Többgyerekes anyák kedvezménye

Jogosultak köre

Első körben tisztázzuk, hogy kinek mikortól jár majd a kedvezmény.

Jól látszik, hogy 2026-ban már igen széles körben merülnek fel majd kérdések a kedvezménnyel kapcsolatban, hiszen már a fiatalabb 2 gyerekes anyukák is belépnek a képbe.

Fontos, hogy a gyerekszám meghatározásánál csak a vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekeket veheti figyelembe.

12 éves szabály

És még mindez nem elég. Ahhoz, hogy valaki ebbe az elit körbe tartozzon, fontos, hogy az általa nevelt gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult legyen, vagy ha már nem jogosult, akkor az korábban legalább 12 éven keresztül fennállt. Egy kivétellel, ha a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.

Például egy Szerbiából áttelepült 3 gyerekes anyuka itthon 3 gyerekre kap családi pótlékot, akkor ő jogosulttá válik. Ha az egyik gyerek idősebb lesz, és már rá nem jár, és nincs meg a 12 évnyi jogosultság, akkor ő már nem lesz 3 gyerekes anyuka a magyar jogszabályok szerint.

A jogszabályból jól látszik, hogy az anya korára nincs korlátozás. Egy idősebb anya, aki szült 3 gyereket, jogosulttá válik még akkor is, ha már például nem mindegyik él. Egyet kell tudni igazolni, hogy 12 évig az ő háztartásában volt, jogosult volt családi pótlékra. Ez persze igazi kihívás lesz, mert sokszor a hatóságok sem rendelkeznek 30-40 év távlatában ilyen információkkal. A lényeg, hogy bármilyen módon igazoljuk, az anya 3 gyerekes, akkor azt el kell fogadnia a hatóságnak, kivéve, ha a bizonyítékunkat meg tudja cáfolni.

Jövedelem

És akkor nézzük, mit is jelent az „adómentesség”. Irodánkban ezt kell a legtöbb beszélgetésben helyre tenni, mert a vállalkozók úgy vélik, hogy ez minden jövedelemre igaz. Pedig nem.

Kezdjünk a jogszabályi felsorolással, majd utána hozok példákat is. Az adómentesség az alábbi, összevont adóalapba tartozó jövedelmekre vehető igénybe:

3. az Szja tv. 3. § 21. pontja szerint bérnek minősülő jövedelme,
4. az a) pontban nem említett, az Szja tv. szerinti nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege, ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,
5. az Szja tv. szerinti önálló tevékenységből származó jövedelmei közül
   1. a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;
   2. a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;
   3. az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
   4. a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
   5. a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;
   6. a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.

Gyorsan zárjunk is ki egy nagyobb jövedelemcsoportot. A külön adózó jövedelmekre egyáltalán nincs kedvezmény, így például az osztalék, az árfolyamnyereség, a vállalkozásból kivont jövedelem számukra ugyanolyan 15%-os szja-kötelezettséggel bír, mint bárki másnál.

Kutakodni az összevont adóalapba tartozó jövedelmek között kell. Azt látjuk a felsorolásból, hogy valamilyen módon a munkavégzéshez kapcsolódó jövedelmekre próbált fókuszálni a jogalkotó.

Nem jár így az adómentesség a végkielégítésre, ami a munkaviszony megszűnésekor járó, de már munkavégzéshez nem kötött díjazás.

Nem jár így az adómentesség az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemre sem, az előző logikából adódóan azért, mert ez is egyfajta passzív jövedelem.

Nem jár az adómentesség az összevont adóalapba tartozó egyéb bevételek után sem, mint például az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tagnak teljesített nem adómentes nyugdíjszolgáltatás.

Van azonban még egy terület, ami megosztotta a szakmát abban a tekintetben, hogy jár-e a kedvezmény. A felhasználási szerződések díjazásai önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősülnek, tartalmaznak azonban megbízásidíj-részt és szerzői jogi részt is. A díjazás egy része tehát munkavégzésre irányul, a másik része azonban nem.

Az Szja-törvény értelmében önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Ennek alapján ide tartozik az Szjt. szerinti mű szerzőjének tevékenysége is, melyből adódóan felhasználási szerződés alapján kifizetett díj – ideértve a személyes közreműködés díjazását is – az önálló tevékenységből származó bevételének minősül.
A személyes közreműködés díjazásból és a szerzői jogok átruházásából származó díjból mint az önálló tevékenység bevételéből megállapított jövedelemre tehát érvényesíthető a 3 gyermeket nevelő anyák kedvezménye.