Társaságiadó-törvényben szabályozott egyes adókedvezmények 2. rész

Egri-Retezi Katalin Egri-Retezi Katalin| 2026. március |Előfizetői cikk |#tao
Figyelem! Ez a tartalom már több mint 90 napos. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.

Cikksorozatunk 1. részében bemutattuk a Társaságiadó-törvényben szabályozott egyes adókedvezmények közül a fejlesztési adókedvezményt, különös tekintettel az előző évben elfogadott jogszabályváltozások főbb előírásait. Ebben a részben az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, a környezetvédelmi célra irányuló beruházások, továbbá a villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházások adókedvezményéről írunk.

Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye

A Tao tv. 22/E § (1) bekezdés szerint az adózó adókedvezményt vehet igénybe energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő adóévben – vagy döntése szerint a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben.

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás eredményeképpen az energiahatékonyság növekedésével a végső energiafogyasztás csökkenését eredményező energiamegtakarításra kerül sor. Az adókedvezmény összege a beruházás elszámolható költségének, a beruházás helyszínének, valamint a kis- és középvállalati státusznak a függvénye, azzal, hogy egy 15 millió eurónak megfelelő forintösszegű felső határt – a vissza nem térítendő támogatással együtt számítva – is be kell tartani. Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha kapcsolt vállalkozással kötött ügyletről van szó, és a piaci ártól a felek eltérnek.

Az energiahatékonysági beruházás adókedvezménye európai uniós állami támogatási szempontból az általános csoportmentességi rendelet alapján nyújtható támogatásnak minősül.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az elszámolható költség nem egyenlő a beruházás teljes bekerülési értékével, hiszen fontos feltétel, hogy az a magasabb energiahatékonysági szint elérését szolgálja. Az elszámolható költség a különbözeti módszer szerint határozandó meg, azaz elszámolható költségként azt a többletköltséget kell figyelembe venni, amely egy olyan, hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz, felújításhoz viszonyítva merülne fel, amelyet az adózó adókedvezmény és más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna.

A 2023. december 1-jei életbe lépett változások révén átrendeződött az egyes régiókban érvényesíthető adókedvezmények intenzitása és maximum összege.

Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg adózóként, továbbá beruházásonként, felújításonként, a beruházáshoz, felújításhoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás, felújítás elszámolható költsége

  • Budapesten 30 százalékának,
  • Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl vagy Pest tervezési-statisztikai régióban 45 százalékának megfelelő mértéket, de legfeljebb a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

A 2023. évi LXXXIII. törvény a módosításhoz kapcsolódóan nem tartalmazott átmeneti rendelkezést, így a jogalkalmazás elősegítése érdekében a 2025. évi törvényváltozás – a 651/2014/EU bizottsági rendelettel összhangban – kimondja, hogy a 2023. december 1-je előtt megkezdett energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásra, felújításra még a 2023. december 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerint vehető igénybe az adókedvezmény. A 2025. évi LIV. törvény módosítása alapján a 2023. november 30-át követően megkezdett projektekre alkalmazandóak, tehát tartalmi változást nem jelent.

Környezetvédelmi célra irányuló beruházások adókedvezménye

2026. január 1-jétől bevezetésre került a környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra vonatkozó beruházás adókedvezményéhez kapcsolódó új 22/I § rendelkezés.

Ez az adókedvezmény a környezeti károk felszámolására és meghatározott további környezetvédelmi célra irányuló, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás, felújítás esetén, hat adóévben vehető igénybe.

Beruházási célok lehetnek:

  • a környezeti kár felszámolása, beleértve a talaj, felszíni vagy felszín alatti vízminőségének károsodását is,
  • a leromlott állapotú természetes élőhely és ökoszisztéma rehabilitációja,
  • a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma védelme vagy visszaállítása, az ökoszisztéma jó állapotának elérése vagy a már jó állapotban lévő ökoszisztéma védelme,
  • az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott természetalapú megoldás végrehajtása.Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborábaElőfizető vagyok, BEJELENTKEZEKELŐFIZETNÉK

További cikkek

adóde minimistao
2025. április |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna |Előfizetői cikk

Az éves zárások kellős közepén tisztázzunk néhány alapvető eltérést az adókedvezmények és az adóalap-kedvezmények között.

Érdekel
de minimistao
2025. február |Egri-Retezi Katalin |Előfizetői cikk

A de minimis támogatás olyan adórendszeren belüli (közvetett) vagy adórendszeren kívüli (közvetlen) csekély összegű támogatás, amit egy vállalkozás egy meghatározott időszakon belül, maximált összegben kaphat az államtól. Az új bizottsági rendelet miatt változásokról kell beszámolnunk.

Érdekel