Cikksorozatunk 1. részében bemutattuk a Társaságiadó-törvényben szabályozott egyes adókedvezmények közül a fejlesztési adókedvezményt, különös tekintettel az előző évben elfogadott jogszabályváltozások főbb előírásait. Ebben a részben az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, a környezetvédelmi célra irányuló beruházások, továbbá a villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházások adókedvezményéről írunk.
Társaságiadó-törvényben szabályozott egyes adókedvezmények 2. rész
Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye
A Tao tv. 22/E § (1) bekezdés szerint az adózó adókedvezményt vehet igénybe energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő adóévben – vagy döntése szerint a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben.
Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás eredményeképpen az energiahatékonyság növekedésével a végső energiafogyasztás csökkenését eredményező energiamegtakarításra kerül sor. Az adókedvezmény összege a beruházás elszámolható költségének, a beruházás helyszínének, valamint a kis- és középvállalati státusznak a függvénye, azzal, hogy egy 15 millió eurónak megfelelő forintösszegű felső határt – a vissza nem térítendő támogatással együtt számítva – is be kell tartani. Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha kapcsolt vállalkozással kötött ügyletről van szó, és a piaci ártól a felek eltérnek.
Az energiahatékonysági beruházás adókedvezménye európai uniós állami támogatási szempontból az általános csoportmentességi rendelet alapján nyújtható támogatásnak minősül.
Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az elszámolható költség nem egyenlő a beruházás teljes bekerülési értékével, hiszen fontos feltétel, hogy az a magasabb energiahatékonysági szint elérését szolgálja. Az elszámolható költség a különbözeti módszer szerint határozandó meg, azaz elszámolható költségként azt a többletköltséget kell figyelembe venni, amely egy olyan, hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz, felújításhoz viszonyítva merülne fel, amelyet az adózó adókedvezmény és más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna.
A 2023. december 1-jei életbe lépett változások révén átrendeződött az egyes régiókban érvényesíthető adókedvezmények intenzitása és maximum összege.
Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg adózóként, továbbá beruházásonként, felújításonként, a beruházáshoz, felújításhoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás, felújítás elszámolható költsége
- Budapesten 30 százalékának,
- Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl vagy Pest tervezési-statisztikai régióban 45 százalékának megfelelő mértéket, de legfeljebb a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
A 2023. évi LXXXIII. törvény a módosításhoz kapcsolódóan nem tartalmazott átmeneti rendelkezést, így a jogalkalmazás elősegítése érdekében a 2025. évi törvényváltozás – a 651/2014/EU bizottsági rendelettel összhangban – kimondja, hogy a 2023. december 1-je előtt megkezdett energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásra, felújításra még a 2023. december 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerint vehető igénybe az adókedvezmény. A 2025. évi LIV. törvény módosítása alapján a 2023. november 30-át követően megkezdett projektekre alkalmazandóak, tehát tartalmi változást nem jelent.
Környezetvédelmi célra irányuló beruházások adókedvezménye
2026. január 1-jétől bevezetésre került a környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra vonatkozó beruházás adókedvezményéhez kapcsolódó új 22/I § rendelkezés.
Ez az adókedvezmény a környezeti károk felszámolására és meghatározott további környezetvédelmi célra irányuló, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás, felújítás esetén, hat adóévben vehető igénybe.
Beruházási célok lehetnek:
- a környezeti kár felszámolása, beleértve a talaj, felszíni vagy felszín alatti vízminőségének károsodását is,
- a leromlott állapotú természetes élőhely és ökoszisztéma rehabilitációja,
- a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma védelme vagy visszaállítása, az ökoszisztéma jó állapotának elérése vagy a már jó állapotban lévő ökoszisztéma védelme,
- az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott természetalapú megoldás végrehajtása.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény változásai – 2024–2025 2. rész
Cikkünk 1. részében a társasági adóra vonatkozó, 2024–2025. évet érintő törvényváltozások közül az uniós jogharmonizációval kapcsolatos kérdéseket mutattuk be. Jelen írásunk az egyéb módosító rendelkezéseket ismerteti.
ÉrdekelTanulságos eset a beruházási kedvezményről
Sokan a kisvállalati adó (kiva) legnagyobb konkurenciájának tartják a Társaságiadó-törvényben található beruházási kedvezményt. Míg előbbi ugyan azonnal, de csak egyszer ismeri el a beruházást kiadásként, az utóbbi az eszköz kétszeri leírását is segítheti. Persze a kiva is tartalmaz beruházással kapcsolatos kedvezményeket, de ahhoz „más csillagoknak kell együtt állni”. A kkv-szektor kedvelt társaságiadóalap-csökkentő tételét azonban az adóhatóság is kiemelt figyelemmel kíséri, és ha veszélyben látja a rendeltetésszerű joggyakorlás intézményét, akkor azonnal közbelép.
Érdekel