Webshopot üzemeltető átalány- adózó egyéni vállalkozó

Személyi jövedelemadó, járulék, szociális hozzájárulási adó

Az átalányadózó egyéni vállalkozók közül a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytatókra a 90%-os költséghányad vonatkozik. Fontos megállapítani, hogy a 90%-os hányad nemcsak a klasszikus, üzlettel rendelkező kiskereskedőkre vonatkozik, hanem a webshopokra is.

Hangsúlyos azonban az, hogy megőrizzük a webshop kiskereskedelmi jellegét. Azt nyilván nem fogja tudni a vállalkozó kiszűrni, hogy a vásárló mit tesz a termékkel (saját célú használat, továbbértékesítés), viszont a mennyiségi korlátok beállításával elejét tudja annak venni, hogy nagykereskedőnek állítsa be az adóhatóság.

Ha nagyon kukacosak akarunk lenni, akkor elég akár egy nagyobb tételű vásárlás is, amivel a nagykereskedelmi tevékenység megvalósulhat, és ez az egy ügylet a 40%-os költséghányadba viheti át a vállalkozást egész évre vonatkozóan.

Természetesen a józan ész fog dönteni, azaz, ha van egy vevő, aki ruhák esetén a teljes méretválasztékot megvenné, akkor arra sajnos nemet kell mondania az eladónak. Igenis rágni kell ezt a csontot, az adóhatóság nagyon szereti a webshopokat vizsgálni, és már nem csak arra kíváncsiak, hogy ad-e a webshop számlát vagy nyugtát. A viszonylat magas ellenőrzöttségi szinthez az is hozzátartozik, hogy a vevők gyakran tesznek bejelentést a webshopokra, általában a minőségi vagy egyéb kifogásaikat vezetik le ilyen módon, ha nem jutnak dűlőre az eladóval.

Ha a kiskereskedelmi jelleg tartható, akkor az átalányadózók adómentes jövedelme 1 600 800 forint, ami azt jelenti, hogy az adómentes bevételi értékhatár esetükben 16 008 000 forint lesz.

A járulék és a szocho tekintetében a főállású átalányadózó vállalkozásokat a minimálbér utáni járulék- és szochokötelezettség terhe nyomja az adómentes bevételi értékhatár alatt is. Heti 36 óra munkaviszony vagy nyugdíj mellett folytatott vállalkozói tevékenység már sokkal kedvezőbb kilátású, ebben az esetben a személyi jövedelemadó-mentességet eredményező bevételi értékhatár kiterjed a járulékra és a szochóra is.

Általános forgalmi adó

A webáruházak között egyre több az igen kicsi vállalkozás is, tehát érdemes az alanyi adómentes és az áfafizetésre kötelezett jogállású kategóriákat külön-külön tárgyalni.

Alanyi adómentes jogállás

Az alanyi adómentesség – mint tudjuk – nem mindenféle áfafizetési kötelezettség alól védi meg az adóalanyt. Így például a termék importja esetén mindenképpen kiveti az adót az adóhatósága az alanyi adómentes jogállású vállalkozásra is. Közösségen belüli termékbeszerzés esetén az évi 10 000 euró alatti beszerzések esetén nem kell a hazai 27% adót megfizetni, ellenben az értékesítő közösségi tagállam adómértékével számolni kell. Mivel ez utóbbi adó általában kisebb, mint a magyar áfa, ezért praktikus a 10 000 euró értékhatár átlépéséig halasztani a belföldi adófizetési kötelezettséget.

Külön érdemes arra is figyelni, hogy a 10 000 eurót 250 Ft-tal kell még mindig váltani, azaz valójában 2,5 millió forintnak megfelelő beszerzésig nincs belföldi adófizetési kötelezettség. Mindez azért nagyon fontos, mert ha a mai, nagyjából 400 forintos árfolyammal számolunk, akkor a 2,5 millió forint alapján mindösszesen csak 6250 eurót kapunk, tehát a valós értékhatár ez az euróösszeg.

Az alanyi adómentes adóalany az előbbi fizetendő adók egyikét sem helyezheti levonásba, kivéve a közösségen belüli teljesítési helyű termékértékesítéseket. Azaz, ha a vevője közösségi nem adóalany, akkor a beszerzéskor felszámított adó levonható, cserébe a külföldi áfát fel kell számítani. Itt jön még képbe a másik 10 000 eurós szabály, ami azt mondja, hogy a közösségi nem adóalany vevők felé éves szinten eddig az értékhatárig lehet még alanyi adómentes minőségben értékesíteni, afelett már kötelező a külföldi áfát felszámítani. Ez utóbbi esetben nem kötelező, de erősen javasolt az OSS-felületen keresztül az adót megfizetni.

Külön érdekesség, hogy ez utóbbi 10 000 euró esetén az árfolyam 310 forinton van rögzítve, ami az előző gondolalatmenet mentén azt jelenti, hogy a jelenlegi 400 forintos árfolyammal számolva 7750 euró a valós értékhatár.

Általános szabályok szerinti adófizetési kötelezettség

Áfafizetésre kötelezett jogállású vállalkozóként a közösségen belüli beszerzés után fizetnie kell a belföldi 27%-os áfát, és az importra tekintettel is felszámítja az adóhatóság ugyanezt az adómértéket.

Mindkét esetben felszámított adó levonható, azzal, hogy

• belföldi vevő esetén 27%-os adót kell fizetni;
• közösségen belüli nem adóalany vevő esetén az adott ország szerinti adót kell fizetni (javasolt OSS-felületen keresztül);
• harmadik országbeli vevő esetén pedig adómentes a termékexport.

Az alanyi adómentes jogállás és az áfafizetési kötelezettség közötti jogállás kihatással van a jövedelmezőségre is. Vegyük azt a példát, hogy 10 000 forintnak vagy annak megfelelő nettó értékben történik meg a termék beszerzése a közösségből és harmadik országból. A fogyasztói ár 18 000 forint vagy annak megfelelő összeg, és a példa kedvéért legyen egy belföldi és egy közösségi vevőnk. A példabeli esetben mind a beszerzési, mind az eladási közösségi államban 19% az áfamérték.

Nézzük meg azt, hogyan alakul a jövedelmezőség az alábbi lehetséges esetekben. A példában az alanyi adómentes vállalkozó a közösségi értékesítésnél átlépi a 10 000 eurót, azaz fizet külföldi áfát, viszont a közösségi beszerzései tekintetében nem lépi át a 10 000 eurót, azaz alanyi adómentes minőségben nem fizet közösségen belüli termékbeszerzésre áfát.

Az esetek nem titkolt célja az volt, hogy rávilágítsak arra, ameddig csak lehetséges, addig az alanyi adómentes jogállást érdemes tartani.