá kelljen pillantani, amikor éppen eljön ez a pillanat.
Érdekel