A foglalkozási megbetegedésből eredő keresőképtelenség és a baleseti táppénz kapcsolata

Foglalkozási megbetegedés a jogszabályokban

Foglalkozási megbetegedés fennállta esetén az alábbi jogszabályokban foglaltakat kell figyelembe venni.

• A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Ebtv.)
• évi XCIII. törvény a munkavédelemről (továbbiakban: Mvt.)
• 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról (továbbiakban: NM rendelet)
• évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ebtv.vhr.)
• Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény [továbbiakban: Mt.]

Fogalmi meghatározások

Az Ebtv.vhr. 1. § (1) bek. m) pontja szerint balesetnek minősül az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést, más (testi, lelki) egészségkárosodást vagy halált okoz.

Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri [Ebtv. 52. § (1) bek.].

Foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, illetve a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, vagy amely a munkavállalónak az optimálistól eltérő nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye [Mvt. 87. § 1/D].

Megjegyzés:

Üzemi baleseten a foglalkozási betegséget, üzemi baleset sérültjén a foglalkozási betegségben megbetegedettet is érteni kell.

NM rendelet hatálya

Az NM rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a rendelet hatálya a Magyarország területén az Mvt. 9. § (1) bekezdése és Mvt. 87. § 9. pontja szerinti szervezett munkavégzésre terjed ki.

E rendelet szerint kell bejelenteni a Magyarország területén székhellyel rendelkező munkáltató magyar állampolgárságú munkavállalója külföldi munkavégzése során elszenvedett foglalkozási megbetegedését is.

A munkavédelmi törvény fenti szakasza szerint szervezett munkavégzésnek minősül:

• a munkaviszonyban, ide nem értve a természetes személy munkáltató háztartásában történő munkavégzést,
• a közfoglalkoztatási, a kormányzati szolgálati, a politikai szolgálati, a biztosi, a közszolgálati, a közalkalmazotti, a köznevelési foglalkoztatotti,
• az egészségügyi szolgálati jogviszonyban, az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, hivatásos és szerződéses szolgálati viszonyban,
• a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban,
• szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, szociális szövetkezetben tagsági jogviszonyon alapuló közvetlen közreműködés keretében, iskolaszövetkezetben, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetében és közérdekű nyugdíjas-szövetkezetben külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján történő személyes közreműködés keretében,
• a szakirányú oktatás keretében a szakképző intézményben, illetve a duális képzőhelyen, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során,
• az elítéltként vagy egyéb jogcímen fogvatartottként végzett munka,
• a szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekű munka, valamint a büntetőügyben kiszabott közérdekű munka,
• a rendvédelmi szerveknél, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál, az Országgyűlési Őrségnél, az önkormányzati tűzoltóságoknál szolgálati jogviszonyban végzett munka,
• valamint a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti közérdekű önkéntes tevékenység és a munkáltató által szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka.

Megjegyzés:

A fenti felsorolásban a vállalkozói megnevezés nem szerepel. Ebből következően a társas vállalkozói jogviszonyban vagy egyéni vállalkozóként végzett tevékenység esetében nem állapítható meg foglalkozási megbetegedés, és ezzel összefüggésben nem állapítható meg baleseti ellátás sem.

A munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása

A foglalkozási megbetegedés elbírálása nem azonos, sokkal összetettebb folyamat, mint a baleset üzemiségének megállapítása.

A munkáltatónak minden esetben a munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztáznia kell, amelynek módját és a dokumentálás rendjét az Mvt. 65. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell meghatároznia.

Azt a munkabalesetet, amely esetében a munkavállaló több mint három munkanapon át nem volt munkaképes, valamint a foglalkozási megbetegedést és a fokozott expozíciós esetet be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és nyilvántartásba kell venni.

Első fázisként a megbetegedést észlelő orvosnak a foglalkozási betegség kórisméjét vagy annak „gyanúját” megállapító orvosnak a diagnózis felállítását követő 24 órán belül a „Bejelentés foglalkozási megbetegedés gyanújáról” elnevezésű nyomtatványon kell bejelentenie ezen tényt a munkavédelmi hatósághoz.

Mvt. 64/C § (2) bekezdés szerinti nyomtatvány elérhető:

https://mvff.munka.hu/#/munkavedelmet_erinto_bejelentesek (4. alpont)

A mukavédelmi hatóság a bejelentést kivizsgálja, és továbbítja az adatlapot a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervhez (Nemzeti Népegészségügyi Központ Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztálya).

A foglalkozási megbetegedés vagy a fokozott expozíciós eset körülményeinek kivizsgálásába a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosát, a munkáltatót vagy annak képviselőjét, a minisztérium orvos végzettségű kormánytisztviselőjét, a munkavállalók érdekképviseletét is be kell vonni. A vizsgálat során a megbetegedés és az expozíció okainak feltárása érdekében más hatóság, illetve intézmény is megkereshető [NM rendelet 5. § (1); (2) bek.].

Baleseti ellátás foglalkozási betegség esetén

Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár, mely lehet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék.Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborábaElőfizető vagyok, BEJELENTKEZEKELŐFIZETNÉK